Az elmúlt 100 évben a levegő átlagos hőmérséklete 0.75 °C-kal növekedett. Az utóbbi 25 évben pedig a globális felmelegedés üteme felgyorsult, így évtizedenként elemzések szerint 0.18 °C –kal növekszik a levegő átlagos hőmérséklete. A levegő hőmérséklete csak egyik tényezője a klímaváltozásnak, azonban markánsan mutatja a változás ütemét.
A klímaváltozás várhatóan nagy befolyással lesz az egészséget meghatározó szociális- és környezeti tényezőkre, úgymint a (1) tiszta levegő, (2) biztonságos, tiszta ivóvíz, (3) elégséges táplálék és (4) biztonságos lakhely aspektusaira.
A szakmai feladatok megoldására a Semmelweis Egyetem vezetésével három felsőoktatási intézmény és egy MTA kutatócsoport közös konzorciumot hozott létre: BioKlíma Konzorcium néven.
A Konzorcium célja és feladata a klímaváltozás hatásvizsgálata az emberi egészségre és a bioszféra elemeire vonatkozóan humán egészségügyi, állategészségügyi és környezetbiztonsági aspektusból. Célunk továbbá, hogy a támogatott kutatási fejlesztési projektek lehetőséget teremtsenek a kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára, nemzetközi kutatási programokban történő részvételre.
A Konzorciumi működés lényege, hogy a szakmai kérdéseket egyszerre egy időben több oldalról vizsgáljuk és a feltárt eredményeket, a konzorcium különböző szakmai területei a további kutatási munkában azonnal hasznosítani tudják.
Kutatási Témák:
Szent István Egyetem – Környezetvédelmi- és Környezetbiztonsági Tanszék
Az aflatoxinok a legveszélyesebb mikotoxinok, melyek kis dózisokhoz kötött hatása a génkárosítás és a daganatkeltés. A klímaváltozás hatására Magyarország is olyan éghajlati körülmények elé néz, amelyek kedveznek a toxint termelő penészgombák megtelepedésének, így a toxinok bekerülhetnek az élelmiszerláncba, végső esetben az emberbe is. Fentiek indokolttá teszik egy átfogó, Magyarország termőterületeire kiterjedő, mikotoxin termelő penészgombák jelenlétét tisztázó vizsgálatsorozat elvégzését, továbbá egy anyatej bank felállítását, azaz az aflatoxin bomlástermékének anyatejben való megjelenés vizsgálatát. Mindkét adatbázis felállítása Magyarországon unikális jellegű, ugyanakkor mindkettő stratégiai nemzet- és környezetbiztonsági tényező, nemzetgazdasági szempontból jelentőséggel bíró.
A hormonháztartást zavaró (EDC) anyagok emberi egészségre gyakorolt hatásai az elmúlt évek kutatásai alapján globális környezetbiztonsági és népegészségügyi kérdéseket vetnek fel. Ezen anyagok igen kicsi, sokszor kimutatási határ alatti mennyiségben, az emberi egészségre jelentős hatással vannak. A korábbi évekhez hasonló kisvízi időszakok, majd a lökésszerűen jelentkező „stresszcsapadék” esetén az EDC anyagok jóval nagyobb töménységben és koncentráltan jelentkezhetnek a vizeinkben, talajainkban. Ez természetvédelmi, környezetvédelmi és a táplálékláncon, valamint az ivóvízbázisok minőségi változásán keresztül, egészségügyi problémát is okozhat. A projekt keretében olyan mikroorganizmusokat és enzimeket keresünk, amelyek adalékként, bontási kapacitásuknak köszönhetően képesek természetes úton nem káros anyagokká lebontani a „hormonhatású” hatású anyagokat.
Szent István Egyetem – Halgazdálkodási Tanszék
Az Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke az éghajlatváltozás hőmérsékleti hatását szimulálva, a tartási hőmérsékletet generációról-generációra folyamatosan emelve vizsgálja a zebradániók szervezetében, illetve egyéni és szociális viselkedésében bekövetkező változásokat. A kísérletekben a klasszikus szaporodásbiológiai paraméterek mellett, amilyen az ivarérés, az utódszám, az ivararány, vagy a petesejt és spermaminőségi vizsgálatok, a halak szervezetében molekuláris szinten bekövetkező változásokat is figyelik, majd vonnak le következtetéseket a hőmérsékletemelkedés függvényében. A megfigyelt változások általános érvényűnek tekinthetőek a csoportba tartozó halfajokra és bizonyos esetekben más gerincesekre, akár az emberre is.
Semmelweis Egyetem – Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete
Az aflatoxin vizsgálatokat végző és a biobankot létrehozó csoport alapfeladata a neurodegenerativ (Alzheimer és Parkinson) és neurodevelopmentalis (autizmus spektrum) betegségben szenvedők és egészséges kontroll csoport biológiai mintáinak és a hozzá tartozó adatoknak a gyűjtése, tárolása.
A 21. század fontos problémaköre a klímaváltozással együtt járó egészségügyi hatások kutatása, megértése, megelőzése és kezelése. A globális felmelegedés és járulékos hatásai a fertőzéses, a szív-,érrendszeri és légzőszervi betegségek mellett várhatóan jelentős növekedést okoznak a neuropszichiátriai betegségek számában is.
Az autizmus spektrum betegség és a neurodegeneratív betegségek multifaktoriális eredetűek, és a genetikai okok mellett főként eddig nem ismert környezeti tényezők is felelősek a betegség kialakulásáért.
Az emelkedő globális hőmérséklet ideális szaporodási körülményeket hoz létre többek között a gombák, és azon belül is az Aspergillus fajok számára. Kiemelkedően fontos információt szolgáltathat az aflatoxin szerepének tisztázása az autizmus spektrum betegség és a neurodegeneratív kórképek kialakulásában.
Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék
A kutatócsoport a klimatikus paraméterek hatását elemzi a fizikai teljesítőképességre és stressz toleranciára. Jól ismert, hogy a fizikális teljesítőképességet és a fizikai aktivitás során fellépő stresszt külső fizikális körülmények, mint a hőmérséklet, páratartalom vagy a légnyomás, nagymértékben befolyásolhatják. A globális klímaváltozás azonban generációról-generációra lassan, de folyamatosan változtathatja meg az adott földrajzi területen élő emberek fizikális teljesítőképességét és stressztűrő-képességét.
A klímaváltozás lassú bekövetkezése nem teszi lehetővé az élettani és biokémiai paraméterek változásainak nyomon követését, ugyanakkor elsősorban labor körülmények között, de akár különböző évszakok eltérő klimatikus viszonyait kihasználva, szabadtéri körülmények között is jól tanulmányozható. Célunk tehát az, hogy a klímaváltozás egyes paramétereit ezen folyamat lassú sebességével ellentétben némiképp extrém mértékben modellezzük, és vizsgáljuk ennek hatását az emberi szervezetre különböző fizikai terhelés alatt.
A laborkörülmények között, illetve a kültéri helyszínen, modellezett, különböző klimatikus paraméterek mellett végzett vizsgálataink felvilágosítást adhatnak arról, hogy a hazánk területén az elkövetkezendő évtizedekben bekövetkező változások milyen előnyös vagy előnytelen irányban fogják változtatni teljesítőképességünket és stressz toleranciánkat.
Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet
Kutatásainkban a halak klímaváltozás következtében előtérbe kerülő paraziták, vírusok és baktériumok okozta új halbetegségeinek és azok kóroktanának feltárását célozzuk meg a projekt teljes időtartamában. Paraziták vonatkozásában a Bioklíma projektben vizsgáljuk a klímaváltozás hatását a halak és köztigazda szervezetek parazitás fertőzöttségeit illetően. A Balaton, a Duna és tógazdaságaink legfontosabb halfajainak parazitái közül különös tekintettel a betelepedett (invazív) fajok élősködőre fordítunk különös figyelmet. Az izolált vírusokkal mesterséges fertőzést provokálunk, és tanulmányozzuk a betegség lezajlását.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar
A BME a projekt során keletkező jelentős mennyiségű nyers adat kezelésére, tárolására és minőségi feldolgozására, és azok multidiszciplináris kutatási tevékenységekben történő felhasználására komplex, nagy teljesítményű háttér informatikai támogató rendszert fejleszt ki. Az egyetem mindegyik konzorciumi partnerrel kapcsolatban áll, és a különböző kutatási eredményekhez igazított adatbázis és rendszerfejlesztést végzi. Célunk, hogy projekt futamidejének végére kialakításra kerüljenek az integrált adatbázisok. Célunk továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési folyamat végére olyan újrafelhasználható szoftvercsomag és hozzákapcsolódó tananyag jöjjön létre, amely más környezetben is hasznosítható.
Ezen kutatómunkák eredményeinek alkalmazását modern bioinformatikai módszerekkel, az előrejelzések reális megalkotásával kívánjuk segíteni és alátámasztani.
KTIA_AIK_12-1-2013-0017
 |
 |