A Highly Cited Researchers lista azokat a kutatókat azonosítja, akik az elmúlt tizenegy évben jelentős és széles körű befolyást gyakoroltak kutatási területükön, és akiknek kivételes és közösségi szintű hozzájárulása világszerte alakítja a tudomány, a technológia és az akadémiai világ jövőjét. A bekerüléshez több olyan tudományos publikáció szükséges, amelyek az idézettség alapján az adott szakterület felső 1 százalékába tartoznak. Egy-egy ilyen cikk jellemzője, hogy kivételes tudományos hatással bír, ezért sok más kutató hivatkozik rá a saját közleményében, és ezáltal igen nagy nemzetközi visszhangra tesz szert. A világ tudósai közül mindössze hozzávetőlegesen minden ezredik mondhatja el magáról, hogy felkerült a kiemelkedően idézett, és így kivételes hatást gyakorló kutatók Highly Cited Researchers listájára.
Az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos adatbázis, a Web of Science adatain alapuló kutatói lista idei kiadása összesen 6802 nevet tartalmaz 21 – a természettudományok és a társadalomtudományok különböző ágait lefedő – tudományterületről.
Idén összesen három kutató került fel a világ legidézettebb tudósainak listájára a Semmelweis Egyetemről, amely az eddigi legmagasabb szám. Ez az újabb eredmény ismét egy bizonyíték a Semmelweis Egyetem hazai és közép- és kelet-európai régiós vezető szerepére a nemzetközi kutatás-fejlesztési versenyben
– fogalmazott dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Kitért arra, hogy Magyarországról még egy kutató szerepel a friss összesítésben, a neurobiológia és neuroimmunológia területén tevékenykedő dr. Dénes Ádám (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet). A rektorhelyettes kiemelte: mindhárom semmelweises kutatónak komoly együttműködései vannak egyebek mellett közös kutatócsoportok, pályázatok keretében a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), illetve a HUN-REN-nel, ami hozzájárult az elmúlt több mint 10 év eredményeihez. Dr. Ferdinandy Péter közös MTA–SE Rendszerfarmakológiai Kutatócsoport keretében kutatta 2019-től a kardioprotekció és rejtett kardiotoxicitás vonatkozásait egy ötéves pályázat keretében. Dr. Győrffy Balázs a HUN-REN Molekuláris Élettudományi Kutatóintézet Onkológiai Biomarker Kutatócsoportjának is a vezetője, dr. Buzás Edit a HUN-REN–SE Transzlációs Extracelluláris Vezikula Kutatócsoport vezetője.
Mind a négy hazai kutató cross-field (több tudományterület részeredményei alapján) lett Highly Cited kutató, ami azt jelenti, hogy több tudományterületen is jelentős tudományos hatást értek el.
A Semmelweis Egyetem részéről a 2026. évi listára került dr. Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, egyetemi tanára, tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint dr. Győrffy Balázs, a Bioinformatika Tanszék vezetője és egyetemi tanára már korábbi években is szerepeltek az adatsorban, dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója, egyetemi tanára új belépőnek számít.
Dr. Buzás Edit kutatásainak fókuszában a sejtek által kibocsátott, membránnal határolt extracelluláris vezikulák állnak, amelyeknek fontos közvetítői szerepük van a sejtek közötti kommunikációban. Munkatársaival elsőként szolgáltatott közvetlen kísérletes bizonyítékot arra, hogy az extracelluláris vezikulák felszínén a vérplazmában spontán alakul ki fehérjekorona. Ez új paradigmát jelent az extracelluláris vezikulák kutatásában. Jelentős eredményeket ért el az extracelluláris vezikulák immunológiai szerepe kapcsán: rámutatott, hogy az extracelluláris vezikulák kitüntetett szerepet játszanak mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás valamennyi ismert folyamatában. Kiemelendők eredményei azzal összefüggésben, hogy az LDL-részecskék jelen vannak az extracellulárisvezikula-preparátumokban.
Dr. Ferdinandy Péter és kutatócsoportja elsősorban a világon a vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségekkel foglalkozik. Számos úttörő kutatási eredménnyel hívta fel a figyelmet arra, hogy a társbetegségek figyelembevétele kulcsfontosságú a szívinfarktus és a szívelégtelenség kezelésére szolgáló gyógyszerek fejlesztésében. Ezen felül fő kutatási területe az úgynevezett nem kódoló mikroRNS-ek fejlesztése, amely egy újszerű koncepción alapul: több gyógyszercélpont egyidejű megcélzásával igyekeznek módosítani a betegségek által érintett molekuláris hálózatot.
Dr. Győrffy Balázs kutatásainak középpontjában az onkológia és a bioinformatika kapcsolata áll. A daganatok genetikai és molekuláris jellemzőit vizsgálja nagy mennyiségű genomikai és egyéb molekuláris adat bioinformatikai elemzésével. Az onkológiai területtel kapcsolatban álló egyik kutatásuk a „rák jellemzői” elmélet köré épül, amely a különböző daganattípusok közös biológiai és metabolikus alapelveit tárja fel. Ez a keretrendszer kulcsfontosságú betekintést nyújt a rák megelőzéséhez, diagnosztikájához és új terápiák fejlesztéséhez. Egy másik kutatásuk a vastagbélrák epigenetikai szabályozásának mélyebb megértésére fókuszál.
Közép-és kelet-európai régiós második Magyarország a Highly Cited kutatók számában
A világ tudósai közül a kivételes hatást gyakorló kutatók Highly Cited Researchers listáján szereplők 62 országot és régiót képviselnek, az elismerések 86,1 százaléka azonban mindössze tíz országra és régióra koncentrálódik. A legtöbb elismerést az Egyesült Államokban dolgozó kutatók kapták, a második helyen pedig Kína áll, de a TOP 10 ország között ott van az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália, Kanada, Hollandia, Svájc, Hong Kong és Franciaország. A legtöbb Highly Cited kutató a következő három egyetemről került ki: Chinese Academy of Sciences (Kína), Harvard University (USA), Stanford University (USA). A közép- és kelet-európai régióban második helyen szerepel Magyarország négy Highly Cited kutatóval, hármas holtversenyeben. Az első helyen hat kutatóval Csehország áll, míg Magyarországgal megegyező eredményt ért el Lengyelország és Észtország.
Dobozi Pálma
Fotó: Clarivate (kiemelt kép); Zellei Boglárka, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
