Az egyre emelkedő költségek és tudományos előrelépések miatt mára “lehetetlenné vált”, hogy a mentális egészségtudományok területén végzett kutatásokkal kapcsolatban ne történjen előremutató változás – írja egy, a Lancet Psychiatry-ben a mai napon megjelent vizsgálat. Ha csak hat, kiemelt területre összpontosítanánk, máris 5-10 éven belül hatalmas előrelépést lehetne tenni, jelentős költségcsökkentés mellett.
Közelmúltbeli kutatások szerint az Egyesült Királyságban az egészségcsökkenés legalább 12%-áért a mentális és viselkedészavarok felelnek, ráadásul az arány más betegségekkel összevetve egyre nő. A mentális betegségek fejtik ki a legnagyobb hatást a munkaerőpiacra; a becsült társadalmi és gazdasági költség csak Angliában évi £105 milliárd angol font. Mindezek és a politikai támogatás ellenére a mentális egészség területére mindösszesen az összes kutatási támogatás 5,5%-át fordítják.
Több mint 1000 kutató, páciens, családtagok és szakmai szervezeti tagok egész Európa területéről való bevonásával elkészült az eddig legnagyobb tanulmány arról, hogyan válaszolhatóak meg a mentális egészség területének legégetőbb kérdései a kutatás segítségével. A ROAMER projekt során, melynek eredményei a mai napon jelentek meg, feltérképezésre került az európai mentális egészségkutatás helyzete. A téma jeles szakértői az alábbi felhívással fordulnak a politikusokhoz és az egyesült királyságbeli, valamint európai támogató szervezetekhez:
Célzott kutatási befektetések már legalább 10 éven belül a mentális betegségek okozta betegségterhek jelentős csökkenését vonják maguk után
Josep Maria Haro professzor (a ROAMER projekt társvezetője) szerint ‘A ROAMER projekt során azonosított hat kiemelt kutatási irányvonal olyan kérdéseket céloz, melyek elegendő befektetés és kutatás segítségével 5-10 éven belül megoldhatóak.’
Az elmúlt 10 év tudományos előrelépései miatt a beavatkozás feltétlenül szükségessé vált
Til Wykes professzor (ROAMER projekt társvezető, King’s College London): ‘Az európai kormányok figyelmét kérjük! A mentális betegségek róják a legnagyobb egészségterhet Európára, de az egyes országok csak a mentális egészségkutatáshoz szükséges anyagi támogatás egy kis részét biztosítják. A mentális betegségek fontossága egyre nő. Mára rendelkezünk olyan tudományos eredményekkel, melyek segítségével a fenti rések áthidalhatóak – a mentális egészségkutatás támogatása hosszú távon mind az egészség, mint a jóllét szempontjából, mint gazdasági szempontokat tekintve mindannyiunk hasznára szolgál.”
Génkutatás – Sir Michael Owen intézetvezető professzor (Institute of Psychological Medicine and Clinical Neurosciences, Cardiff University): “A genomika, géntechnológia, őssejtkutatás és az idegtudományok területén végzett közelmúltbeli kutatások során számos, pszichiátriai betegségek kialakulásában szerepet játszó gént azonosítottak, melyek segítségével új kezelési eljárások válhatnak lehetővé.”
A jelenlegi, egyesült királyságbeli kutatási támogatás megháromszorozására van szükség ahhoz, hogy az összhangba kerüljön a mentális betegségek okozta betegségterhekkel
Cynthia Joyce, az MQ mentális egészségkutatási részlegének ügyvezető igazgatója reflexiója a ROAMER vizsgálatra: “A jelenlegi, 115 millió angol fontos éves kutatási támogatás sürgős, a kormány és a közszféra hosszú távú bevonásával történő növelése szükséges.”
A ROAMER projekt során a létező irodalom áttekintése mellett megvalósult az európai kutatási kapacitás feltérképezése és a legjelentősebb hiányosságok és választ igénylő kérdések azonosítása. A ROAMER által elkészített ajánlás szerint a mentális egészségkutatásban jelentős, együttműködési projekteken alapuló, jól szervezett stratégiára van szükség; az alábbi hat, jelentős kérdés figyelembevételével.
1. Mentális betegségek megelőzését, promócióját és beavatkozásokat célzó kutatások gyermekek, serdülők, fiatalkorúak esetén
Például: Hosszú távú kohorszvizsgálatok, melyek a mentális egészséget és jóllétet meghatározó tényezőket vizsgálják
• Miért? Segítik a mentális betegségek és mentális egészség kockázati és védőfaktorainak azonosítását – különösen fiatalok esetén, mivel a mentális betegségek jellemzően a korai életévekben alakulnak ki
• Várható eredmény: Minden befektetett angol font akár £10,27 (korai szűrés), £17,97 (betegség-kialakulás megelőzése) vagy £83,73 (mentális egészségmegőrzés) megtérülést hozhat
2. Mentális tünetek, szindrómák és jóllét kialakulására, oki mechanizmusaira való fókuszálás az egész élet (az időskori populációt is beleértve) során
Például: A ko- és multimorbiditások hátterében álló tényezők azonosítása, az adott betegségek kutatásának komorbid kórképekre való kiterjesztése.
• Miért? Jelenleg az együttesen fennálló kórképek jelentik az egészségügyi ellátás legnagyobb rejtett költségét – pl. az asztma mellett fennálló depresszió mintegy 140%-kal növeli az ellátás költségét.
• Várható eredmény: A komorbiditások okozta jelentős költségek csökkentése (vagy megszüntetése) (pl.: az egyéb betegségekhez társuló depresszió többletköltsége jelenleg 17-46%)
3. Nemzetközi és interdiszciplináris kutatási hálózatok és közös adatbázisok kialakítása és fenntartása
Például: Különböző, standard mentális egészségügyi kimeneti mutatókkal jellemzett vizsgálatok egészségügyi adatbázisai közötti hozzáférés kialakítása.
• Miért? Európában egy adott időszakban sok hasonló kutatást végeznek, ugyanakkor a mérőeszközök koordinálásának hiányában nem lehetséges az adatbázisok összeolvasztása, vagy megosztása
• Várható eredmény: Az adatbázisok méretének növekedése, valamint a kutatási adatok ismételt elemezhetősége (mely hosszú távon költséghatékony)
4. Új tudományos és technológiai lehetőségek segítségével jobb beavatkozási módszerek kifejlesztése és megvalósítása
Például: Az internet-alapú kezelései formák mint a standard pszichológiai ellátás automatizált változatainak tesztelése, például a háziorvosi ellátásban
• Miért? Az internet segítségével egyszerű és kifejezetten költséghatékony módon nyílik lehetőség kiegészítő kezelések alkalmazására, melynek segítségével számos beavatkozás hatékonysága növekedhet, jelentős többlet-ráfordítás nélkül
• Várható eredmény: Hatékonyabb kezelés, többféle kezelési lehetőség, illetve a krónikus betegségek önállóbb (páciensek általi), költséghatékony kézben tartása
5. A stigma csökkentése – a felhasználók és az ellátók mentális egészségügyi ellátást, kutatást érintő döntésekre való jobb felkészítése által
Például: A stigma szerepének az egyenlőtlenségek tágabb kontextusában (pl.: egészségügyi ellátásbeli egyenlőtlenség) való tanulmányozása; valamint a stigma közellátásban való helyének meghatározása
• Miért? A stigma és a szocioökönómiai egyenlőtlenségek jelentősen hozzájárulnak a mentális betegségben szenvedők és ellátóik betegségből fakadó terheihez, ám a mentális egészségügyi beavatkozások általában nem célozzák megoldásukat. A stigma és a nem előírás szerinti kezelés negatív hatásai jelentős terhet rónak a már eleve hátrányos helyzetű csoportokra (a nőkre)
• Várható előny: A betegségből fakadó korlátozottság és a jelenleg a hatékony beavatkozási lehetőségeket akadályozó magas egészségügyi költségek csökkentése
6. Egészségi és szociális rendszereken végzett kutatások, melyek az ellátás minőségét vizsgálják a szociokulturális és szocioökonómiai összefüggések és megközelítés figyelembe vételével
Például: A nemzeti egészségügyi rendszerek szervezettség- és megvalósításbeli különbségeinek a mentális betegségben szenvedők és ellátóik jóllétére gyakorolt hatásának vizsgálata
• Miért? Ilyen módon láthatóvá válik, hogy az egészségügyi és szociális szférára vonatkozó, különböző, európai politikai döntések hogyan hatnak a mentális problémákkal küzdők és ellátóik egészségi állapotára
• Várható hatás: Evidencián alapuló vezérelvek, melyek segítségével meghatározható, hogy az egészségügyi stratégiák hogyan valósíthatóak meg a leghatékonyabb módon
További információért kérjük, hogy az alábbi kapcsolattartókat keresse:
Dr. Bitter István professzor
Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
1083 Budapest, Balassa u. 6.
Telefon: +361 210-0330/51323
e-mail: bitter.istvan@med.semmelweis-univ.hu
Louise Pratt, Public Relations and Communications Manager
Institute of Psychiatry, Psychology & Neuroscience, King’s College London
Telefon: +44 20 7848 5378/+44 7850 919020
E-mail: louise.a.pratt@kcl.ac.uk
Vagy ROAMER coordination team
Parc Sanitari Sant Joan de Déu C/ Dr. Antoni Pujades 42
08830, Sant Boi de Llobregat (Barcelona, Spain)
Telefon: +34 93 5569677
FAX: +34 93 5569674
E-mail: roamer@pssjd.org
További információ a ROAMER projektről: http://www.roamer-mh.org/
Referenciák és a publikálás előtti és utáni verziókhoz tartozó linkek:
King’s College London – www.kcl.ac.uk
A King’s College London (KCL) egyike a világ legjobb 20 egyetemének (2014/15 QS World University Rankings) és ez Anglia egyik legrégebbi egyeteme. Több mint 26500 (10 400 posztgraduális) hallgató mellett majdnem 6900 alkalmazottal rendelkezik. Hallgatói világszerte 150 országból érkeztek. Az egyetemen egy egymilliárd angol fontos program második fázisa zajlik, melynek segítségével megújul a King’s College.
A King’s College London kiemelkedő hírnévvel rendelkezik világszerte elismert oktatása és kutatási projektjei miatt. A 2014-es Research Excellence Framework (REF) hatodikként rangsorolta az egyetemet az összesített, a kutatási tevékenység minőségét és mennyiségét is figyelembe vevő listán. A KCL a Times folyóirat egyetemek rangsoroló (Higher Education) listáján pedig hetedikként végzett. A KCL-en végzett kutatás 84%-át “világelsőként” vagy “nemzetközileg elismertként” jellemezték (3* és 4*). Az egyetem szerepel az Egyesült Királyság első hét, legnagyobb kutatási bevétettel rendelkező intézménye között; évi 600 millió angol fontot meghaladó jövedelemmel rendelkezik.
A King’s College London legelismertebb területei közé tartoznak a humán tárgyak, a jog és a természettudományok (szerteágazó egészségügyi területek, mint például a pszichiátria, orvoslás, fogorvostudomány és ápolástan) mellett a társadalomtudományok, köztük a nemzetközi kapcsolatok is. A KCL jelentős szerepet játszott az életünket befolyásoló számos nagy előrelépésben: például a DNS szerkezetének leírásában, valamint a rádió, a televízió, a mobiltelefon és a radar kifejlesztésének folyamatában.
King’s Egészségügyi Partnerei a King’s College London, a Guy’s and St Thomas’ King’s College Hospital és a South London and Maudsley NHS Foundation Trusts. A King’s Health Partners Academic Health Sciences Centre (AHSC) úttörő globális együttműködés a világ egyik vezető kutatási intézete és London három legsikeresebb NHS Foundation Trust intézménye (közte oktató kórházak és mentális egészségügyi szolgáltató központok) között. További információkért kérjük, keresse fel a www.kingshealthpartners.org honlapot!
A KCL adománygyűjtő kampánya (World questions|King’s answers), melyet azért hoztak létre, hogy az emberiséget érintő legégetőbb kihívásokra választ kaphassunk, 18 hónappal a kitűzött időpont előtt elérte a megcélzott 500 millió angol fontos bevételt. Jelenleg az egyetem a fenti siker mentén további 100 millió angol fontos támogatás összegyűjtését tűzte ki célul 2015 végéig, melynek segítségével további jelentős kutatási projektek támogatása, innovatív, új kezelési módszerek megvalósítása és ösztöndíjak kiírása válna lehetővé. A kampány öt fő célterülete között az idegtudományok és mentális egészség, a vezetés és társadalom, a rákkutatás, a globális hatalom és a gyermekegészségügy szerepelnek. A kampányt illető további információkért kérjük, keresse fel az alábbi honlapot: www.kcl.ac.uk/kingsanswers.
CIBERSAM
A Biomedical Research Networking Centre (CIBER) egy közszolgálati és privát intézményeket tömörítő konzorcium, melyet a spanyol National Institute of Health Carlos III (Ministry of Economy and Competitiveness) alapított. A CIBERSAM-ot, a CIBER mentális egészségügyi területet érintő alosztályát 25, a pszichiátria, az idegtudományok területén, valamint más, a mentális egészséggel összefüggő tudományterületeken aktív kutatócsoport alkotja. A szervezet fő célja a kutatás és a fejlesztések a mentális betegségek okozta terhek csökkentésének és a mentális jóllét elősegítésének érdekében való promóciója. A CIBERSAM-ban 450 kutató és 289 kutatási asszisztens mellett 54 kutatási munkatárs és 83 kutatási alkalmazott dolgozik.
A CIBERSAM kutatási területei között az alapkutatás, a preklinikai kutatások, a klinikai kutatások mellett epidemiológiai és népegészségügyi területek szerepelnek. Hat tudományos program fedi le a legjelentősebb kórképeket: depresszió, szkizofrénia, bipoláris zavar, gyermek- és serdülőkori mentális zavarok, pszichoszomatikus kórképek, szorongás és impulzuskontroll zavarok.
A CIBERSAM jelentős kutatási infrastrukturális háttérrel rendelkezik, beleértve DNS-bankot, képalkotó eszközöket, központi adatbázisokat és humán agybankot is.
A CIBERSAM több mint 2000 tudományos közleményt publikált jelentős szakmai lapokban (pl: The New England Journal of Medicine, Nature, Lancet, Cell) az elmúlt 5 évben.
A CIBERSAM a mentális egészség és transzlációs kutatások területén fontos képzési programmal rendelkezik, mely a mentális egészség területén az alapkutatások és a klinikai beavatkozások közötti jelenleg meglévő távolság csökkentését tűzte ki célul.
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Az 1769-ben alapított Semmelweis Egyetem Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye. A felsőoktatási képzés három nyelven (magyar, angol, német) és öt karon (Általános Orvostudományi Kar, Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Egészségtudományi Kar és Egészségügyi Közszolgálati Kar) folyik. A Semmelweis Egyetem az oktatás mellett gyógyító feladatokat is ellát. Négy fő klinikai tömbben található, közel negyven különálló betegellátó egységével az ország egyik legnagyobb gyógyító intézménye. Az intézmény hármas feladatkörében kiemelkedő szerepet kap a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység is. A közel 7500 munkatársat foglalkoztató Semmelweis Egyetem 2013-ban immár másodszor kapta meg az elismerő „kutatóegyetem” minősítést. Az egyetem jelentős szerepet vállal a szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a tudományos utánpótlás nevelésében és a tehetséggondozásban is, nemzetközi kongresszusokat szervez, nemzetközi tudományos testületekben képviselteti magát, tudományos rangja világszerte elismert.
A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika részt vesz a fővárosi és az országos pszichiátriai ellátásban. Öt fekvőbeteg részlege mellett nappali kórházzal, számos szakambulanciával is rendelkezik és szorosan együttműködik a pszichiátriai betegeket ellátó szociális rendszerrel. A pszichiátriai betegek teljes spektrumának ellátása mellett a Klinikán intenzív és szerteágazó kutatási tevékenység folyik számos hazai és nemzetközi kollaborációval. Legfontosabb kutatási területeink között az elektrofiziológia, genetika és őssejtkutatás, pszichofarmakológia, képalkotó vizsgálatok, neuropszichológia és epidemiológia szerepelnek. Kutatásainkhoz 256 csatornás, nagy felbontású, vizsgálati EEG készülék, genetikai labor, valamint virtuális valóság labor is rendelkezésre állnak. A klinika a Semmelweis Egyetem részeként három nyelven lát el oktatási feladatokat, a pszichiátria mellett a 2014-es évben megkezdtük a pszichoterápia új, e-learning alapú egyetemi oktatását is. A graduális oktatás mellett a Pszichiátriai Klinika kiemelt szerepet vállal a szak- és továbbképzésben is. A Klinika részt vett a ROAMER projektben.