A Times Higher Education legfrissebb világrangsora (THE World University Ranking 2027) szerint a Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett: immár a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye között szerepel, a 247. helyen. Ezzel a Semmelweis hazai és kelet-közép-európai régiós szinten is a legmagasabbra rangsorolt egyetemmé vált.
Megjelent a Times Higher Education (THE) legfrissebb, felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája, a World University Ranking (WUR) 2027, ami a világ több mint húszezer felsőoktatási intézménye közül a legjobb 2200 egyetemet értékeli. A Semmelweis Egyetem eszerint jelentősen előrelépett: míg tavaly a top 300 között szerepelt (a 272. helyen), idén immár a világ 250 legjobbja között tartják számon, a 247. pozícióban.
THE-rangsor
A brit székhelyű Times Higher Education a világ egyik legrégibb és legelismertebb globális egyetemi rangsora. Öt terület mutatóit elemezve rangsorolja a világ egyetemeit, ezek az oktatás (pl. oktatási reputáció), a kutatási környezet (pl. kutatási reputáció, kutatási bevétel és produktivitás), a kutatások minősége (pl. idézettség), az ipari bevételek (pl. a szabadalmakban megjelenő egyetemi hivatkozások) és a nemzetközi orientáció (pl. nemzetközi hallgatók száma, nemzetközi együttműködésben született cikkek). A lista 118 ország több mint 2200 egyetemét rangsorolja.
A Semmelweis az öt indikátorból kettőben is jelentősen előrelépett, egy továbbiban pedig a pozícióját megőrizve növelte pontszámát. A legelőkelőbb helyen ezúttal a kutatások minőségét (Research quality, a kutatások szakterületi idézettsége) illetően rangsorolják: ebben az indikátorban a világon a 166. legjobbnak számít. A második legjobb eredményt az oktatás (Teaching) indikátorcsoportban érte el: itt a 242. helyre rangsorolták. Összességében az egyetem minden indikátorcsoportban bekerült a legjobbnak értékelt 25 százalékba.
Ez a kiemelkedő eredmény elsősorban a Semmelweis Egyetemet jellemző szinergizmusnak köszönhető: olyan orvos- és egészségtudományi egyetem vagyunk, amelyet tudományosan is meghatározó klinikai struktúra vesz körül. Hármas tevékenységünk, az oktatás, a betegellátás és a tudomány-innováció egymást erősítik, és mindegyik fókuszában az áll, hogy betegeink a lehető legjobb ellátást kapják. Ennek érdekében újítottuk meg kurrikulumunkat a még inkább gyakorlatorientált oktatást előtérbe helyezve, ennek köszönhetően tudunk újabb és újabb, jelentős megfigyeléseket végezni és ezért születnek itt évről évre kiemelkedő tudományos eredmények
– értékelte az eredményeket honlapunknak dr. Merkely Béla. A rektor szerint az előrelépés a tudományos teljesítmény további javulása mellett az egyetem erős nemzetközi beágyazottságának is köszönhető: a Semmelweis a világ egyik legnemzetközibb egyeteme, csaknem 16 ezer hallgatójának több mint harmada külföldi, akik a világ közel 130 országából érkeztek. A nemzetközi hallgatók száma folyamatosan emelkedik, idén a korábbiakhoz képest csaknem 40 százalékkal többen jelentkeztek az angol nyelvű képzésre, ami mintegy háromszoros túljelentkezést jelent az általános orvosképzés tekintetében. Olyan, a világ élvonalába számító intézményekhez fűzi együttműködés a Semmelweist, mint a Karolinska Intézet, a Mayo Klinika, az Oxford és a Heidelbergi Egyetem, vagy éppen a Szingapúri Nemzeti Egyetem és a Harvard Egyetem, amellyel immár negyedik alkalommal kerül meghirdetésre a közös posztgraduális képzési program.
Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint az egyetem előrelépése a nemzetközi rangsorokban megkérdőjelezhetetlen teljesítmény. A THE év elején kiadott szakterületi listáján a Semmelweis saját diszciplínájában, azaz orvostudományban és egészségügyben már a top 200-ban szerepel; míg a ShanghaiRanking friss szakterületi listáján gyógyszertudományokban a világ 50 legjobbja között van, klinikai orvostudomány, fogorvostudomány és orvosi technológia terén pedig a top 200-ban.
„Egy olyan, nemzetközi szinten is unikálisnak tekinthető struktúra állt össze a Semmelweis Egyetemen, amelynek köszönhetően érezhetően fejlődni tud a felsőoktatási rangsorokban. Ezt a teljesítményt az elméleti és transzlációs kutatás bázisán a klinikum hozza. Továbbra is az az elsődleges cél, hogy a kutatások minél hamarabb közvetlenül a betegágyak mellett hasznosuljanak” – emelte ki a dr. Ferdinandy Péter. A rektorhelyettes szerint a rangsorokon való előrelépés végső soron szintén azt szolgálja, hogy a Semmelweis Egyetemen még kiválóbb orvos- és egészségügyi szakembereket képezzenek, akik még hatékonyabban láthatják el a pácienseket.
Magyar egyetemek közül az Óbudai Egyetem a 601-800. közötti helyen, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 801-1000. helyen, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem a 1001-1200. közötti pozícióban, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az 1201-1500. közötti helyen, míg a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem az 1501 feletti tartományban található
A kelet-közép-európai régióban a Semmelweis Egyetem a legmagasabban rangsorolt intézménynek számít, az észt Tartui Egyetem a 301-350., a cseh Károly Egyetem a 401-500., míg a lengyel Wrocław Medical University és Jagelló Egyetem az 501-600. közötti tartományban található.
Az idei rangsor első három helyét az Oxfordi Egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), valamint holtversenyben a Princeton Egyetem és a Stanford Egyetem szerezte meg.
A rangsorokról
Nemzetközi szinten számos különböző rangsor létezik, amelyek eltérő szempontok alapján igyekeznek sorba állítani a világ felsőoktatási intézményeit. Mint azt ebben a korábbi, rangsorokról szóló cikkünkben írtuk, a felsőoktatási intézmények rangsorolása több mint 150 éves múltra tekint vissza, a globális rangsorok azonban csak a 2000-es évek elejétől jelentek meg. A brit székhelyű Times Higher Education az egyik legrégebbi és legismertebb globális egyetemi rangsor, amely 2004-ben a Quacquarelli Symonds (QS) közreműködésével indult, 2009-től azonban külön utakon fejlődtek tovább. A THE jellemzője, hogy méretfüggetlen indikátorokat is alkalmaz: többek között a hallgatói-oktatói arányt, az egy oktatóra jutó bevételt vagy a kutatások idézettségét vizsgálja, így a nagyobb egyetemek pusztán méretük miatt nem kerülnek előnybe a kisebb intézményekkel szemben.
A rangsorokat az utóbbi években több kritika érte, hiszen eltérő, esetenként nehezen összevethető szempontok alapján igyekeznek teljesen különböző profilú intézményeket összehasonlítani. Ugyanakkor az olyan, globálisan ismert listák, mint a THE, továbbra is fontos tájékozódási pontot jelentenek nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is: több ezer intézmény között segíthetik a hallgatók eligazodását, emellett hozzájárulnak az egyetemek nemzetközi láthatóságához és reputációjához, ami a lehetséges intézményi és kutatási együttműködések szempontjából is jelentős lehet. A konkrét helyezés mellett a listák egyes indikátorai számszerűsíthető és összehasonlítható mutatókon keresztül adnak képet az intézményben folyó oktatási és kutatási tevékenység bizonyos területeiről.
Szabó Ádám
Fotó (illusztráció): Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
