A kiállítás helyszíne, a Semmelweis Szalon korábban az egyetem könyvtáraként működött, a bútorzat pedig Korányi Sándor belgyógyász könyvtárának része volt. Amióta létrejött a Szalon rendezvénytér az egyetemen, azóta számos művészeti, zenei eseménynek, vetítésnek, ünnepségeknek és kiállításoknak ad helyet – ismertette köszöntőjében dr. Hermann Péter. A Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese elmondta, Herceg István Sajószentpéterről származik, 1949-ben született. Olyan családban nőtt fel, ahol fontos volt a közösen töltött idő, a természet és a kultúra értékei. Művészi kézügyességét szüleitől örökölhette, édesanyja tanítónő volt, édesapja a miskolci egyetemen tanított műszaki rajzot. Egerben él és alkot több évtizede a Prima díjas művész, aki vallja, hogy sosem alkotott kényszerből, sokkal inkább örömmel, ugyanakkor megfontoltan.
A kiállítást Kosch Péter Alfréd (Pieronymus Kosch) grafikusművész nyitotta meg, aki már számos kiállításon, művésztelepen szerepelt együtt Herczeg Istvánnal. Mint kiemelte, művészeti gimnazista koruk óta tartó, több mint hat évtizedes barátság fűzi őket egymáshoz. Herczeg Istvánt „humán vizualistának” nevezné, aki szerinte mind a mai napig kötődik a hegyes-dombos tájak, kanyargós patakok, kis falvak gyermekkori élményeihez.
A pódiumbeszélgetésen Herceg István elmondta, mesterének tekinti az őt körülvevő természeti környezetet ugyanúgy, mint általános iskolai rajztanárát, aki további képzőművészeti tanulmányokra biztatta, de sokat tanult és tapasztalt nem szakmabeliektől is. Hozzátette, hogy a rajzolás és festés mellett alkalmazott grafikával is foglalkozik: munkái közt egyebek mellett 60 település címerének tervezése is szerepel, ami jelentős háttérmunkát, levéltári kutatást is igényelt. Emellett számos könyvillusztráció, borítóterv fűződik a nevéhez. Kiállítások, grafikai bemutatók, több évtizedes oktatás jelzi munkásságát, és az alkotás örömét a tanítványainak is átadhatja ezáltal, akik közül többen gimnáziumokban és a felsőoktatásban tanítják a szakmát.
Galéria
Mint kiemelte, szerinte a mostani digitális világ számos előnyt kínál az alkotók számára, azonban továbbra is szerepe van és lesz a kézművességnek. A kézzel és anyaggal alkotás öröme továbbra is megmarad és visszaköszön sok alkotónál, és kézügyességre alapkészségként továbbra is szükség van a művészetben, alkotásban.
A kiállítás – előzetes bejelentkezés után, illetve a Szalonban tartott egyetemi rendezvények alkalmával – 2026. november 23-ig tekinthető meg.
Tasnádi Róbert
Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
