„1956. október 23-a olyan sorsfordító pillanat volt a magyarok életében, amelyben összesűrűsödött a történelem. Ennek a napnak a hatása kitörölhetetlenül beleivódott a magyar emberek lelkébe: a hősiesség és a szabadságvágy, a közös célért való küzdelem és áldozatvállalás szimbóluma lett” – kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Merkely Béla.
Mint kiemelte, a Semmelweis Egyetem polgárai, ahogy a magyar történelem legfontosabb fordulóin, úgy 1956. október 23-án is ott álltak a nemzet oldalán. Voltak, akik tevékenyen részt vettek a forradalmi eseményekben, mások a gyógyításban és a sebesültek ellátásában helytállva szolgálták a közös ügyet. Abban a szellemben tevékenykedtek, amit Semmelweis Ignác örököseiként mi is vallunk: hogy a beteg gyógyítása mindennél előrébb való – hangsúlyozta a rektor.
A Semmelweis Egyetem polgárai 1956-ban hőssé váltak, és hőssé avatták azt az intézményt is, amelynek falai között végezték odaadó, önfeláldozó munkájukat. Tisztelettel adózunk teljesítményük előtt, amiből mi is erőt meríthetünk, akár a mindennapi munkánk során is
– jelentette ki dr. Merkely Béla.
1956 emlékezete élő hagyomány a Semmelweisen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kerek évfordulóra megjelentetett ünnepi kiadvány, amely tiszteleg az egyetemhez kötődő áldozatok és hősök előtt, és történelmi dokumentumokon, személyes visszaemlékezéseken keresztül mutatja be az egyetem ’56-os események során végzett tevékenységét – tért rá az frissen megjelent könyvre a rektor. „Megtiszteltetés számomra és megható is egyben, hogy a hősök közül többeket személyesen is köszönthetünk ünnepségünkön. Köszönjük, hogy történetüket megosztották velünk” – fogalmazott ünnepi beszédében dr. Merkely Béla.
Szavai szerint ma is az ’56-os példaképekben munkáló belső erő és tenni akarás vezérli a Semmelweis-család tagjait. „Hiszem, hogy ezen örökség nélkül nem lehetne egyetemünk az, aminek ma ismerjük: a világ élvonalába tartozó tudáscentrum, hazánk legnagyobb betegellátója, az ország és a régió legkiválóbb orvos-egészségügyi egyeteme – zárta gondolatait a rektor.
A résztvevők megtekintették az 1956 – A forradalom pillanatképei a Semmelweis Egyetemen című kisfilmet, majd dr. Wenger Tibor professor emeritus bemutatta Az én ötvenhatom – A Semmelweis Egyetem közösségének története személyes visszaemlékezések és korabeli források tükrében című kötetet. „A 70. évfordulóra készített könyvünk elsődleges célja az volt, hogy a Semmelweis Egyetem, illetve annak jogelődje, a Budapesti Orvostudományi Egyetem dolgozóinak és hallgatóinak az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételét, tevékenységüket összefoglaljuk” – emelte ki dr. Wenger Tibor főszerkesztő. A kötetben még élő szemtanúkkal, a forradalmi megmozdulásokban és a sebesültek ellátásában résztvevőkkel készült interjúk, valamint régebben készített és részben megjelent visszaemlékezések rövid összefoglalásai olvashatók. Csak az egyetemmel, az egyetemi polgárokkal kapcsolatos megmozdulásokat emeltük ki – hangsúlyozta a professor emeritus.
Ismertetése szerint levéltári anyagokból, valamint az egyetemi és kari tanácsok 1956-1957. évi jegyzőkönyveiből is idéznek részleteket, továbbá megpróbálták összegezni a bukás utáni megtorlásokat, büntetéseket, egyetemi polgárokat érintő bírósági pereket is. Egyebek mellett kitért arra is, hogy különösen fontosnak tartották részletesen leírni a klinikák sebesültellátó, gyógyító tevékenységét. Végezetül köszönetet mondott a könyv létrejöttét segítő kollégáknak. A kötet a Kommunikációs Igazgatóság gondozásában jelent meg, Fekete-Obreczány Éva kommunikációs igazgatóhelyettes szerkesztésében. A könyvismertetés után dr. Wenger Tibor Semmelweis Hőse elismerést vehetett át dr. Merkely Bélától a kötet létrehozásában végzett szakmai közreműködéséért, valamint a Semmelweis Egyetem történelmi emlékezetének megőrzéséhez és továbbadásához való hozzájárulásáért.
Az ünnepi eseményen Semmelweis Hőse oklevélben részesültek azok a Semmelweis-polgárok is, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a sebesültek gyógyításában és ellátásában tanúsított önfeláldozó helytállásukkal, valamint a magyar egészségügy, az orvostudomány és az egyetemi oktatás szolgálatában végzett kiemelkedő munkásságukkal példát mutattak a következő nemzedékek számára.
- Dr. Böröcz István
- Dr. Bükkerdő Pál
- Dr. Constantin Miklós
- Dr. Drenyovszky Irén
- Dr. Elek Gábor
- Dr. Fövényi József
- Dr. Gál Dénesné dr. Farkas Aranka
- Dr. Harangozó Imre
- Dr. Herczeg Gizella
- Dr. Horváth Judit
- Jobb Lászlóné dr. Dávid Mária
- Dr. Kaposi Teréz
- Dr. Kerényi Tibor
- Dr. Korompai Ferenc
- Dr. Kottász Sándor
- Dr. Marosi Pál
- Dr. Müller Miklós
- Dr. Nádasdi Miklós
- Dr. Nagy Klára
- Dr. Oláh Imre
- Dr. Oláh Lajos
- Dr. Sándor József
- Dr. Sohár László
- Dr. Somkúti Tamás
- Dr. Szamosi Tamás
- Dr. Szelestei Tamás
- Dr. Téglás Mária
- Dr. Vizi E. Szilveszter
- Dr. Zelcsényi Judit
Az ünnepi megemlékezés koszorúzással zárult. A Központi Igazgatási Épület oldalán lévő emléktáblán az egyetem vezetősége és dolgozói nevében dr. Merkely Béla rektor, dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes, dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettesek, a kancellária nevében dr. Reichert Péter emberierőforrás-gazdálkodási főigazgató, a hallgatók nevében Nagy Imre Richárd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke helyezett el babérkoszorút. Majd gyertyagyújtással és virágokkal is tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt az emlékükre emelt szobornál.
Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem







