Száz éve született Hári Mária (1923-2001)

A konduktív pedagógiával kapcsolatban a legtöbb embernek Pető András neve jut az eszébe.
A szakirodalom sokszor Pető-módszerként említi a konduktív nevelést, amely 2006-ban elnyerte az „Első magyar szellemi Hungarikum” címet.

Pető az 1920-as évektől foglalkozott a mozgásukban korlátozott gyermekek sorsának javításával. A konduktív pedagógiai módszert évtizedeken keresztül fejlesztette, egészen haláláig ennek tökéletesítésén dolgozott. Ebben a korszakalkotó tevékenységben legfőbb és legelhivatottabb segítője Hári Mária volt.

Hári Mária Budapesten született, 1923. augusztus 26-án. Édesapja Dr. Hári Géza (1884-1947) bankigazgató volt, édesanyja Wolfinger Mária a háború után ápolónőként dolgozott. Egyetlen lánytestvére volt, Hári Anna (1919-1983). A budapesti Baár-Madas Református Leány-gimnáziumban érettségizett 1941-ben. Érettségi után elvégezte a hároméves Tánc- és Mozdulat-tanítóképző Országos Tanfolyamot. Az itt szerzett ismeretek birtokában a mozgássérült gyermekeken szeretett volna segíteni, ezért rendszeresen kijárt a „Nyomorék Gyermekotthonba” (így nevezték a mai Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskolát). Itt tanulmányozhatta a mozgásfogyatékosok korabeli ellátását.

1944-ben, a háborús viszontagságok közepette fizikai munkára kötelezték: nappal szövőgyári, ruhagyári munkásként dolgozott, éjjel gyakran betegeket ápolt a kórházakban. A háború után jelentkezett az orvosi egyetemre. Kezdő orvostanhallgató korában, 1945-ben ismerte meg Pető Andrást, aki abban az időben még a saját lakásán, a Klotild utca 4. szám alatt (ma Stollár Béla utca) fogadta és kezelte a mozgássérülteket. Már az első találkozás nagy hatással volt a fiatal medikára. Petőnél a kezelések során valami egészen más, magasabb szintű és komplex hatást ismerhetett meg, amely óriási különbséget mutatott az általa már ismert gyógymódokhoz képest. Lenyűgözte a mozgásbeli problémák gyökeresen új megközelítése és kezelése, amely a mechanikus hatásokon túl egyfajta pedagógiát is tartalmazott. Ez a forradalmian új, holisztikus szemlélet, amely a mozgásfogyatékosságot tanulási zavarként értelmezte, annyira magával ragadta az ifjú Hári Máriát, hogy egyetemi tanulmányait félre téve, teljes odaadással, csak ezzel akart foglalkozni. Ahogyan ő fogalmazott: „Pető megismerése után egyetlen pillanatot sem akartam elmulasztani az élete, alkotásai megfigyeléséből.”

1946-tól medikusként dolgozott a Gyógypedagógiai Intézet Mozgásterápiai Osztályán. 1952-ben kapott orvosi diplomát. 1955-ben szakorvosi vizsgát tett természetes gyógymódokból, és ekkor már részt vett a gyógypedagógusok képzésében is. 1960-tól adjunktusként az Országos Mozgásterápiai Intézet igazgatóhelyettese volt. 1963-ban megalakult a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, (továbbiakban Intézet), amelynek Hári Mária előbb igazgatóhelyettese, majd Pető András 1967-ben bekövetkezett halálát követően igazgatója, később főigazgatója lett. Ebben a minőségben 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. Vezetése alatt mindig követte a Pető által kijelölt utat. Célja volt a konduktív pedagógia ismertté és elismertté tétele, valamint a konduktorképzés fejlesztése. Számos nemzetközi konferencián tartott előadást, több nyelven írt tudományos közleményeket, amelyek egyre több szakember érdeklődését keltették fel a konduktív nevelés iránt. Az Intézet és a Pető-módszer bemutatását nagyban elősegítette egy 1986-ban, a BBC által készített film. Miután több országban is levetítették, a világ minden tájáról folyamatosan érkeztek a látogatók az Intézetbe, hogy személyesen ismerhessék meg az ott folyó munkát. Számos külföldi család hozta el Budapestre agyi bénulás következtében sérült gyermekét, akik a Pető-módszernek köszönhetően később önálló életvitelt tudtak kialakítani.

A konduktív nevelés mellett az Intézet nem kevésbé fontos feladata volt a konduktorok képzése. Hári Máriának köszönhető, hogy az Intézet a felsőoktatási rendszer részéve vált. A Nevelőképző első évfolyama 1967-ben államvizsgázott, így ettől az évtől már hivatásos konduktorok dolgoztak az Intézetben. Ezek a szakemberek egyfajta pedagógusok voltak, akik a fejlesztő munkát a pedagógiai munkával párhuzamosan végezték. Szükség volt tehát arra, hogy a konduktor hallgatók tanítóképzésben is részesüljenek. Kezdetben a Budapesti Tanítóképző Főiskolával szoros kapcsolatban zajlott a konduktorképzés, melynek eredményeként konduktor-tanító végzettséget lehetett szerezni. Ma már a konduktorhallgatók a második félév végén három féle specializációból választhatnak: az óvodai, az iskolai, és a pedagógiai rehabilitáció specializációk más-más korosztály konduktív nevelésére készítik fel a hallgatót. Mindezt egy intézményen belül.

 

Hári Mária és a Könyvtár

Egy felsőfokú képzést nyújtó tanintézetben központi szerepe van a könyvtárnak. Az Intézet könyvtárának gyökereit Pető András tekintélyes méretű magánkönyvtára jelentette, amelyet otthon, a lakásán tartott. Ezek jórészt orvosi könyvek voltak, de számos filozófiai, vallási, természettudományi, szépirodalmi kötetet is találunk a gyűjteményében. A könyveket Pető halála után költöztették át a Villányi úti Intézetbe. Ez a gyűjtemény a konduktív pedagógia megalkotásához használt szakirodalmat tartalmazta. Hári Mária gondosan megőrizte a könyveknek Pető által kialakított rendszerezését, és ez alapján fejlesztette tovább a gyűjteményt. A legújabb szakkönyvek vásárlása mellett számos hazai és külföldi szakfolyóirat beszerzésére is talált lehetőséget. Hári Mária volt az első, aki könyveket írt a konduktív nevelésről, oktatói tevékenységéhez kapcsolódva pedig számos főiskolai jegyzetet is készített. Ezeket a mai napig használják a konduktorképzés során. A konduktív nevelés lényegét egy néhány oldalas írásban foglalta össze „A humán alapelv a konduktív nevelésben” címmel. Ezt a művét sok nyelvre lefordították. Halálának huszadik évfordulójára megjelent egy ünnepi kiadvány, amelyben öt nyelven olvashatjuk ezt a gyönyörűen megfogalmazott gondolatsort.

             

Már nyugdíjasként, 1997-ben megírta a konduktív pedagógia ötven éves történetét. Ez a könyv egyben Pető András élettörténete is.

Az Ákos Károllyal közösen írt „Konduktív pedagógia I.” című könyv alapmű minden konduktor számára. 1988-ban angol fordításban is kiadták, Londonban.

         

 

A Villányi úti Intézetben is volt már szakkönyvtár, amelyet Zsarnay Sándorné Éva gondozott. Külön szépirodalmi gyűjteményt állítottak össze az intézet kezeltjei számára. Könyvtárügyben komoly előrelépést jelentett az 1985. áprilisában felavatott, Kútvölgyi úti épületbe történt költözés. Itt már önálló terekkel, munkaszobákkal rendelkező könyvtárat alakítottak ki. Ugyancsak ekkor alakult meg a Villányi úton az iskolai fiókkönyvtár. Az Intézet felvette alapítója nevét, és Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete (MPANNI) néven működött tovább.

A könyvtár állományának gondozását eleinte ideiglenesen felkért könyvtárosokra bízták, nem volt állandó könyvtáros. A konduktor hallgatók akkoriban inkább a Budapesti Tanítóképző Főiskola könyvtárát használták. A képzés fejlődésével azonban egyre inkább erősödött az igény az MPANNI saját könyvtárának fejlesztésére. 1992-től Balogh Margit személyében szakképzett könyvtáros vette át a könyvtárépítést. Munkája során útmutatást és sok segítséget kapott Hári Máriától, vele szoros együttműködésben fejlesztette és vezette a konduktív pedagógia egyetlen szakkönyvtárát. Pető András régi könyveiből különgyűjteményt alakított ki, a szabadpolcokon szakrendbe rendezte a könyveket. 1999-re a teljes könyvállomány szabadpolcra került. Fáradhatatlan és szakértő munkájának eredményeként egy minden tekintetben korszerű, a felsőoktatás szakirodalmi igényeit kielégítő, témájában a világon egyedülálló szakkönyvtárt hozott létre. Balogh Margit a könyvtárfejlesztés mellett könyvek, kiadványok szerkesztésével is gazdagította a szakirodalmat. Csaknem 18 éven át vezette a könyvtárat.

2007-ben egy HEFOP pályázaton elnyert támogatással ismét megújult a könyvtár. Nagyobb alapterületen, korszerűbb berendezéssel működhetett tovább. Ekkor vette fel Hári Mária nevét. 2017. augusztus 1. óta a Semmelweis Egyetem Pető András Karának szervezeti egységeként, Hári Mária Kari Könyvtár és Forrásközpont néven szolgálja Olvasóit és a konduktív pedagógiát.