A hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia (az agy oxigénhiányos és vérellátási zavara által okozott agykárosodás) az egyik leggyakoribb oka az újszülöttkori halálozásnak és a hosszú távú idegrendszeri károsodásoknak.
Jelenleg ezekben az esetekben terápiás hűtést alkalmaznak, ahol az újszülöttek testhőmérsékletét 33-34 Celsius-fokra hűtik. Azonban ezt a jövőben kiegészítheti egy orron át alkalmazott anyatej-terápia is. A friss anyatej ugyanis olyan anyagokat (például őssejteket, idegnövekedési faktorokat) tartalmaz, amelyek segítik az idegrendszer regenerációját, és a száj helyett orron át beadva ezek könnyebben eljuthatnak a központi idegrendszerbe. dr. Méder Ünőke a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa és dr. Tarjányi Eszter a klinika csecsemő- és gyermekgyógyász rezidense a Pediatric Research szaklapban megjelent kutatásában azt vizsgálta, hogy ez a fajta anyatej-terápia biztonságosan alkalmazható-e klinikai, és ellenőrzött otthoni körülmények között.
A vizsgálatban középsúlyos vagy súlyos hipoxiás-iszkémiás agykárosodást szenvedett újszülöttek vettek részt, akik standard kezelésként terápiás hűtést kaptak. A saját édesanyjuk frissen lefejt tejét klinikailag ellenőrzött körülmények között juttatták be az orrjáratokba, a születést követő 48 órán belül. A terápiát később a megfelelően felkészített szülők közreműködésével folytatták 28 napon keresztül, miközben folyamatosan figyelték az újszülöttek állapotát.
A kutatás megmutatta, hogy az orron át alkalmazott anyatej-terápia biztonságos; semmilyen légúti, keringési vagy idegrendszeri problémát nem okozott a vizsgált újszülötteknél.
A kutatás egyik legnagyobb kihívását nem az orvosi, hanem a logisztikai és pszichés tényezők jelentették. „Az anyatej szállítása és az ellátás megszervezése volt az egyik legnehezebb feladat. Előfordult, hogy egy Cegléd melletti tanyára kellett elmennem az anyatejért, egy olyan helyre, ahová a taxisok sem akartak kimenni, mert nem volt út” – mondta dr. Méder Ünőke. Emellett a traumát átélt édesanyák támogatása is kulcsfontosságú volt: a fejés beindítása és fenntartása komoly segítséget igényelt.
Dr. Tarjányi Eszter szerint a szülők bevonása végül a vártnál könnyebbnek bizonyult: „Sok szülő számára nagyon fontos volt, hogy tehetnek valamit a gyermekükért egy ilyen nehéz helyzetben.” Az anyatej adagolásának elsajátítása sem jelentett komoly akadályt. „Miután megértették, hogy miként kell beadni az anyatejet, hogy ez nem fáj a babának, már magabiztosan tudták alkalmazni az eljárást” – tette hozzá dr. Méder.
A tanulmány szerzői hangsúlyozták: a kutatásuk csak a biztonságos adagolás módszerével foglalkozott, az anyatej-terápia ezen formájának hatékonyságát viszont további vizsgálatokkal kell még bizonyítani. Eddig állatkísérletek, és agyvérzésen átesett koraszülötteken végzett német és kanadai tanulmányok foglalkoztak a témával, és ezek felvetették az orron át adagolt anyatej idegrendszerre gyakorolt jótékony hatásait. Ha a további, nagy esetszámú, kontrollált vizsgálatok is pozitív eredménnyel zárulnak, akkor ez az eljárás kiváló terápia, sőt, fejlődő országokban (ahol hűtésterápiára nincs is mindig lehetőség) egyszerű, alacsony költségű alternatíva lehet az újszülöttkori agykárosodás kezelésében. Néhány országból már érdeklődtek is a módszer iránt.
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
Borítókép: elements.envato.com/yavdat