„Büszke vagyok a Semmelweis Egyetem eredményeire, és főleg a Semmelweis-polgárok kiválóságára, amit az is alátámaszt, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett a tudományos jutalomdíjakra beadott pályázatok száma. Az idén 29 kiemelkedő tudományos színvonalú pályamű érkezett, így két kategóriában is két-két díjat adunk át” – jelentette ki dr. Merkely Béla, az egyetem rektora. Kiemelte, hogy sokféle tudományterület képviselőit díjazták, a kitüntetések átvevői hét különböző klinikát és intézetet képviselnek.
„Mindannyiukban közös azonban, hogy életüket a tudomány szolgálatára tették fel. Munkájukat szorgalommal, alázattal és kitartással végzik, és amellett, hogy saját tudományterületük legkiválóbb képviselői, elhivatottságuk annak is záloga, hogy az Önök által létrehozott tudás fennmarad, tovább öröklődik és a lehető legszélesebb körben elérhetővé válik” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla.
Szavai szerint az egyetem azért tartozik a legkiválóbbak közé több mint negyed évezrede, mert mindvégig kötelességének tekintette, hogy ne csak megőrizze a rá hagyományozott értékeket, de folyamatosan bővítse is azokat. „Ennek köszönhető, hogy a Semmelweis Egyetem hazánk és a régió legjobb felsőoktatási intézményévé és legnagyobb betegellátójává vált” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla. Hozzátette: a Times Higher Education 2027-es rangsora a világ 250 legjobb egyeteme közé sorolja, a ShanghaiRanking listáján gyógyszertudományokban a top 50-be tartozik, a US News szerint pedig szív- és érgyógyászat terén a világ 38. legjobb intézménye a Semmelweis.
„A felsőoktatási rangsorokban idén minden eddiginél jobb eredményt ért el a Semmelweis: ezeknél elsősorban a tudományos és innovációs paraméterek húzzák fel a teljesítményeket, azonban egy orvos- és egészségtudományi egyetemen a kutatás, betegellátás és oktatás hármas egységének fenntartása kiemelkedően fontos. Ezt a díjazottak munkássága is igazolja, mindannyian a háromból legalább kettőben igen jelentős eredményeket értek el. Igazi példaképek lettek” – emelte ki köszöntőjében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes.
Megemlítette, hogy az egyetem vezetése mindent megtesz azért, hogy kutatói megfelelő szakmai és intézményi támogatást kapjanak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben az egyetem tudományos eredményei kiemelkedőek, az innovációs hasznosításban még rengeteg lehetőség kínálkozik, és kérte a kutatókat, hogy a szellemi tulajdon megfelelő védelme mellett mindig vizsgálják meg, kutatási eredményeik hogyan fordíthatók mielőbb a betegek javára új gyógyszerek, eljárások, orvostechnikai eszközök formájában.
Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíj
Semmelweis Ignác emlékéremmel tüntették ki még 2025-ben dr. Tringer Lászlót, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika professor emeritusát, aki egészségi okokból az elismerést idén vette át. Méltatása szerint a magyar pszichiátria és pszichoterápia iskolateremtő egyénisége, akinek több évtizedes pályáján a tudományos felkészültség az emberi méltóság tiszteletével és a betegek megértésére törekvő gyógyítói szemlélettel párosult. Oktatói és tankönyvírói munkássága orvosok és pszichoterapeuták nemzedékeinek szemléletét formálta. A pszichiátria tankönyve és A gyógyító beszélgetés című kötetei a szakemberképzés fontos művei. Életművét számos elismeréssel, köztük a Batthyány-Strattmann László-díjjal méltatták.
Dr. Tringer László előadásában arról beszélt, hogy az ember és környezete viszonylatában három alrendszer különíthető el: a természeti, a szociális és a média-környezet. Míg az ősidőkben az ember és a természeti környezet egyensúlya volt meghatározó, a modern korban a szociális tényezők kerültek előtérbe, napjainkban pedig az egészségre egyre nagyobb részben a média-környezet van hatással.
Kiemelte, hogy az egészség fogalma nem kizárólag az orvostudományhoz tartozik, hanem antropológiai természetű is. Nem pontosan körülhatárolható kategória, inkább olyan átfogó fogalom, mint a méltóság, a boldogság vagy a szabadság. A lelki egészség megértéséhez ezért az emberről alkotott nézeteket is figyelembe kell venni. Amennyiben az embert alapvetően determinált lényként fogjuk fel, a mentálhigiéné társadalmi közfeladat, amely mindenkit megillet, életvitelétől függetlenül. Ha viszont az embert szabadnak tekintjük, felelősséget is tulajdonítunk neki, amelynek a környezettudatos magatartásban és a mentális egészség megőrzésében is meg kell nyilvánulnia. Ebben az értelemben a mentálhigiéné egyben morális kérdés is. Dr. Tringer László hangsúlyozta továbbá, hogy az egészség nem csupán a betegségek hiányát, illetve a testi, lelki és szociális jóllétet jelenti, hanem spirituális tartalma is van. Mint felidézte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2005-ben megfogalmazta: nincs egészség lelki egészség nélkül.
Laudáció dr. Tringer László tiszteletére
Dr. Tringer László professor emeritus a magyar pszichiátria és pszichoterápia iskolateremtő egyénisége. Több évtizedes pályáján a tudományos felkészültség az emberi méltóság tiszteletével és a betegek megértésére törekvő gyógyítói szemlélettel párosult.
A pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, orvosi diplomáját 1963-ban szerezte a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már hallgatóként bekapcsolódott a II. sz. Élettani Intézet munkájába dr. Monos Emil mellett. Pszichiátriai és neurológiai szakképesítése után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai diplomát szerzett. Szakmai látókörét párizsi tanulmányútja, valamint későbbi hittudományi tanulmányai is gazdagították.
Kandidátusi értekezését 1979-ben védte meg, 1989-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. A Kútvölgyi Kórház főigazgatójaként irányította az intézmény egyetemi oktatókórházzá szervezését, majd 1994 és 2004 között vezette a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáját.
Nevéhez fűződik a személyközpontú pszichoterápia magyarországi meghonosítása, valamint a hazai viselkedés- és kognitív terápiás iskola megalapítása. Meghatározó szerepet vállalt a pszichoterapeuta-képzés fejlesztésében. A Magyar Pszichiátriai Társaság alapító titkáraként, később főtitkáraként és elnökeként, továbbá az Európai Viselkedés- és Kognitív Terápiás Szövetség elnökeként nemzetközi szinten is szolgálta szakterülete fejlődését.
Oktatói és tankönyvírói munkássága orvosok és pszichoterapeuták nemzedékeinek szemléletét formálta. A pszichiátria tankönyve és A gyógyító beszélgetés című kötetei a szakemberképzés fontos művei. Életművét számos elismeréssel, köztük a Batthyány-Strattmann László-díjjal méltatták. Tringer professzort kitüntetése alkalmából azzal a megbecsüléssel köszöntjük, amely a gyógyítónak, a tanítónak és a szakmai közösség építőjének egyaránt kijár. Köszönjük mindazt, amivel egyetemünket és a magyar orvoslást gazdagította.
2026-ban dr. Molnár Béla, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika kutatóprofesszora nyerte el a Semmelweis Ignác emlékérmet. Kutatói tevékenységének középpontjában az emésztőrendszeri betegségek molekuláris hátterének feltárása és a korszerű diagnosztikai eljárások fejlesztése áll. Számos kutatásban vett részt a gyulladásos bélbetegségek, a Helicobacter pylori okozta megbetegedések, valamint a vastagbéldaganatok diagnosztikája területén – hangzott el méltatásában.
Funkcionális belgyógyászat: molekuláris sejtanalitika és terápia címmel tartott előadásában öt munkán keresztül mutatta be egy négy évtizedes kutatói pálya ívét. A sejtmag DNS-tartalmának méréséből kiindulva vizsgálták a vérben keringő tumorsejteken és a digitális mikroszkópián át a DNS-metilációt, és jutottak el végül egy közvetlenül a sejtfunkcióra ható terápia elemzéséig. Dr. Molnár Béla szerint a betegség a sejt működésének a zavara, ezért a sejtet mérni kell, megérteni a működését, és erre a tudásra kell építeni a kezelést. Egy saját fejlesztésű képanalizáló rendszer létrehozása után azt kutatták, mi történik a daganatsejttel a véráramba kerülve.
Munkacsoportja egy citokeratin-alapú immunomágneses sejtszeparációs módszert módosított. A kutatók 32 vastagbélrákos beteget és 20 egészséges kontrollt vizsgáltak. Az egészséges minták közül csak kettőben találtak egy-egy citokeratin-pozitív sejtet. A betegek közül 24-nél mutattak ki ilyen sejteket, és közülük 22-nél tumorsejt-klasztereket is. A követés szerint a kemoterápia sem szüntette meg az összes keringő klasztert. Ezt követően dr. Molnár Béla dr. Berczi Lajossal és a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézettel közösen 103 rutin gyomor- és vastagbél-biopsziát digitalizált saját fejlesztésű szoftverrel, majd elemezték a molekuláris működést. Végül a folsav hatását vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a folsavterápiát személyre szabottan érdemes alkalmazni.
Laudáció dr. Molnár Béla tiszteletére
Dr. Molnár Béla a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának kutatóprofesszora, klinikai főorvosa és a Molekuláris Gasztroenterológia Laboratórium vezetője.
1989-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd belgyógyászatból és gasztroenterológiából tett szakvizsgát. Tudományos pályáján 1996-ban megszerezte az orvostudományok kandidátusa fokozatot, 2010-ben pedig elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Kutatói tevékenységének középpontjában az emésztőrendszeri betegségek molekuláris hátterének feltárása és korszerű diagnosztikai eljárások fejlesztése áll. Számos kutatásban vett részt a gyulladásos bélbetegségek, a Helicobacter pylori okozta megbetegedések, valamint a vastagbéldaganatok diagnosztikája területén. Munkásságának különösen jelentős vonása a klinikai szemlélet, a tudományos kutatás és a technológiai innováció összekapcsolása.
A 3DHISTECH Kft. alapítójaként és tudományos ügyvezetőjeként meghatározó szerepet vállalt a digitális mikroszkópos technológiák fejlesztésében. Tudományos tevékenységét széles körű nemzetközi együttműködések is jellemzik, többek között vezető európai és amerikai kutatóintézetekkel, valamint diagnosztikai vállalatokkal.
Tudományos munkájának jelentőségét publikációs és idézettségi adatai is tükrözik: 231 tudományos folyóiratcikk szerzője, közleményeire több mint 6700 hivatkozás érkezett, Hirsch-indexe 43.
Kiemelkedő munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Magyar Imre-díja és Prónay Gábor-díja, illetve a Semmelweis Egyetem Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíja mellett megkapta a Gábor Dénes-díjat, a Jedlik Ányos-díjat és a Neumann János-díjat is. Az általa alapított 3DHISTECH Kft. két alkalommal részesült Magyar Innovációs Nagydíjban.
Életútjának fontos része támogató, szerető családja, feleségével három gyermeket neveltek fel. Munkássága példája annak, miként szolgálhatja a tudományos kiválóság és az innováció az orvostudomány fejlődését és a betegek javát.
Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíj
Dr. Baghy Kornélia, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa munkásságát Hugonnai Vilma emlékéremmel és jutalomdíjjal ismerték el. Pályáját a daganatok kialakulásának és fejlődésének kutatására, valamint a megszerzett tudás diagnosztikai hasznosítására szentelte. Két hazai kutatási pályázat vezető kutatójaként is dolgozott, emellett a daganatok molekuláris diagnosztikájában is fontos feladatokat lát el, valamint a doktori kurzusvezetőként és témavezetőként több hallgató PhD-fokozatszerzését segítette.
Előadásában az extracelluláris mátrix (a sejteket körülvevő és összetartó szöveti állomány) és a daganatok kapcsolatát mutatta be, különös tekintettel a decorin nevű proteoglikán (a sejtek közötti állomány egyik fontos alkotóeleme) szerepére primer és áttétes májdaganatokban. Kutatócsoportja több mint két évtizede vizsgálja, miként befolyásolja a daganatok mikrokörnyezete a tumorok növekedését és terjedését. Vizsgálataik kimutatták, hogy a decorin szintje mind a hepatocellularis carcinomában, mind a vastagbélrák májáttéteiben jelentősen csökken. Kísérletes modelljeikben igazolták, hogy a decorin gátolja a daganatsejtek osztódását, míg hiánya fokozza a tumorképződést.
Génkiütött egerekben a májtumorok gyakrabban és nagyobb számban alakultak ki, míg a decorin mesterséges túltermeltetése jelentősen csökkentette mind a primer májdaganatok, mind a májáttétek kialakulását. Eredményeik arra utalnak, hogy a decorin természetes tumorszupresszorként működik a májban, ezért hosszú távon új diagnosztikai és terápiás megközelítések alapjául szolgálhat a daganatos betegségek kezelésében.
Laudáció dr. Baghy Kornélia tiszteletére
Dr. Baghy Kornélia, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének tudományos főmunkatársa pályáját a daganatok kialakulásának és fejlődésének kutatásának, valamint a megszerzett tudás diagnosztikai hasznosításának szentelte.
Molekuláris biológus diplomáját 2005-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait. PhD-fokozatát 2011-ben nyerte el. Szakmai tapasztalatait a Kaliforniai Egyetem Davis-i orvosi központjában végzett kutatómunka is gazdagította.
Tudományos érdeklődésének meghatározó területe a sejtek közötti állomány molekuláinak szerepe a májfibrózis és a májrák kialakulásában. Vizsgálataival hozzájárult annak megértéséhez, hogy egyes proteoglikánok miként befolyásolják a kóros szöveti átalakulást és a daganatok növekedését. Eredményei új diagnosztikai és terápiás lehetőségek kutatásához teremthetnek alapot. Két hazai kutatási pályázat vezető kutatójaként is dolgozott, emellett a daganatok molekuláris diagnosztikájában is fontos feladatokat lát el.
A kutatás mellett fontos szerepet vállal a fiatal szakemberek képzésében is: a Patológiai Tudományok Doktori Iskola törzstagja, doktori kurzus vezetője, és témavezetőként több hallgatóját kísérte a PhD-fokozat megszerzéséig. Tudományos eredményeit többek között a FEBS fiatal kutatói díjaival, valamint a Münsteri Egyetem Women in Research posztdoktori ösztöndíjával ismerték el.
Az ünnepségen szintén Hugonnai Vilma emlékérmet vett át dr. Kosztin Annamária, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense és a Kardiológia Tanszék vezetőhelyettese. Munkáját a szívelégtelenségben szenvedő betegek gyógyításának és életkilátásaik javításának szenteli; a szívelégtelenség gyógyszeres és eszközös kezelésével foglalkozik, valamint a pacemakerműtő és a CRT-munkacsoport vezetőjeként dolgozik. Kutatói életútjának kiemelkedő állomása a BUDAPEST CRT Upgrade nemzetközi klinikai vizsgálat, amelynek társ-vizsgálatvezetője volt. Hazai és nemzetközi szakmai tevékenységét számos elismerés jelzi – hangzott el laudációjában.
Dr. Kosztin Annamária előadásában Hugonnai Vilma örökségéből kiindulva mutatta be, hogyan kapcsolódik össze a gyógyítás, a tudomány és az innováció a szívelégtelenség kezelésében. Három kutatási programon keresztül szemléltette, hogyan válhatnak a betegágy mellett felmerülő kérdések az ellátást alakító eredményekké nagy betegcsoportot érintő, releváns kérdésekben. A BUDAPEST CRT Upgrade vizsgálat a szívelégtelen betegek eszközös kezelésében guideline-módosító hatással bírt. A REMOTE-HEART program a telemonitoring és a mesterséges intelligencia lehetőségeit vizsgálja az állapotromlás és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció korai felismerésében, amelyet egy országos, jelentős társadalmi relevanciával bíró programmá terveznek tenni.
A LASER study egy transzlációs klinikai és kísérletes kísérletsorozat, amely egy innovatív, új terápia, a photobiomodiláció lehetséges szerepét vizsgálja szívelégtelenségben. „Ezen kutatások és a mindennapi klinikai munka által közös célunk a betegek életkilátásainak és életminőségének javítása. Hugonnai Vilma öröksége arra emlékeztet, hogy a gyógyítás lehetősége felelősség is, amelyet tudással, kitartással és alázattal kell vállalnunk” – fogalmazott dr. Kosztin Annamária.
Laudáció dr. Kosztin Annamária tiszteletére
Dr. Kosztin Annamária 1987-ben született Szolnokon. Orvosi diplomáját 2011-ben szerezte a Semmelweis Egyetemen, ahol 2017-ben summa cum laude minősítéssel PhD-fokozatot szerzett dr. Merkely Béla témavezetése alatt, 2018-ban kardiológia szakvizsgát tett, 2026-ban habilitált. 2011 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján, ahol jelenleg egyetemi docens, a Kardiológia Tanszék tanszékvezető helyettese. Klinikai és tudományos tevékenységének középpontjában a szívelégtelenség gyógyszeres és eszközös kezelése áll, implantáló elektrofiziológusként és szívelégtelenség specialistaként részt vesz a mindennapi betegellátásban, emellett kiemelten foglalkozik a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az innovatív terápiás eljárások fejlesztésével is.
Kutatói pályafutása során nemzetközi tapasztalatot szerzett a New York állambeli Rochesteri Egyetemen, a londoni Imperial College-ban, valamint a Harvard Medical School-Brigham and Women’s Hospital-ben. Dr. Merkely Béla mellett társ-vizsgálatvezetője volt a BUDAPEST CRT Upgrade nemzetközi, multicentrikus, randomizált klinikai vizsgálatnak, amelynek eredményei guideline-módosító hatással bírtak. Társ-vizsgálatvezetője a REMOTE-HEART országos, multicentrikus telemonitorozási programnak, valamint vezető kutatója egy innovatív, a fotobiomoduláció hatását vizsgáló LASER klinikai és transzlációs kutatási programnak.
Több mint 200 nemzetközi tudományos közlemény szerzője, munkáira mindeddig közel 4700 hivatkozás érkezett, a scientometrics.org adatai alapján kutatói teljesítménye a felső 1 százalékába tartozik. Társszerzője az Európai Kardiológiai Társaság Speciális pacemaker beavatkozásaival foglalkozó irányelvének, emellett több alkalommal vett részt az Európai Szívelégtelenség Irányelv szakmai bírálatában, főszerkesztője volt a Frontiers című folyóirat pacemakerekkel foglalkozó számának.
Jelenleg a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának budapesti alelnöke, a Szívelégtelenség Munkacsoport elnökségi tagja, valamint a Társaság Tudományos Bizottságának tagja.
Tudományos munkáját elismerték többek között Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával, a Semmelweis Egyetem Merit díjával, Kúnos István Díjjal, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fiatal kutatói pályázatával. A közelmúltban elnyerte a „TOP5 nők a mesterséges intelligencia területén” elismerést.
Aktív szerepet vállal az egyetemi oktatásban és a tudományos utánpótlás-nevelésben. Eddig tizenkét tudományos diákköri hallgató témavezetője volt, négy tanítványa szerzett PhD-fokozatot, további öt doktorandusz hallgató témavezetője. Közel 20 fős Szívelégtelenség- és CRT-kutatócsoportot vezet. Szakmai elkötelezettségét mutatja, hogy az önálló kutatói kezdeményezésű klinikai vizsgálatok támogatásában, az intézményi kutatásszervezésben, és az etikai munkában is aktív szerepet vállal, az Egyetem Klinikai Kutatási Szervezet Board-jának tagja.
Hári Mária emlékérem és jutalomdíj
Kolumbán Erika, a Pető András Kar Konduktív Pedagógiai Intézet tudományos segédmunkatársa kutatásait Hári Mária emlékéremmel és jutalomdíjjal ismerték el. Méltatása szerint konduktor tanítóként, intézményvezetőként, oktatóként és kutatóként egyaránt a konduktív nevelés ügyét szolgálja. Emellett a Transzlációs Medicina Központ PhD-hallgatójaként a Pető-hagyaték megőrzéséhez és korszerű tudományos vizsgálatához járul hozzá.
Előadásában Kolumbán Erika felidézte dr. Hári Mária meghatározó szerepét a konduktív nevelési rendszer kialakulásában és nemzetközi elismertetésében. Ismertette a cerebrális parézis (az agy korai sérülése vagy fejlődési zavara miatt kialakuló mozgászavar) sajátosságait, kiemelve, hogy a légzőszervi szövődmények vezető haláloknak számítanak az érintettek körében. A kutatás során készült egy szisztematikus irodalmi áttekintés és metaanalízis a kiegészítő légzésterápiák hatásáról.
Kolumbán Erika ismertette, hogy a Pető-archívum történeti és tudományos feltárása során a közel 8000 oldalnyi kéziratos anyag elemzésével 1114 egyedi légzőgyakorlat-leírást azonosítottak, rekonstruálták ezeket a légzéstechnikákat és módszertanukat, majd standardizált, reprodukálható konduktív légzési protokollt dolgoztak ki. A Villányi úti Konduktív Iskolában egy 49 résztvevő bevonásával megvalósított, 8 hetes pilot randomizált kontrollált vizsgálatban értékelték ezek hatását. Eredményeik arra utalnak, hogy a légzőgyakorlatok lehetséges hatásai túlmutathatnak a szűken értelmezett légzésfunkción, és a mindennapi élet szempontjából fontosabb területeket is érinthetnek. A pilotvizsgálat eredményeire alapozva egy nemzetközi multicentrikus klinikai vizsgálatot tervez, melynek célja, hogy nagyobb mintán és több intézmény bevonásával értékelje a konduktív légzőgyakorlatok hatását.
Laudáció Kolumbán Erika tiszteletére
Kolumbán Erika konduktor-tanítóként, intézményvezetőként, oktatóként és kutatóként egyaránt a konduktív nevelés ügyét szolgálja. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának tudományos segédmunkatársaként a Pető-hagyaték megőrzéséhez és korszerű tudományos vizsgálatához járul hozzá.
Konduktor-tanítói diplomáját 2003-ban szerezte a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen neveléstudományi mesterszakon folytatta tanulmányait. Pályája kezdetén nemzetközi csoportokban dolgozott konduktorként, később klinikai vizsgálati koordinátorként is tapasztalatot szerzett. Németországban és Ausztriában konduktív pedagógiai intézmények kialakításában és fejlesztésében vállalt vezetői, tanácsadói szerepet.
2020-tól a Pető András Karon oktatja a jövő konduktorait, szakmai gyakorlatokat vezet, és részt vesz a tananyagok fejlesztésében. Magyar és nemzetközi hallgatókkal egyaránt foglalkozik, így széles körben adja tovább a konduktív pedagógia szemléletét és módszereit.
2023-ban kezdte meg doktori képzését a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjában. Kutatásában Pető András eredeti légzőgyakorlatainak rendszerét tárta fel, majd azt vizsgálta, miként alkalmazhatók ezek a gyakorlatok a cerebrális parézissel élő gyermekek fejlesztésében. Munkájának különös értéke, hogy a történeti dokumentumok gondos feldolgozását klinikai kutatással kapcsolja össze. Eredményeit hazai és nemzetközi szakmai közönség előtt is bemutatta.
Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj
Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj kitüntetésben részesült dr. Hamar Péter, a Klinikai Kórélettani Intézet egyetemi tanára, az Immun-patofiziológiai Munkacsoport vezető kutatója. Laudációja szerint vizsgálatai a betegségek hátterében álló molekuláris folyamatok mélyebb megértését szolgálják. Munkacsoportjával a vesekárosodást követő fibrózis, valamint a háromszorosan negatív emlőrák kutatásában ért el jelentős eredményeket.
Emlékelőadásában elmondta, a humán genom projekt rávilágított a fehérjét nem kódoló RNS-ek jelenlétére, mely rövid RNS-ek szabályozó szerepet töltenek be. Az RNS világ hipotézis szerint az RNS ősibb molekula, mint a fehérje vagy a DNS, mert el tudja látni azok szerepét. Korai megfigyeléseikben szerepel a dohánynövény immunitása dohánymozaik vírus ellen, továbbá, hogy a petúniák színének intenzitását a beadott RNS gátolja. Fire és Mello Nobel-díjas kutatók munkájára hivatkozva ismertette, a mechanizmus az RNS interferencia, amit kettős szálú RNS közvetít. RNS interferencia alkalmazható farok vénán vagy vese vénán keresztül végzett kezeléssel – magyarázta előadásában dr. Hamar Péter.
Kitért a vese oxigénhiányából eredő klinikai problémára is. A hipoxiát követő gyógyulás helyett a reperfúziós károsodás (a vérellátás helyreállítását követően kialakuló szövetkárosodás) miatt krónikus vesefibrózis és veseelégtelenség alakulhat ki. Az egyik ismert molekuláris mechanizmust a FAS apoptózis receptor közvetíti. Kísérletükben ezt a mechnizmust gátolták siRNS kezeléssel. Mint az előadó kifejtette, elsőként alkalmaztak RNS interferencia terápiát vesében. „Jelenleg klinikai fázisban vizsgálunk RNS interferencia kezelést apoptózis (programozott sejthalál) és vesefibrózis gátlására” – mondta dr. Hamar Péter.
Laudáció dr. Hamar Péter tiszteletére
A Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj kitüntetettje dr. Hamar Péter, a Semmelweis Egyetem Klinikai Kórélettani Intézetének egyetemi tanára, az Immun-patofiziológiai Munkacsoport vezető kutatója.
Általános orvosi diplomáját 1994-ben vette át a Semmelweis Egyetemen, ahol 1999-ben PhD-fokozatot, majd 2009-ben habilitációt szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2011-ben nyerte el. Kutatói és oktatói pályája szorosan kötődik az egyetemhez, tudományos tevékenységét ugyanakkor értékes külföldi tapasztalatok gazdagítják: 2014-ben Fulbright-ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen dolgozott vendégprofesszorként.
Vizsgálatai a betegségek hátterében álló molekuláris folyamatok mélyebb megértését szolgálják. Munkacsoportjával a vesekárosodást követő fibrózis, valamint a háromszorosan negatív emlőrák kutatásában ért el jelentős eredményeket. Tanulmányozták a sejtek helyi stresszválaszának szerepét, és kísérletes modellekben új terápiás lehetőségeket vizsgáltak. A Harvard Egyetem kutatóival együttműködésben a vesekárosodás kutatásában alkalmazott RNS-interferencia területén is úttörő munkát végzett.
Tudományos teljesítményét 112 tudományos közlemény és több mint 4100 hivatkozás jelzi; Hirsch-indexe 34. A kutatói utánpótlás nevelésében végzett munkáját a Semmelweis Egyetem 2022-ben és 2024-ben Kiváló PhD-oktató elismeréssel, 2022-ben pedig Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő díjjal ismerte el.
Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj
Dr. Varga János Tamás, a Pulmonológiai Klinika egyetemi tanára a Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj díjazottja. Kutatómunkájának meghatározó területe a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD kórélettani összefüggéseinek és rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálata. Tudományos érdeklődése a poszt-COVID-állapotok rehabilitációjára és az innovatív terápiás lehetőségekre is kiterjed – hangzott el laudációjában.
Mint azt a COPD-s és post-COVID szindrómás betegek ellátásának szisztémás megközelítése, terápiás intervenciók című előadásában kifejtette, a harmadik vezető halálokká vált COPD esetén a kilégzési áramlási limitáció és a mellkasi hyperinfláció vezetnek a nehézlégzéshez és a terhelési intoleranciához. Ezen folyamatok detektálásra az áramlás-térfogat hurokgörbe kilégzési szárának geometriai analízisére egy non-invazív módszert dolgoztak ki, amellyel a mellkasi hyperinfláció is non-invazív módon mérhető terhelés alatt. Ezen folyamatok a szív keringési perctérfogatát is meghatározzák – mondta kutatásáról az előadó.
A poszt-COVID szindrómás betegek leggyakoribb tünetei a légszomj, a krónikus köhögés, az alvászavarok, a fáradékonyság, kimerültség és a tüdőszövet beszűrődéséhez társuló intersticiális tüdőbetegség. A betegek rehabilitációjához kéthetes turnusokban zajló, személyre szabott légzésrehabilitációt alakítottak ki tréningprogramokkal, dietetikai és pszichológiai speciális intervenciókkal. A betegek funkcionális és életminőség-változását speciális mérőmódszerekkel, teljesítményváltozását terhelésélettani paraméterekkel követték nyomon – részletezte a munkát dr. Varga János Tamás, kitérve a mediterránhoz hasonló étrend kedvező hatására is.
Szintén Jendrassik Ernő emlékéremmel ismerték el dr. Kovács Attila kardiológus szakorvos, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika habilitált egyetemi docense munkásságát. Gyógyító és kutatói munkája során azon dolgozik, hogy a korszerű képalkotó módszerek és új technológiák segítségével még pontosabban megismerhetővé váljon a szív, és azon belül is a jobb kamra működése.
Laudáció dr. Varga János Tamás tiszteletére
Dr. Varga János Tamás a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika egyetemi tanára, akinek szakmai pályáját a betegellátás, a tudományos kutatás és az oktatás iránti elkötelezettség egyaránt jellemzi.
1997-ben szerzett orvosi diplomát a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően tüdőgyógyászatból, majd pulmonológiai rehabilitációból szerzett szakképesítést. Pályája során kiemelt figyelmet fordított a krónikus légzőszervi betegséggel élők komplex ellátására és életminőségük javítására.
Kutatómunkájának meghatározó területe a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD kórélettani összefüggéseinek és rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálata. Foglalkozott a terhelés során fellépő légzési és keringési változásokkal, valamint a különböző tréningmódszerek hatásával. Tudományos érdeklődése a poszt-COVID-állapotok rehabilitációjára és az innovatív terápiás lehetőségekre is kiterjed.
A klinikai és kutatói munka mellett hosszú évek óta részt vesz a magyar és angol nyelvű orvosképzésben, valamint a hallgatók tudományos munkájának irányításában. A hazai szakmai közéletben is aktív szerepet vállal: a Magyar Tüdőgyógyász Társaság pulmonológiai rehabilitációs, valamint kardiopulmonális szekciójának vezetője.
Tudományos teljesítményét 203 tudományos közlemény, és több mint 2000 hivatkozás jelzi; Hirsch-indexe 36. Munkásságát több elismeréssel méltatták: megkapta a Kováts Ferenc-emlékérmet, valamint 2023-ban és 2025-ben a Semmelweis Egyetem Merit díját is.
Dr. Kovács Attila „A jobb szívkamra kórtana és orvoslása – Jendrassik öröksége a mesterséges intelligencia korában” című emlékelőadásában Jendrassik Ernő újító szemléletét kapcsolta össze a modern kardiológia lehetőségeivel. Rámutatott, hogy a diagnosztikus és terápiás szempontból is sokáig háttérbe szorult jobb kamra működése meghatározó a szív- és tüdőbetegségek lefolyásában, pontos értékelése mégis kihívást jelent. Bemutatta, miként teszi lehetővé a háromdimenziós szívultrahang és a mesterséges intelligencia a kamrai működés részletes, automatizált elemzését.
Ismertette a ReVISION szoftver fejlesztését és nemzetközi eredményeit, valamint a hagyományos ultrahangfelvételekből mindkét kamra pumpafunkcióját becslő mesterséges intelligencia eljárást. A TIDAL-RV kutatási program példáján a jobb kamrát önálló terápiás célpontként is bemutatta. Hangsúlyozta: a képalkotás, a kísérletes kutatás, az adattudomány és a klinikai társszakmák együttműködése teremtheti meg a pontosabb kockázatbecslés és a személyre szabott kezelés alapját kardiopulmonális betegségekben.
Laudáció dr. Kovács Attila tiszteletére
Dr. Kovács Attila kardiológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának habilitált egyetemi docense. Gyógyító és kutatói munkája során azon dolgozik, hogy a korszerű képalkotó módszerek és új technológiák segítségével mélyebben megértsük a kardiopulmonális betegségeket, és ezáltal pontosabbá tegyük felismerésüket, eredményesebbé kezelésüket.
Orvosi diplomáját 2012-ben a Semmelweis Egyetemen szerezte summa cum laude minősítéssel. Doktori tanulmányait szintén kitüntetéses eredménnyel végezte el, majd 2019-ben kardiológiai szakvizsgát tett. 2023-ban habilitált, 2025-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, 2026-ban pedig egészségügyi adattudományi mesterdiplomát szerzett.
Kutatásainak egyik fő célja, hogy a jobb kamra működése a klinikai gyakorlatban pontosabban és megbízhatóbban értékelhető legyen. A ReVISION szoftver feltalálójaként olyan eszköz fejlesztéséhez járult hozzá, amely a jobb kamra alakjának és mozgásának részletes, automatizált elemzését teszi lehetővé. Munkacsoportjával egyéb mesterséges intelligencia alkalmazásokat is fejleszt, melyek a rutin kardiológiai betegellátást hivatottak szolgálni.
Innovációs eredményeit 2017-ben az Amerikai Echokardiográfiás Társaság Echovation Challenge első díjával és a Semmelweis Innovációs Díjjal ismerték el. OTKA és HU-rizont pályázatok vezető kutatója.
Tudását a következő gyógyító- és kutatónemzedéknek is továbbadja: témavezetésével eddig nyolc PhD-hallgató szerzett tudományos fokozatot. Oktatói tevékenységét a Semmelweis Egyetem 2025-ben Kiváló Diákköri Nevelő elismeréssel méltatta, az Európai Kardiológusok Társasága pedig 2026-ban neki ítélte az „Excellence in Education Award”-ot.
Richter Gedeon emlékérem és jutalomdíj
A 2026-os Richter Gedeon Emlékérmet és Jutalomdíjat az egyetem szenátusa dr. Giricz Zoltán kutatóprofesszornak, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatóhelyettesének ítélte oda, aki azonban személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen, díját egy másik alkalommal veszi majd át.
Az ünnepséget a Medikus Zenekar előadása színesítette: Mozart D-dúr kürtversenyét adta elő Bense Manfréd, Dubóczky Gergely zenekarvezető zongorakíséretével.
Kiss Melinda Katalin, Keresztes Eszter, Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem







