Varga Edina festő- és textilművész otthon van a Semmelweis Szalonban, amelynek kezdetektől házigazdája, főszervezője – köszöntötte az esemény vendégeit Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (ETK) dékánja. Mint mondta, a Szalon-eseménysorozat 2008-ban indulhatott el dr. Tulassay Tivadar, az egyetem akkori rektorának kezdeményezésére. A Szalon azóta sok kortárs művésznek adott kiállítási lehetőséget, Varga Edinának ez az első önálló kiállítása itt. A dékán kiemelte, Varga Edina sokoldalú művész, számtalan hazai és külföldi kiállításon szerepelt már, munkásságát Ferenczy Noémi-díjjal is elismerték.
Ezen a kiállításon olyan festmények szerepelnek, amelyek mintegy kilépnek a keretből és anyagokká válnak – ruhakompozíciók lesznek. A művész színvilága életteli, természetközeli, amely a ruhákon is megjelenik. A tervező számára mindig szempont volt az, hogy az alkotásai, a ruhák viselhető darabok legyenek, amit akár hétköznapokon, vagy ünnepélyes alkalmon is lehet viselni
– mondta Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella.
Varga Edina részt vett már iskolai formaruhák tervezésében és elkészítésében is, volt a Kúria látványtervezője, ügyvédi, bírói öltözetek, talárok tervezésében is van gyakorlata. A tanítás fontos része az életének: a Fasori Evangélikus Gimnáziumban és felsőoktatási intézményekben is oktatott.
Dr. Feledy Balázs művészeti író megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a Semmelweis Szalon – az elindításban közvetlenül részt vevő – dr. Tulassay Tivadar törekvéseivel, pártolásával és közreműködésével a kortárs vizuális kultúrának egy fontos stúdiójává vált. Hangsúlyozta, Varga Edinát az esemény háziasszonyaként szokták említeni, aki szakmai szempontból művészeti vezető és kurátor is egyben, aki az itt kiállító számos művész kiválasztásában is részt vesz.
A több mint másfél évtized programját áttekintve láthatjuk, hogy nagyon széles körű a Semmelweis Szalon művészeti kínálata, festők, grafikusok, szobrászok szerepelnek, de fémműves, ötvös, papírművész is állított már ki. Fontos a textilművészet jelenléte a Szalonban, és egyik missziója, hogy határon túli magyar művészeket is szerepeltet, és lehetőséget ad egy művészeti dialógusra
– vélekedett dr. Feledy Balázs.
Mint fogalmazott, azzal, hogy itt időről időre megjelennek művészek, tanárok, tanítványok, fiatalok és idősebbek, a társasági élet színhelye is lett a Szalon.
Dr. Feledy Balázs elmondta, a 2000-es évek elején nyithatott meg először olyan kiállítást, amelyen Varga Edina alkotásai szerepeltek. Festőművészként ismerte meg, aki emellett textilművészként is végzett az akkori Iparművészeti Főiskolán. Kiemelte, hogy az évszázados hagyományú Török Pál utcai képzőművészeti középiskolába járt, amely a hazai képzőművészeti élet számos egyéniségét indította el a pályáján. Olyan speciális területen, díszítőszobrászként szerzett ott ismereteket, ami megalapozta, hogy sokféle technikával tud bánni.
„Ezen a kiállításon Balaton-felvidéki fügéket láthatunk a festményeken, de ez tágabb értelemben rámutat a természet iránti figyelmére, rajongására is. Identitásának része, hogy minden évben részt vesz erdélyi művésztelepek munkájában is” – hangsúlyozta. A képei itt egy témát járnak körül, amelynek számos szimbolikus vetületét is megtalálhatja a néző, láthatók itt fénykísérletek, a téma különböző beállításai.
Az eseményen sor került egy rendhagyó divatbemutatóra is. Varga Edina a saját festményei alapján öltözék-kompozíciókat tervezett, amelyet „festményruháknak” neveztek a megnyitón. Mint elhangozott, több ilyen terv is készült, amelyből most tizenkettőt a kiállítás vendégei is megnézhettek, élő modelleken. A ruhákhoz Stark Zsuzsa tervezett harmonizáló nyakék és táska kiegészítőket.
Az est folyamán közreműködött Binder Károly zongoraművész, Erkel-díjas zeneszerző, Érdemes Művész, egyetemi tanár.
A kiállítás – előzetes bejelentkezés után, illetve a Szalonban tartott egyetemi rendezvények alkalmával – 2026. október 27-ig tekinthető meg.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem



