A humán papilloma vírus (HPV) fertőzésről
A humán papilloma vírus (HPV) egy kisméretű DNS-vírus, amelynek méhnyakrák kialakulásában betöltött szerepe az 1970-es években vált ismerté. Azóta intenzív kutatások folynak annak érdekében, hogy megismerjük a vírus terjedésének körülményeit, a daganatos sejtátalakulás mechanizmusának részleteit, valamint, hogy hatékony megelőzési és kezelési lehetőségeket fejlesszenek ki. Mára jelentős mennyiségű tudás halmozódott fel, sikerült hatékony védőoltásokat kifejleszteni, azonban az ismeretek bővülésével további kérdések vetődnek fel, helyenként ellentmondásos információk látnak napvilágot.
Tájékoztatónk célja, hogy összefoglaljuk a HPV-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A humán papilloma vírus
A HPV a bőr és a nyálkahártya sejtjeit fertőzi meg. Közel 200 típusa ismert, melyek közül megközelítőleg 40 képes megfertőzni a nemiszervek, a végbél, a szájüreg és a légcső hámját.
Előfordulási gyakorisága korcsoportonként változó, a 20-24 éves korosztályban a leggyakoribb, ahol 30-40% is lehet az aktuális fertőzés valószínűsége. Az emberek 80%-a élete során legalább egyszer megfertőződik valamely HPV törzzsel. A vírus elsősorban szexuális úton terjed, de fertőzés előfordulhat tárgyak közvetítésével (szauna, törülköző) is.
Egészséges immunrendszer esetén, a fertőzések 80%-a két éven belül spontán gyógyul anélkül, hogy kóros sejtelváltozást okozna. Az esetek egy kisebb részében a tartósan fennálló HPV fertőzés következtében hámelváltozások jelenhetnek meg, melyek fokozatosan daganattá alakulhatnak. A daganatos átalakulás a fertőzéseknek csupán néhány százalékában következik be, az enyhe hámelváltozások többnyire spontán gyógyulnak. Rosszindulatú daganat kialakulására a fertőzés kezdetétől átlagosan 5-10 évvel számíthatunk. A rákmegelőző állapot gyakoriságának csúcsa 30-34 éves korra tehető, míg a rosszindulatú daganatok előfordulása 8-10 évvel később a leggyakoribb, azonban a daganatok előfordulása két csúcsú görbét mutat, melynek második csúcsa az idősebb korosztályt érinti.
Daganatot okozó hajlamuk alapján alacsony és magas kockázatú HPV típusokat különítünk el. A magas rizikócsoportba tartozó HPV törzsek okozzák a méhnyakrák több, mint 99%-át. A HPV 16-os és HPV 18-as típusok különösen agresszívek, csak ez a két törzs felelős a daganatok 70%-áért. A vírus daganatos átalakulást nemcsak a méhszájon hozhat létre. A szeméremtest, a hüvely, a pénisz, a végbél és a fej-nyaki daganatok (szájüreg, garat, gége, nyelőcső) jelentős része is HPV következtében alakul ki.
Az alacsony rizikójú HPV típusok jóindulatú, de sokszor nehezen kezelhető szeméremtesti szemölcsöket (condyloma acuminatum) okoznak.
Az alacsony rizikócsoportba tartozó HPV típusok: 6,11,40,42,43,44,53,54,61,72,73,81
A magas rizikócsoportba tartozó HPV típusok: 16,18,31,33,35,39,45,51,52,56,58,59
A méhnyakrák kialakulása
A méhnyak rosszindulatú danataniak 99%-át a magas rizikójú HPV fertőzés okozza. A fennmaradó esetekben örökletes, vagy szerzett génhiba (pl.: p53 gén mutáció), illetve ritka szövettani típusok fordulhatnak elő. A méhnyakrák kialakulásának kockázatát befolyásolja az egyéni fogékonyság a HPV fertőzés iránt, az immunrendszer állapota, kísérő betegségek, gyógyszeres kezelés, a szexuális szokások, valamint a dohányzás.
A méhnyakrák kialakulása egy többlépcsős, de nem egyirányú folyamat.
A méhnyakat borító hám egy többrétegű laphám. Rákmegelőző állapotban kóros elváltozás csak a hám alsó sejtsoraiban jelenik meg (CIN I / L-SIL). Ezek az elváltozások 90%-ban spontán gyógyulnak, azonban az esetek egy részében a kóros folyamat tovább halad a középső sejtsorokra, majd a hám teljes vastagságban érintetté válik (CIN II-III /H-SIL). Ebben az állapotban a spontán gyógyulás már csak az esetek kevesebb, mint felében figyelhető meg. A gyógyulás esélye kisebb, ha a HPV fertőzés már évek óta fennáll, ha egyszerre több HPV vírus jelenléte igazolható, 30 év felett, immunhiányos állapotokban és dohányzás esetén.
Ha nem történik időben kezelés, a kóros hám áttöri az alapjául szolgáló bazális membránt és beterjed a hám alatti kötőszövetbe. Innentől kezdve már méhnyakrákról beszélünk. Tekintettel arra, hogy a daganatos átalakulás folyamata évekig tart, a szűrővizsgálat során lehetőség adódik a hámelváltozások korai észlelésére és időben történő kezelésére.
Méhnyakrák elleni védőoltások
A jelenleg forgalomban lévő védőoltások azon HPV típusok ellen jelentenek védelmet, melyek a legnagyobb gyakorisággal okoznak rákos és szemölcsös elváltozásokat. A természetes fertőzés során nem alakul ki tartós védettség az újrafertőződéssel szemben. A védőoltások a humán papilloma vírusok fehérjeburok-részletét tartalmazzák, melyek mesterséges módon úgy vannak előállítva, hogy megfelelő szintű ellenanyag termelést és tartós immunitást váltanak ki a szervezetből. Mivel a vakcinák vírus DNS-t nem tartalmaznak, fertőzést és megbetegedést nem képesek előidézni. Az oltóanyag rendkívül biztonságos, leggyakoribb mellékhatás az injekció helyén keletkező duzzanat, bőrpír és fájdalom. Súlyos szövődményre nem kell számítani.
A védőoltás férfiaknak és nőknek egyaránt adható. Elsődlegesen a szexuálisan még nem aktív korcsoport (9-15 évesek) számára javasolt beadásuk, mert a megfelelő ellenanyag termelés kiváltása a HPV-vel még nem találkozott egyénekben a legsikeresebb. Oltás előtt ugyan nem szükséges HPV tesztet végezni, de a szexuálisan már aktív korcsoportban az éppen zajló HPV fertőzés gyengítheti az immunválasz kiváltását. A megfelelő védettség céljából a 9-15 éves korcsoportnak 2 alkalommal, míg a 16 év feletti korcsoportnak 3 alkalommal szükséges beadni az oltást.
A korábbi kettő, illetve négy komponensű védőoltásokat felváltotta a kilenc komponensű védőoltás (Gardasil 9), mely az alacsony rizikójú, genitális szemölcsöket okozó a 6-os és 11-es, valamint a magas rizikójú törzsek közül a 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as HPV törzsek ellen ad védelmet, ezáltal alkalmas lehet a méhnyak daganatok 90%-ának megelőzésére.
A védőoltások beadása azonban nem jelent 100%-os garanciát a megbetegedés ellen, ugyanis a védettség feltétele a megfelelő erősségű immunválasz létrejötte. Ez vizsgálatok alapján kb. 95%-ban valósul meg. Tekintettel arra, hogy a védettség tehát nem minden védőoltásban részesült egyénnél alakul ki, illetve nem minden törzs ellen biztosítanak védelmet, a méhnyakrákszűrés a védőoltásban részesült nők számára is rendszeresen javasolt.
Az állam által finanszírozott iskolai kampányoltás mellett a méhnyakrák elleni oltóanyag vényköteles módon, gyógyszertárban megvásárolható. Beadásuk életkortól függetlenül előnyös és biztonságos. A teljes oltási sor 15 év alatt kettő, 15 év felett három adag beadását jelenti.
Szeméremtesti szemölcsök – Condyloma acuminatum
Condylomának az alacsony rizikójú HPV okozta jóindulatú hámelváltozásokat nevezzük. A növedékek alakja (lapos, karfiolszerű, stb.), mérete és száma széles határok között változhat. Típusosan a nemi szerveken jelennek meg, de előfordulnak a végbélnyílás közelében a végbélben és a szájüregben is.
A condylomát okozó HPV törzsek is elsősorban szexuális úton terjednek, azonban tárgyak, vagy kéz által közvetített úton is fertőzhetnek. Az elváltozások 90%-át a HPV 6 és HPV 11 törzsek okozzák. A fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik, bőrelváltozások általában néhány hónapon belül jelennek meg.
A szemölcsök kezelését minél előbb érdemes megkezdeni. A kezelésre számos módszer létezik, melyek közül többet saját kezűleg használhatnak a betegek (ecsetelés, krém), más kezelések (fagyasztás, kauterizáció, lézeres vaporizáció) orvosi közreműködést igényelnek.
A hatékonyságot tekintve nincs jelentős különbség a különböző módszerek között. A kezelési mód kiválasztásában sokkal inkább az elváltozás kiterjedtsége, elhelyezkedése, várandósság és a beteg kívánsága a meghatározó. Bármely módszert is alkalmazzuk, a kiújulás esélye akár 40%, is lehet, ilyenkor ismételt kezelésekre van szükség.
Klinikánkon szén-dioxid lézer segítségével gyors, hatékony és jó kozmetikai eredményt biztosító kezelést kínálunk betegeinknek. Kérjen időpontot orvosainkhoz!