Méhtestrák

Összefogalalás

A méhtest rosszindulatú daganatai a méh nyálkahártyából és a méhtest izomzatából indulhatnak ki. Bár statisztikailag együtt értékelik őket, mind kóreredet, mind kórlefolyás tekintetében teljesen eltérő betegségekről van szó.

Méhtestráknak a méh nyálkahártya (endometrium) eredetű rosszindulatú daganatokat hívjuk, melyek a méhből kiinduló daganatok túlnyomó többségét adják.

A méh izomzatból kiinduló szarkómák előfordulási gyakorisága eltörpül az endometrium karcinómához képest.

A női nemi szervi daganatok 35%-a a méhtest szöveteiből alakul ki. A fejlett országokban ez a leggyakoribb daganat típus a női nem szerveket érintő daganatok közül, és az összes, nőket érintő daganattípus közül pedig a negyedik-ötödik helyen áll (a tüdő, a vastagbél és az emlőrák után). A világ bizonyos részein, mint Európa és Észak-Amerika, egyre nagyobb számban jelenik meg, ami elsősorban az életmóddal hozható összefüggésbe.

Az esetek döntő többségében a betegség a menopauza körüli időszakban, 50 éves kor felett jelentkezik. Az esetek 14%-ában menopauza előtt, 5%-ban pedig már 40 éves kor előtt kialakulhat.

A méhtestrákot mintegy 90%-ban már korai stádiumban észleljük, mivel tünetei (pl.: rendellenes hüvelyi vérzés) korán megjelennek. Amennyiben a méhtestrák időben felfedezésre kerül az esetek többségében jól gyógyítható.

Tünetek

A méhtestrák tünetei lehetnek:

• Menopauzát követően jelentkező hüvelyi vérzés, akár pecsételő jellegű, akár bő, darabos
• “Húslé” szerű, kellemetlen szagú hüvelyi folyás
• Elhúzódó erős menstruáció, két menstruáció között jelentkező vérzés (közti vérzés)
• Bizonytalan eredetű alhasi fájdalom

Rutin nőgyógyászati vizsgálat során nem történik külön méhtestrák jelenlétét szűrő vizsgálat, szemben a méhnyakrákkal, ezért is fontos, hogy tünetek jelentkezése esetén forduljon orvoshoz. Természetesen e tünetek megjelenése nem egyértelmű jele a méhtestrák fennállásának! Tünetek és rizikótényezők együttes értékelése dönti el, hogy mekkora az esélye a daganat fennállásának. Az esetek döntő többségében a panaszok hátterében jóindulatú, okok állnak, de ennek tisztázása nőgyógyász feladata.

Amennyiben Önt aggasztó tünetei vannak, panaszai rutin kezelés hatására nem múlnak el, gondolni kell súlyosabb betegség fennállásának lehetőségére! Keresse fel kezelőorvosát!

Kérjen időpontot orvosainkhoz!

A méhtestrák okai

Az orvostudomány mai állása szerint, a méhtestrák kialakulásának pontos oka nem ismert. Amit tudunk, hogy valamely tényező hatására a méh belső felszínét borító nyálkahártya (ún. endometrium) sejtjek DNS-ében abnormális változások történnek (mutáció).

A mutációk az egészséges, normális sejteket daganatsejté alakítják. Az egészséges sejtek egy meghatározott ütemben növekednek, osztódnak és életük egy meghatározott pillanatában a szervezet által szabályozottan elhalnak. A DNS-ben létrejövő mutációk arra ösztönzik a sejteket, hogy kontroll nélkül osztódjanak, anélkül hogy elhalnának. A felhalmozódó abnormális sejtek képzik a tumort. A rosszindulatú daganatsejtek a környező szövetekbe törnek, leválhatnak a növekvő daganatról és a véráram vagy nyirokutak mentén távoli szervekbe terjedhetnek (metasztatizálás).

A méhtestrák típusai

A betegség típusának pontos ismerete nagyban segíti a prognózis meghatározását. A szövettani formák és klinikai viselkedés alapján méhtestrák két fő típusa:

• I-es típusú méhtestrák: Az I-es típusba tartozik a méhtestrákok 90%-a. Ezek a daganatok nem kifejezetten agresszívak, általában jól gyógyíthatók. Kialakulásukban feltehetően döntő szerepet játszik az elhúzódó ösztrogénhatás, a sejtek hasonlítanak a méh nyálkahártyára, a folyamat általában csak felszínes.
  Jellemző szövettani típusok:
  • Endometrioid adenocarcinoma grade 1,2

• II-es típusú méhtestrák: A II-es típusú daganatok későbbi életkorban jelennek meg, kialakulásukban az ösztrogénhatás nem jellemző. A folyamat agresszív, a méhizomzatot mélyen beszűri, korán ad áttétet, prognózisa rosszabb.
  Jellemző szövettani típusok:
  • Endometrioid adenocarcinoma grade 3
  • Serosus adenocarcinoma
  • Clear cell adenocarcinoma
  • Carcinosarcoma

A méhtestrák kialakulásának kockázatai

Jelenleg az I. típusú, vagyis jól differenciált endometrioid típusú daganat rizikótényezői ismertek. Minden olyan tényező, mely fokozott, vagy elhúzódó ösztrogén hatással jár, szemben a normál női ciklusok kiegyensúlyozott hormonális hatásával, daganatos rizikónak tekinthető. Az esetek egy részében más szövetekben (zsír) termelt ösztrogén hatás, máskor a peteérés rendellenessége, illetve külső hormonhatás lehet a felelős.  Örökletes tényezők is előfordulhatnak.

Főbb kockázati tényezők:

• A női nemi hormonok egyensúlyának eltolódása: A petefészkek kétféle női nemi hormont termelnek – ösztrogént és progeszteront. Ezen hormonok egyensúlyi helyzetének fluktuációja a méhnyálkahártya változásaihoz vezet. A magas (abszolút vagy relatív) ösztrogén túlsúlyú járó állapotokat tekintjük a méhtestrák kialakulásának legfontosabb rizikótényezőjének. Ilyen állapot például a rendszertelen ovulációs mintázat, melyet okozhat PCOS (policisztás petefészek szindróma), elhízás és cukorbetegség is. A menopauzában jelentkező tünetek enyhítésére alkalmazott, csak ösztrogént tartalmazó gyógyszerek szedése, valamint ritka, hormontermelő petefészek daganatok is okozhatnak ösztogén túlsúlyt úgyszintén növelve a méhtestrák kialakulásának kockázatát.

• Átlagosnál korábban kezdődő, vagy idősebb korban végződő menstruáció: A korai életkorban jelentkező első menstruáció (12 éves kor előtt), vagy a menopauza késői kezdete emelhetik az endometrium karcinóma kialakulásának kockázatát.

• Soha be nem következett terhesség:  Amennyiben Ön sosem volt terhes, úgy Önnek magasabb kockázata van a méhtestrák kialakulásának szempontjából.

• Életkor (>55 év): Az életkor előrehaladtával növekszik a méhtestrák kialakulásának esélye. Az endometrium daganatok leggyakrabban menopauza körül vagy után jelentkeznek.

• Elhízás: Az elhízás, a test zsírszövetei befolyással vannak a hormonális egyensúlyra. A felesleges zsírszövet ösztrogén túlsúlyt hoz létre, ezáltal jelentősen növeli a méhnyálkahártya daganat kialakulásának kockázatát.

• Hormonkezelés:  A mellrák kezelésére alkalmazott tamoxifen kis mértékben növeli a méhtestrák létrejöttének esélyét. Amennyiben Ön tamoxifent szed, beszéljen ennek kockázatairól kezelőorvosával. A tamoxifen mellrákban kifejtett jótékony hatása, messze felülmúlja az endometrium karcinóma kialakulásának minimális kockázat növekedését. Megfelelően alkalmazott menopauzális hormonpótló kezelés rizikónövelő hatása minimális. Meglévő méh esetén kombinált hormonpótló kezelést vagy SERM gyógyszert kell alkalmazni, így megelőzhető a méhnyálkahártya rosszindulatú elváltozása.

• Örökletes tényező (Lynch-szindróma): Ebben az esetben öröklődő genetikai hajlam áll fenn, melynek során vastagbél-, méhtest-, és számos egyéb daganat kialakulásának magasabb rizikójával kell számítani. A Lynch-szindrómát egy, a szülőről az utódra örökített génhiba okozza. Elsősorban vastagbél- és méhtestrák családban halmozódó előfordulása, valamint átlagosnál fiatalabb életkorban előforduló daganat esetén kell rá gondolni.

  Amennyiben az Önt, vagy egyik családtagját Lynch-szindrómával diagnosztizálták, vagy családjában daganatos betegségek halmozódása figyelhető meg, beszéljen kezelőorvosával! A szakszerű odafigyelés életet menthet.

Diagnosztika

A diagnózis felállítása szövettani vizsgálattal lehetséges. Ez többféle módon történhet, a klinikánkon leggyakrabban alkalmazott módszer erre a curettage vagy fractionalt abrasio, mely során a nyakcsatornát és méhüreget bélelő hámot egy erre megfelelő eszközzel lekaparjuk, mindössze néhány perces beavatkozás során. Ennek hátránya, hogy vénás altatásban történik és egynapos kórházi tartozódást igényel.  Léteznek olyan mintavevő eszközök (Pipelle), melyek ambuláns körülmények között is, fájdalomcsillaítás igénye nélkül, felvezetheőek a méh üregébe, azonban ezek használata Magyarországon még nem terjed el széles körben.

Ha a szövettani vizsgálat során igazolódik a méhtestrák, akkor a következő lépés a kismedence-hasi régió feltérképezése valamilyen képlakotó eljárás segítségével.  Ez lehet hasi és kismedencei ultrahang, hüvelyi ultrahang-, MRI- vagy CT vizsgálat. Ennek során a kórosan burjánzó nyálkahártya méhizomzatba történő betörésétének mértékére, illetve kismedencei vagy azon túli kóros nyirkcsomók meglétére vagyunk kíváncsiak, melyek nagymértékben meghatározzák a kezelési tervet.

Terjedés

Közvetlenül ráterjedhet a méhnyakra, a hüvelyre, a medencefalra, petevezetékre, petefészekre. A nyirokutakon keresztül előszőr a kismedencei nyirokrendszerben, majd innen felfele haladva a hasban, a főverőér menti nyirokút-láncban jelenik meg. Távoli áttétek a tüdőben, ritkán a májban, az agyban, a csontokban fordulhatnak elő.

A méhtestrák kezelése

A méhtestrák elsődleges kezelése sebészi, mely során eltávolítjuk a méhet, mindkét oldali petevezetéket és petefészket, ez a betegség kezdeti stádiumban történő felismerése esetén elég is lehet. Bizonyos esetben mintát veszünk a gyúsnak imponáló nyirokcsomókból, vagy eltávolítjuk a kismedencei nyirokcsomókat, melyek a kismedencei főverőerek mentén találhatóak, és szükség esetén a para-aortikus (hasi főverőér menti) nyirokcsomókat is. A nyirokcsomó eltávolítás segítségével feltérképezzük a folyamat kiterjedtségét és eltávolítjuk az áttéteket.  

A műtét kiterjesztéséről személyre szabottan döntünk, figyelembe véve a daganat szövettani típusát, stádiumát, a beteg általános állapotát, korát és társbetegségeit.

Sokáig tartotta magát az a szabály, hogy a daganatos betegségek sebészi kezelésében elsőként választandó technika a nyitott hasi műtét. Ma már tudjuk, hogy a hastükrözés (laparoszkópia) a nyitott műtéttel egyenértékű az onkológiai eredmények tekintetében, miközben számos tekintetben előnyösebb a beteg számára. Laparoszkópos műtét során csak néhány, fél-egy centiméteres nyílást ejtünk a hason, melyeken át kamerát és a műtéthez szükséges eszközöket vezetünk a hasba. A hasban a nyitott műtéttel megegyező beavatkozást végzünk, azonban a kamera nagyítását kihasználva a műtéti technika precízebb, ennek köszönhetően a vérveszteség kisebb. A műtét utáni lábadozás lényegesen könnyebb a kórházi tartózkodás ideje rövidebb.

Túlsúlyos, vagy idős betegeknél, akiknek a hasi műtét fokozott megterhelést jelent, a méheltávolításra hüvelyi úton is sor kerülhet.

A műtét során eltávolított szöveteket, szerveket minden esetben szövettani vizsgálatra küldjük. A lelet alapján Onkológiai Bizottság bírálja el kiegészítő kezelés szükségességét, mely lehet sugár, vagy kemoterápia.

Leggyakrabban hüvelyi sugárkezelést alkalmazunk, ami csökkenti a daganat hüvelyboltozatban történő kiújulását. A teljes kismedencét érintő külső sugárkezelés magas rizikójú daganatok esetén szükséges, kemoterápia pedig előrehaladott betegség esetén jön szóba.

Azon fiatal betegeknél, akik még gyermekvállalás előtt állnak és korai stádiumban sikerül a méhtestrákot felismerni, megkísérelhető a hormonterápia. Progeszteron hormon adásával a daganatos folyamat az esetek jelentős részében visszafordítható, ennek igazolását követően a terhesség vállalható. Tekintettel arra, hogy a daganat gyakran kiújul, mihamarabbi teherbe esést, és szülés után méheltávolítást szoktuk javasolni.

Ha valamilyen okból a beteg nem operálható (pl.: súlyos szív- és érrendszeri betegség, extrém elhízás esetén) úgy sugárkezelés jön szóba, mely szintén hatékonyan gyógyítja a méhtestrákot.

Jelenleg, a modern molekuláris genetika terjedésével, széles körű vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy felderítsék a dagantok pontos genetikai hátterét, és ennek megfelelően határozzák meg a dagant elpusztítását célzó leghatékonyabb kezelést. Ennek széleskörű klinikai alkalmazására azonban még valószínűleg jó néhány évet várnunk kell.

Klinikánkon minden daganatos beteg kezelésére egyénre szabottan, az Onkológiai Bizottság tesz javaslatot, melyet a beteg jóváhagyásával igyekszünk a legkorszerűbb és leggondosabb módon megvalósítani.

A méhtestrák megelőzése

Mit tehet Ön, hogy csökkentse a méhtestrák kialakulásának esélyét?

• Törekedjen egészséges életmódra! 
  A méhtestrák kifejezetten civilizációs betegség. A jóléti társadalmak egészségtelen életmódja miatt nő gyakorisága. A helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód okozta elhízás generációkon átívelő módon növelheti a méhtestrák kialakulásának esélyét. A megfelelő testsúly kontroll alapvető fontosságú a hormonháztartás egyensúlyának fenntartásához.

  Amennyiben fogyni szeretne, de nem ért el tartós eredményt, célszerű szakemberhez fordulni. Dietetikus, személyi edző, súlyosabb esetben belgyógyász-endokrinológus segítségével sikereket érhet el.

• Fogamzásgátló tabletta szedése
  Az orális fogamzásgátló tabletta szedés csökkenti a méhnyálkahártya rizikóját. A kedvező hatás a fogamzásgátló elhagyása után hosszú évekig fennmarad.

• Hormontartalmú méhen belüli eszköz (spirál)
  Ezek a korszerű, hormonnal töltött eszközök a méh üregébe helyezve tartósan biztosítják azt a gesztagén hormon hatást, melynek segítségével a kedvezőtlen hormonális állapot ellensúlyozható. Használatukkal nemcsak a méhtestrák előzhető meg, de megbízható fogamzásgátlást is biztosítanak.  

• Ciklus kontroll
  Rendszertelen ciklusok esetén a szervezetet kiegyensúlyozatlan hormonhatás éri. Amennyiben egyéb rizikótényezők (túlsúly, cukorbetegség, PCOS, 40év feletti életkor) is fennáll, különösen fontos a ciklus megfelelő beállítása.

  Amennyiben Önnél cikluszavar és egyéb rizikótényezők együttesen fennállnak, a daganat megelőzése érdekében mielőbb forduljon kezelőorvosához.