Méhnyakrák

Összefoglalás

A méhnyak rosszindulatú daganatainak túlnyomó többsége a hámsejtek daganatos elváltozása útján alakul ki.

A méhnyakrák világviszonylatban a nőket érintő rosszindulatú daganatok között a 4. leggyakoribb megbetegedés és halálok egyben. Azokban az országokban azonban, ahol jól szervezett szűrővizsgálat működik és a nők el is járnak arra, nem található az első 10 leggyakoribb daganattípus között.

Magyarországon előfordulását tekintve a 7-8. helyen áll. Évente körülbelül 1200-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 400 nő hal meg ebben a betegségben. Leggyakrabban 30-35 éves korban kerül felismerésre, sajnos sokszor előrehaladott állapotban. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érinti a betegség.

Kialakulásában fő szerepe van a humán papillomavírusnak (HPV).

Ön is hozzájárulhat a daganat kialakulás kockázatának csökkentéséhez rendszeres méhnyakrákszúrésen történő részvétellel, valamint HPV által okozott megbetegedések ellen védelmet nyújtó oltás beadatásával.

Tünetek

A méhnyakrák korai stádiumban az esetek többségében igen tünetszegény, vagy akár tünetmentes!

Az előrehaladottabb stádiumú méhnyakrák tünetei lehetnek:

• Közösülés során, két menstruáció között, vagy menopauza után jelentkező hüvelyi vérzés
• Bő, kellemetlen szagú, „húslészerű” folyás
• Szexuális együttlét során, vagy attól függetlenül jelentkező alhasi fájdalom
• Vizelési, székletürítési panaszok
• Fogyás

Keresse fel nőgyógyászát!

Amennyiben Önt aggasztó tünetei vannak, panaszai rutin kezelés hatására nem múlnak el, gondolni kell súlyosabb betegség fennállásának lehetőségére!

Kérjen időpontot orvosainkhoz!

A méhnyakrák okai

Jelen ismereteink alapján a méhnyakrákok 99%-áért a HPV fertőzés felelős.

A fertőzést követően a méhnyakrák általában évek alatt ún. rákmegelőző állapoton keresztül alakul ki. Az emberek 80%-a élete során legalább egyszer átesik HPV fertőzésen, a többségnél azonban sosem alakul ki rákbetegség következtében.

A daganatos átalakulás valószínségét környezeti tényezők, a beteg életvitele, egyéb betegségei, genetikai adottsága. Káros szenvedélyek közül esősorban a dohányzás jelentőségére kell felhívni a figyelmet!

A HPV nőgyógyászati vonatkozásairól itt olvashat bővebben.

A méhnyakrák természetes lefolyása

A méhnyak a HPV fertőzés tekintetében sérülékeny terület. A természetes hengerhám-laphám átmeneténél (transzformációs zóna), hámsérüléseken (pl. szexuális együttlét során kialakuló mikro-sérüléseken) keresztül a HPV vírus bejut a hámréteg alapsejtjeibe. A hámsejtekbe jutott vírus egyes esetekben beépül a sejt genetikai állományába, DNS-ébe. A sejtek DNS-e tartalmazza azt az információt, amely irányítja a sejtek normális működését.

Az egészséges sejtek meghatározott ütemben növekednek, osztódnak és életük egy meghatározott pillanatában szabályozottan elhalnak. Magas rizikójú HPV fertőzés hatására a hámsejtek örökítő anyagában létrejövő hiba a sejtek kontroll nélküli osztódásához vezet. Az abnormálisan szaporodó sejtekben további hibák halmozódnak fel, mely a daganatos átalakulás előfeltétele. Ameddig a kóros sejtek a hámrétegben maradnak, rák megelőző állapotról beszélünk, amint a környező szövetekbe törnek, kialakul a rosszindulatú daganat. Ilyenkor már leválhatnak a növekvő daganatról és nyirokerek, vagy a véráram útján nyirokcsomókba, és távoli szervekbe adhatnak áttétet.

A HPV fertőzés nem minden esetben vezet méhnyakrák kialakulásához. A fertőzés az esetek 80%-ában átmeneti jellegű, mert az immunrendszer a fertőzött sejteket elpusztítja. Mintegy húsz százalékban a fertőzés azonban tartóssá válik, a vírus DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe, a sejt szabályozott működését a kontrollálatlan szaporodás irányába módosítja, ezáltal megteremti az alapokat ahhoz, hogy daganatos irányba fejlődjenek.

Az egészséges hámsejtből a rákmegelőző állapot általában hónapok-évek, rosszindulatú daganat évek (5-10 év) alatt fejlődhet ki.

A méhnyak rákmegelőző állapotai kedvező körülmények mellett meggyógyulhatnak. A gyógyulás elsősorban enyhe rákmegelőző állapot és átmeneti HPV fertőzés mellett várható.

Amennyiben nem történik időben beavatkozás, a kóros sejtek betörnek a hámréteg alatti kötőszövetbe, kialakul a méhnyakrák. A daganat kezdetben a méhnyak szöveteiben növekszik, később annak környezetére, a hüvelyboltozatokra és a méh melletti kötőszövetekbe terjed. A helyi növekedés kapcsán ráterjedhet a medencefalra, húgyvezetékekre, a húgyhólyagra és a végbélre is. Lezárhatja a húgyvezetéket, ami végső soron teljes vizelet elfolyási akadályt és a vesék elhalását okozhatja, valamint elhanyagolt esetben összeköttetés alakulhat ki a hüvely és hólyag, valamint a végbél között is.

A méhnyakrák típusai

A daganat szövettani típusának pontos ismerete nagyban segíti a megfelelő kezelés kiválasztását.

A méhnyakrák leggyakoribb szövettani típusai:

• Laphám eredetű (carcinoma): A méhnyakrák ezen fajtája a méhnyak külső felszínén lévő vékony, lapos sejtekből indul ki. A méhnyakrák leggyakoribb fajtája.
• Mirigyhám eredetű daganat (adenocarcinoma): Ez a méhnyakrák típus a méhnyak nyakcsatornájának belső felszínét borító hengerhámsejtekből indul ki. Ritkább, de emelkedő tendenciát mutató daganattípus.
• Nem HPV fertőzés okozta ritka daganattípusok: Általában agresszív növekedést mutató, szűrővizsgálatokkal nem megelőzhető daganatok.

A méhnyakrák kialakulásának kockázatai

A méhnyakrák kialakulásának főbb kockázati tényezői:

• Promiszkuitás, több szexuális partner, gyakori partnercsere: Minél több szexuális partnerrel rendelkezik élete során, valamint minél több szexuális partnerrel rendelkezt korábban az Ön partnerei, annál jobban nő az esélye, hogy megfertőződik HPV-vel.
• A szexuális élet korai kezdete: A korán megkezdett szexuális élet növeli a HPV fertőzés kockázatát.
• Egyéb szexuális úton terjedő betegség (STD, STI) jelenléte: Más szexuális úton terjedő fertőzés jelenléte– mint a chlamydia, gonorrhea, syphilis, genitális herpesz és HIV – növeli a HPV fertőzés és daganat kialakulásának kockázatát.
• Legyengült immunrendszer: Amennyiben az Ön immunrendszere valamilyen egyéb okból legyengült (ún. immundeprimált állapotban van), és Ön HPV fertőzötté válik, akkor növekszik az esélye a méhnyakrák kialakulásának. Leggyakoribb immunrendszer gyengeségével járó állapotok a cukorbetegség, immunszupresszív terápia, AIDS
• Dohányzás: A dohányzás több szempontból is fokozza a daganatos átalakulás valószínűségét. Igazolt, hogy dohányzás esetén a tartós HPV fertőzés aránya emelkedik, vagyis csökken a vírus elleni védekező képesség. A dohányzással a szervezetbe jutó rákkeltő vegyületek és a HPV fertőzés hatása összeadódik. A dohányzásról való mielőbbi leszokás egyértelműen fontos, mivel a kórlefolyást kedvezően befolyásolhatja!

Szűrés

A szűrővizsgálat célja, hogy a méhnyak kóros elváltozásait időben, rákmegelőző állapotban felismerjük, ezáltal lehetőség legyen a kezelésre a daganat kialakulása előtt. A méhnyak rákmegelőző állapotai alapvetően nagyon jól szűrhetők, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden esetben sikeres a felismerés. Újabb szűrési módszerek alkalmazásával igyekszünk a szűrés hatékonyságát növelni.

A legtöbb ma elfogadott ajánlás szerint a méhnyakrák szűrés megkezdésének legkésőbbi időpontja 21 éves korban van,  legkorábban pedig a szexuális élet megkezdésétől számított 1 év múlva.

Szűrő módszerek:

• Citológiai mintavétel (Pap teszt):  Jelenleg a méhnyakrákszűrés alapját képező vizsgálómódszer. Méhnyak kenet vétel során orvosa méhnyak hámsejteket távolít el egy speciális mintavételi eszköz segítségével, melyeket tárgylemezre kennek, majd mikroszkóp alatt vizsgálnak. A kenetek feldolgozása és értéklelése citológusok feladata. A citológiai kenet segítségével észlelhetőek és hatékonyan elkülöníthetők a HPV fertőzés jeleit mutató sejtek (enyhe hámelváltozás), a daganat megelőző állapotra utaló súlyos hámelváltozás és a valódi rákos sejtek is. A kenet információt ad továbbá a hüvelyflóra és a hormonális állapot, egyéb jóindulatú hámelváltozások tekintetében is.

  A citológiai vizsgálat érzékenysége 60-80%, ami azt jelenti, hogy az esetek jelentős részében észrevétlen marad a kóros folyamat. A citológiai vizsgálat csak akkor hatékony szűrőmódszer, ha rendszeresen elvégzik. Negatív lelet esetén a citológiai vizsgálat ismétlése a legtöbb szakmai ajánlás szerint 3 évente javasolt, de a magyar gyakorlatban a legtöbb szülész-nőgyógyász évenkénti vizsgálatot javasol. Az évente elvégzett vizsgálat létjogosultságát az adja, hogy a tévesen negatívnak ítélt esetek így korábban észlelhetők.

  Kóros lelet esetén a teendőket az elváltozás jellege határozza meg. Fertőzések kezelése, ismételt citológiai vizsgálat, kolposzkópia, HPV tipizálás,  conisatio/szövettani mintavétel válhat szükségessé.

• HPV DNS teszt, HPV tipizálás:  A HPV kimutatás egy érzékeny molekuláris biológiai módszerrel (PCR) végzett automatizált vizsgálat, melynek segítségével nagy biztonsággal igazolhatjuk, vagy kizárhatjuk a HPV vírus jelenlétét, illetve meghatározhatjuk annak típusát.

  A nőgyógyászati gyakorlatban leggyakrabban a méhnyak felszínéről (hasonlóan a citológiai vizsgálathoz) vesszük a mintát.

  Mivel a 30 év alatti korosztályban a HPV hordozás nagyon gyakori, de a fertőződés legtöbbször átmeneti és kóros elváltozás csak ritkán alakul ki, ebben a korosztályban szűrővizsgálatként nem célszerű a HPV vizsgálatot alkalmazni. Ellenben a 30 évesnél idősebb nők körében a rutinszerűen elvégzett HPV vizsgálat alkalmas lehet arra, hogy a méhnyakrákszűrés érzékenységét jelentősen növelje.

  Jelenleg a társadalombiztosítás csak kóros citológiai lelet esetén fedezi a HPV vizsgálat költségeit. Önköltséges alapon negatív citológiai lelet esetén is, mind az állami, mind a magánrendelőkben kérhető a vizsgálat, illetve önálló mintavételi eszköz megvásárolásával akár saját kezűleg is elvégezhető.

  Negatív citológiai, de pozitív HPV eredmény esetén további vizsgálatok (kolposzkópia, kontroll citológiai vizsgálatok) szükségesek.

• CINtec Plus vizsgálat: Kiegészítő vizsgálat, mely során a méhnyak felszínéről nyert sejtek speciális festési eljárást (p16 és Ki67 kettős immunfestés) követően kerülnek vizsgálatra. Segítségével felismerhetővé válnak a kórosan osztódó sejtek. Alkalmazására legtöbbször bizonytalan citológiai elváltozások esetén rák megelőző állapot igazolására, ill. kizárása céljából kerül sor. Rutinszerűen alkalmazva növeli a citológia találati hatékonyságát, azonban ennek a gyakorlatnak magas ára szab határt.

• Kolposzkópia: A vizsgálat lényege, hogy a hüvelyi feltárás során egy speciális nagyító (kolposzkóp) segítségével megvizsgáljuk a méhnyak feszínét. A vizsgálathoz ecetsavas és jódos festést is használhatunk.  Magyarországon a méhnyakrák szűrés részeként terjedt el a módszer, de újabb ajánlások alapján elsősorban kóros citológiai lelet esetén, kiegészítő vizsgálatként célszerű alkalmazni. A vizsgálat során lehetőség van a hámelváltozás súlyosságának és elhelyezkedésének megítélésre, illetve célzott szövettani mintavételre.

A lehetséges szűrési stratégiákat beszélje meg kezelőorvosával!

Diagnosztika

A méhnyakrák gyanúja rutin szűrővizsgálat során észlelt kóros lelet, vagy panaszok miatt végzett vizsgálat során merülhet fel. Méhnyakrák gyanúja esetén fontos, hogy részletes kivizsgálást végezzünk, mellyel igazoljuk a rosszindulatú daganatot, annak szövettani típusát, és a folyamat kiterjedtségét. A kivizsgálás során kapott információk rendkívül fontosak a megfelelő kezelés megválasztásához.

A diagnózis felállításához elengedhetetlen a méhnyak gyanúsnak imponáló területéből történő szövettani mintavétel (biopszia).

• Punch biopszia: Apró szövetmintavétel a méhszáj külső felszínéről elektromos kacs, szike, vagy biopsziás fogó segítségével.

• Endocervikális kürett: A beavatkozás során a nyakcsatornából szövetkaparékot nyerünk.

• Kúpkimetszés (konizáció): A konizáció kúp alakú kimetszést jelent a méhszájból. Célja, hogy kóros citológiai lelet esetén az érintett területet eltávolítsuk, lehetővé téve ezzel annak pontos szövettani vizsgálatát és egyben megelőzzük a folyamat további súlyosbodását. A koznizáció diagnosztikus és az esetek egy részében terápiás beavatkozásnak minősül.

  Amennyiben a szövettani vizsgálat rákmegelőző állapotot igazolt, melyet sikeresen eltávolítottunk, a konizációt követően szoros utánkövetés szükséges az esetleges kiújulás időben történő észrevétele céljából. A HPV elleni védőoltás beadásának hasznát több közlemény igazolta. A védőoltás a daganat megelőző állapot kiújulásának esélyét csökkenti. Amennyiben konizáció után 6 hónappal citológiai és HPV vizsgálatot is végzünk és mindkét vizsgálat negatív eredményt ad, vissza lehet térni a szokásos szűrési rendszerbe (évenkénti rákszűrés). Negatív HPV vizsgálat esetén a kiújulás kockázata nagyon alacsony. Amennyiben a HPV teszt pozitív eredményt ad, további szoros citológiai ellenőrzés javasolt.

  Amennyiben a szövettani vizsgálat rosszindulatú daganatot igazolt, annak stádiumától függően a konizációt követően további beavatkozásra lehet szükség.

  Konizáció típusai:

• • Loop konizáció (elektromos hurok kimetszés, LEEP): Elektromos hurok segítségével történő méhnyak kimetszés. A beavatkozást általában műtői környezetben rövid altatásban végezzük, de végezhető helyi érzéstelenítés mellett ambuláns körülmények között is. LOOP konizáció esetén varratok nem kerülnek a méhszájba, ezért a műtét után kevesebb a fájdalom, általában szebb a gyógyulás. A kimetszés méretétől függően a méhszáj tartó funkciója meggyengülhet. Szerencsére ez a későbbi terhességek lefolyását csak ritkán és kis mértékben befolyásolja.
  • Hidegkés konizáció: A méhnyakból kúp alakú szövetrészlet eltávolítása szike segítségével. A hidegkés módszer előnye, hogy ez adja a legjobb minőségű szövettani mintát, hátránya az, hogy a műtéti sebet varratokkal szükséges zárni, ez hegesedést és alkalmanként a méhszáj elzáródását okozhatja.

Stádium meghatározás

Amennyiben a szövettani mintavétel méhnyakrákot igazol, további vizsgálatok van szükség a betegség kiterjedésének megállapítása céljából (stádium meghatározás). A betegség stádiumának ismerete kulcsfontosságú a megfelelő kezelési módszer kiválasztásához.

• Nőgyógyászati vizsgálat:  A “kacsával” történő hüvelyi feltárást, követően a méhnyak tüzetes áttekintésével kezdődik a vizsgálat. Egy speciális nagyító eszköz (kolposzkóp) segítségével a felszíni hám kisméretű elváltozásai is felismerhetők. A vizsgálat során a daganat méretének és hüvelyboltozatok állapotának meghatározása az elsődleges cél.
• Méhnyakrák esetén a tapintásos (bimanuális vizsgálat) nemcsak a hüvely, hanem a végbél felől is történik, mivel a méhnyak körüli szövetek innen vizsgálathatók a legjobban. A vizsgálat célja a méhnyak kötöttségének, környező szövetek érintettségének vizsgálata. ( A vizsgálatot indokolt esetben altatásban végezzük)

• Képalkotó vizsgálatok: Ultrahang-, CT-, MRI-, PET-CT vizsgálat segítségével a daganat méretét, környezeti terjedését, nyirokcsomó- és távoli áttétek jelenlétét vizsgáljuk.

Hólyagtükrözés, béltükrözés:  Esetenként szükséges lehet a hólyag és végbél érintettségének kizárása céljából.

A méhnyakrák kezelése

A korai stádiumú méhnyakrák legtöbbször gyógyítható betegség. A daganatos stádium előrehaladtával a kezelés sikeressége ugyan jelentősen csökken, de gyógyulási esélyek ilyenkor is vannak.

Kóros méhnyakrák szűrési leletek értékelése és kezelése abban jártas nőgyógyász szakorvos feladata, azonban rosszindulatú daganat esetén nőgyógyász onkológust, nőgyógyász-daganatsebészt és sugárterapeutát kell bevonni a terápiás terv felállításába és a kezelésbe.

Klinikánkon minden daganatos beteg kezelésére Onkológiai Bizottság tesz javaslatot. A kezelésre személyre szabott tervet állítunk fel, mely során többek között az alábbiakat vesszük figyelembe:

• Daganat szövettani típusa, mérete
• Környezeti terjedés
• Nyirokcsomó, vagy távoli áttét
• A beteg kora, általános állapota
• Terhességi szándék
• Beteg elvárásai
• Szakmai irányelvek, irodalmi adatok

Műtét

A mikroszkópos méretű daganatok méhszáj kimetszéssel (konizáció) gyógyíthatók. Nagyobb méretű daganat esetén kiterjesztett műtét válik szükségessé.

Hogy pontosan milyen műtéttel érhető el a legjobb eredmény az nagyban függ a daganat szövettani típusától, stádiumától és az beteg jövőbeni esetleges gyermekvállalási szándékától.

• Wertheim műtét (radikális méheltávolítás): A méhnyakrák klasszikus műtéti megoldása a Wertheim műtét, amely radikális méheltávolítást jelent. A műtét során eltávolításra kerül a teljes méh, a méh melletti nyirokutakban gazdag szövet (parametrium), a hüvely felső harmada, a petevezetékek és petefészkek, a kismedencei nyirokcsomó láncolatok.

  A műtéti radikalitást személyre szabottan határozzuk meg. Például bizonyos esetben megőrizhetők a petefészek, más esetben elegendő lehet egyszerű méheltávolítás nyirokcsomó eltávolítás kíséretében. A beavatkozásra hagyományosan nyitott műtét útján kerül sor. Bár a laparoszkópos módszerrel végezett beavatkozás után a felépülés gyorsabb, az elmúlt években publikált adatok alapján a nyitott műtét nagyobb onkológiai hatékonysággal bír, ezért a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően már csak kivételes esetben végzünk laparoszkópos beavatkozást. Amennyiben minimálisan invazív műtétet szeretne, beszéljen kezelőorvosával a műtét előnyeiről, kockázatairól.

  Radikális méheltávolítással a korai stádiumban lévő méhnyakrák hatékonyan kezelhető, azonban lehetetlenné teszi a későbbi gyermekvállalást.

• Trachelectomia: Válogatott esetekben lehetőség van ún. méhmegtartó Wertheim műtét végzésére, amikor a nyirokcsomók és a méhnyak radikális eltávolítása megtörténik, de az egészséges méhtest megtartásával a teherbeesés lehetősége megmarad.

  Amennyiben a daganat túl nagyra nő, a környezetére terjed, távoli áttétet ad, vagy a beteg kora, általános állapota nem teszi lehetővé a kiterjesztett műtét elvégzését, sugárkezelést, vagy sugárkezelés és kemoterápia kombinációját javasoljuk. Műtét után biztosító-kiegészítő kezelés céljából is szükség lehet a sugárkezelésre.

Sugárkezelés

Alkalmazható önálló kezelésként, illetve a radikális műtét kiegészítő kezeléseként, amennyiben a kiújulásnak fokozott kockázata van.

Segítségével a műtéti kezeléssel hasonló eredmény érhető el, vagyis képes a daganatos folyamatot meggyógyítani.

Klinikánkon sugárkezelést nem végzünk. Amennyiben Önnek a sugárterápia a legmegfelelőbb kezelés, a velünk szorosan együttműködő Uzsoki Utcai Kórház Onkoradiológiai Osztálya, az Országos Onkológiai Intézet, vagy a lakóhelyéhez tartozó sugárterápiás osztály végzi el a beavatkozást.

Lokálisan előrehaladott méhnyakrák kezelése során gyakran alkalmazunk kemoirradiációs kombinált terápiát, mely során a páciens egyszerre kap kemoterápiát illetve sugárkezelést is.

Sugárkezelés módszerei:

• Külső besugárzás (teleterápia): Az érintett területre (pl.:kismedence) több irányból célzott, nagy energiájú sugárnyalábok segítségével történik a besugárzás. Külső sugárkezelés nagy területek besugárzására alkalmas. A besugárzás tervezés során az egészséges, sugár érzékeny szerveket gondosan védik. A korszerű sugártervezés és besugárzás eredményeképpen a sugárkezelés mellékhatásait jelentősen sikerült csökkenteni.
• Belső besugárzás (brahyterápia): Belsőleges besugárzás, során a sugárterapeuta speciális eszközt helyez a daganat közelébe (hüvelybe), majd ebbe radioaktív izotópot vezetnek. A sugárhatás így csak kis területen, de koncentráltan jelentkezik.
• Kombinált külső – belső besugárzás

Kemoterápia

A kemoterápia infúzió formában adott gyógyszeres kezelést jelent. Lokálisan előrehaladott méhnyakrák esetén sugárkezelés kiegészítéseként, annak hatékonyságának növelése érdekében, áttétes folyamat esetén önmagában vagy célzott terápiával (pl.: érképződést gátló bevacizumab) együtt alkalmazzuk.

Célzott terápia

A célzott terápiák a daganat specifikus gyengeségeire fókuszálva fejtik ki hatásukat. Ezen gyengeségek aláaknázásával a daganatsejtek pusztulásához vezethetnek. Többnyire kemoterápia kiegészítő kezeléseként jönnek szóba a kezelés során.

Immunterápia

Az immunterápia a szervezet saját immunrendszerét segíti a rákbetegség legyőzésében. Az egészséges szervezetnek hatékony, daganatsejtekkel szembeni védekező képessége van. Abban az esetben, amikor a védekező képesség legyengül (elsősorban betegség, vagy immunszupresszív kezelés) hatására, vagy a daganatos sejtek az immunrendszert kijátsszák, létrejön a daganat. A daganatok többsége az immunrendszer sejtjeivel szemben különböző álcázó, védekező mechanizmussal rendelkeznek, mely megakadályozza az immunsejteket a hatékony védekezésben.

Az immun terápiák több féle módon, de alapvetően ennek az álcázó, immun-szupprimáló mechanizmusnak a kikacsolásán alapulnak.

A köznapi értelemben vett immunerősítés (ha egyáltalán létezik) NEM alternatívája az immunterápiának, hiszen fentiekből adódóan hiába erősítjük az immun sejteket, ha azok nem tudják észrevenni, vagy nem tudnak hatékonyan védekezni a daganattal szemben.

Méhnyakrák esetén jelenleg csak a konvencionális terápiák sikertelensége esetén jön szóba immunterápia.

Palliatív ellátás: A palliatív ellátás a betegségek által okozott, életminőséget nagyban befolyásoló tünetek és fájdalom enyhítésére fókuszáló terület. A palliatív ellátó szakemberek közösen dolgoznak a beteggel, családjával és egyéb kezelőorvosaival kiegészítve az egyéb ellátásformákat. A palliatív ellátást együttes alkalmazása egyéb, konvencionális terápiákkal, nagyban hozzájárulhat a páciensek életminőségének javulásához, hosszabb túléléséhez.

A méhnyakrák megelőzése

Mit tehet Ön, hogy csökkentse a méhnyakrák kialakulásának esélyét?

• Kérje orvosától a HPV elleni védőoltást, gyermekét oltassa be HPV elleni vakcinával!
  A HPV elleni védőoltás nagyban csökkenti a méhnyakrák és egyéb HPV-vel összefüggő daganatok (szájüregi-, garat- és gégedaganatok) előfordulását. Ma Magyarországon többféle HPV elleni vakcina is forgalomban van, melyek csökkentik a leggyakoribb HPV típusok általi fertzés kockázatát. Az oltás bármely életkorban adható és javasolható mind nők, mind férfiak számára. A különböző oltásokról, oltási stratégiákról kérdezze orvosát!

• Járjon rendszeres méhnyakrákszűrésre!
  Rendszeres méhnyakrákszűréssel könnyebben kiszűrhetőek a méhnyak rákmegelőző állapotai, ezáltal azok követhetőek és kezelhetőek, mielőtt kialakulna a valódi méhnyakrák. A legtöbb orvosi ajánlás szerint a méhnyakrák szűrés megkezdésének legkésőbbi időpontja 21 éves korban van,  legkorábban pedig a szexuális élet megkezdésétől számított 1 év múlva.

• Éljen biztonságos szexuális életet!
  Csökkentse a méhnyakrák kialakulásának kockázatát felelősségteljes, biztonságos szexuális gyakorlattal, mint az óvszer használat, illetve a szexuális partnerek számának limitálása!

• Ne dohányozzon!
  Ha Ön nem dohányzó, ne kezdjen el dohányozni! Amennyiben dohányzik, mihamarabb szokjon le! Kérdezze orvosát a dohányzás elhagyásának lehetőségeiről! Ne féljen segítséget kérni! (https://leteszemacigit.hu/)