Nyitóbeszédében dr. Merkely Béla rektor kiemelte: Semmelweis Ignáchoz hasonlóan belülről jövő, tanítás iránti szenvedély köti össze azokat a nagyrabecsült kollégákat, akik ma az egyetem tiszteletbeli professzoraivá válnak.
Különleges nap ez a mai, hiszen a Semmelweis Egyetem történetében először adjuk át ezt a kitüntetést: Önök az elsők, akik átvehetik. Az újonnan alapított díjjal olyan kiváló oktatókat, kutatókat ismerünk el, akik kimagasló munkájukkal hozzájárulnak stratégiai küldetésünkhöz: ahhoz, hogy még magasabb színvonalon szolgáljuk a következő generációk képzését
– fogalmazott a rektor. „Intézményünk legerősebb tartóoszlopa a tehetségek megtalálása, bevonzása és megtartása, a mentorok és mentoráltak közötti különleges kapcsolat. Rektorként büszke vagyok arra, hogy egyetemünk az ösztöndíjaktól kezdve a tehetséggondozó programokon át az egyéni mentorálásig mindent megtesz azért, hogy a fiatal tehetségek minél teljesebben kibontakozhassanak nálunk: ez az egyetemünk jövője, az oktatói és kutatói utánpótlása miatt is rendkívül nagy jelentőséggel bír” – jelentette ki dr. Merkely Béla. Beszéde végén megköszönte a díjazottaknak mindazt, amit a Semmelweis Egyetemért tettek, hangsúlyozva, hogy munkájuk hatása messzemenően formálta a hallgatók szemléletét, tudományhoz való viszonyát, a gyógyító munkáról alkotott képét, ami az intézmény nemzetközi sikereiben, rangsorokban elért eredményeiben és a világszerte tapasztalható hallgatói népszerűségében egyaránt tetten érhető.
A köszöntő után az egyes karok javaslatára kitüntetett szaktekintélyek méltatása következett, mellyel egy időben dr. Merkely Béla és a kar dékánja (dr. Nyirády Péter, ÁOK; dr. Gerber Gábor, FOK; dr. Antal István, GYTK) a tiszteletbeli professzori címről szóló oklevelet, stólát és kitűzőt nyújtottak át minden díjazottnak. Elsőként az Általános Orvostudományi Kar kitüntetettjeit szólították.
Dr. Edda Bahlmann 1986-ban kezdte meg orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen. 1988-ban átiratkozott a Hamburgi Egyetemre, ahol 1993-ban szerzett doktori (PhD) fokozatot belgyógyászatból. 1993 októberétől az Asklepios Klinik St. Georg kórház kardiológiai osztályán dolgozik Karl Heinz Kuck és Stephan Willems professzorok vezetése alatt. 2014-ben szerezte meg a belgyógyászat és a kardiológia területén habilitációját és a venia legendit, azaz a szabad kurzushirdetési jogot. Több mint 15 éve oktat a Semmelweis Egyetem hamburgi Asklepios Campusán (ACH). Számos kutatócsoport tagja, és a kardiológia területén nagy elismertségnek örvendő publikációk társszerzője.
Dr. Dietmar Eduard Kivelitz 1993-ban szerezte meg doktori (PhD) fokozatát a Münsteri Egyetemen. 1996 és 2007 között a berlini Charité-ban oktatott, ahol 2006-ban megszerezte a radiológia területén a venia legendit. 2007-ben az Albers-Schönberg Sugárdiagnosztikai Intézet radiológiai osztályának vezetője lett. 2020-ban a Semmelweis Egyetemen kinevezték radiológiai részlegvezetőnek. A Semmelweis Egyetem hamburgi Asklepios Campusa oktatói gárdájának kezdettől fogva rendkívül aktív tagja, jelentős kutató- és klinikai munkát végzett, valamint számos diplomamunka témavezetője is volt.
Dr. Lars Marquardt 2003-ban szerezte meg doktori (PhD) címét a Heidelbergi Egyetemen, majd 2010-ben doktori fokozatot szerzett az Oxfordi Egyetemen is. 2007-ben és 2009-ben egyaránt elnyerte az Európai Stroke Szervezet (ESO) legígéretesebb fiatal kutatójának („Best Emerging Scientist”) járó díját. 2014-ben az Asklepios Klinik Wandsbek neurológiai és neurogeriátriai osztályának vezetője lett. 2020-ban a Semmelweis Egyetem neurológiai részlegvezetőjének nevezték ki. Klinikai munkája, tudományos tevékenysége és oktatói feladatai mellett sürgősségi orvosként is aktív.
Dr. Mechtler László a Dent Neurológiai Intézet orvosigazgatója, a New York-i Roswell Park Cancer Institute neuroonkológiai osztályának vezetője, valamint a Buffalo-i New York-i Állami Egyetem neurológia és neuroonkológia professzora. Orvosi diplomáját 1984-ben szerezte a Semmelweis Egyetemen, majd szakképzését az Egyesült Államokban folytatta, ahol neurológiából, neurológiai képalkotásból és neuroonkológiából szerzett szakorvosi képesítést. Az American Society of Neuroimaging (ASN) szakmai szervezet és az Amerikai Magyar Orvosszövetség (HMAA) elnöki tisztségét is betöltötte. Egyetemi tanár, kutató, gyakorló orvos, valamint a fejfájás-gyógyászat, a neuroonkológia és a fájdalomkutatás nemzetközileg elismert vezető szaktekintélye.
Dr. Martin Merkel 1996-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg doktori fokozatát a Hamburgi Egyetemen, ahol 2005-ben megkapta a belgyógyászat területén a venia legendit is. 2007 és 2015 között az Asklepios Klinik St. Georg kórházban dolgozott gasztroenterológia szakterületen. 2017 óta a hamburgi Endokrinologikum orvosigazgatója, amely Észak-Németország legnagyobb endokrinológiai járóbetegellátó központja. A Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg megalapítása óta aktív és elkötelezett tagja az oktatói karnak. Gasztroenterológiát és endokrinológiát, az utóbbi időben pedig anyagcserét és transzlációs medicinát oktat. A kezdetektől fogva fontos szerepet játszott az ACH oktatási tevékenységeinek fejlesztésében.
Dr. Tobias Nikolaus Meyer Freiburgban tanult, ahol 1997-ben megszerezte doktori (PhD) fokozatát, majd a müncheni Lajos–Miksa Egyetemen (LMU) dolgozott. 1999 és 2002 között a Harvard Medical School vesekutató ösztöndíjasa (Renal Research Fellow) volt. Később a Hamburgi Egyetemen dolgozott a nefrológia, a reumatológia, a transzplantáció, az endokrinológia és a diabetológia területén, itt szerezte meg 2010-ben a venia legendit is. 2014-ben kinevezték az Asklepios Klinik Barmbek kórház nefrológiai osztályának vezetőjévé, azóta a Semmelweis Egyetem Asklepios Campus Hamburg oktatói karának rendkívül aktív és megbecsült tagja. Ezenfelül több alkalommal sikeresen pályázott kutatási támogatásokra.
Dr. Peter A. Nigrovic a Brigham and Women’s Hospital, a Boston Children’s Hospital és a Harvard Medical School elismert orvos-kutatója. Egyedülálló módon ötvözi a felnőtt- és a gyermekreumatológiát, amivel megváltoztatta a gyulladásos artritiszről alkotott ismereteinket az emberi élet teljes időtartamára vonatkozóan. Az elmúlt huszonöt év során laboratóriumi kutatócsoportja alapvetően új megvilágításba helyezte az ízületi gyulladások veleszületett immunológiai mechanizmusait. 2010-ben a Science folyóiratban megjelent, a vérlemezkék közötti kölcsönhatásról szóló úttörő tanulmánya új értelmezési keretet adott a reumás ízületi gyulladás sejtszintű mechanizmusainak. Ezen felül a fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás terén végzett korszakalkotó munkája révén életminőséget jelentősen javító interleukin-1 gátló kezelések jöttek létre, és tizennégy kritikus genetikai fogékonysági lókuszt sikerült feltérképezni.
Dr. René Horsleben Petersen a mellkassebészet és a minimálisan invazív tüdősebészeti beavatkozások nemzetközileg elismert szakértője. A Rigshospitalet, Koppenhágai Egyetemi Kórház mellkassebészeti professzoraként kiemelkedő szerepet játszott a video-asszisztált torakoszkópos sebészet (VATS), különösen a VATS lobectomia és szegmentektómia fejlesztésében és népszerűsítésében. Kutatásai a minimálisan invazív sebészetre, a sebészeti oktatásra és szimulációra, az úgynevezett ERAS-ra (Enhanced Recovery After Surgery), azaz támogatott műtét utáni felépülési programokra, valamint a tüdőrákszűrésre összpontosítanak. Tudományos eredményei mellett elkötelezett oktató is, világszerte részt vesz mellkassebészek képzésében és mentorálásában. Az ő segítségével hajtották végre az első video-asszisztált lobectomiát Magyarországon.
Dr. Sven Petersen 1995-ben szerezte meg doktori (PhD) fokozatát a Hamburgi Egyetemen. 1999-ben tudományos munkatársként dolgozott a houstoni Texasi Egyetem MD Anderson Rákkutató Központjának Kísérleti Sugáronkológiai Tanszékén. Miután visszatért Németországba, 2004-ben megszerezte a sebészet területén a venia legendit a Drezdai Egyetemen. Habilitációs munkájáért számos díjat kapott, és azóta elsősorban a vastagbél- és végbélrákkal, valamint a végbél funkcionális rendellenességeivel foglalkozik. Oktatói és vizsgáztatói feladatai mellett számos hallgató témavezetőjeként is tevékenykedik, és sokuknak segített sikeresen megírni diplomamunkájukat.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem Mellkas-radiológiai Tanszékének vezetője, nemzetközileg elismert mellkas-radiológus és az Európai Mellkasi Képalkotó Társaság (ESTI) elnöke. 2019 óta rendszeresen tart előadásokat a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján (OKK) magyar és nemzetközi orvostanhallgatók, radiológus rezidensek, szakorvosjelöltek és szakorvosok számára. Aktívan részt vett a magyar tüdőrák-szűrőprogram szakmai koncepciójának kidolgozásában, és számos nemzetközi mellkas-radiológiai tanfolyam szervezője és oktatója. A Semmelweis Egyetemmel folytatott szoros tudományos együttműködése keretében több nemzetközi publikáció társszerzőjeként működött közre – ideértve az Európai Légúti Társaság (ERS) irányelveinek kidolgozását is –, amely kutatási projektek az OKK munkatársainak közreműködésével zajlottak. Tudományos, oktatási és nemzetközi együttműködésével jelentősen hozzájárult a Semmelweis Egyetem oktatási és kutatási tevékenységének fokozásához.
A Heidelbergi Egyetem Orvostudományi Kara Általános Belgyógyászati, Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Klinikájának főorvosa nemzetközileg elismert az orvosi oktatás és a betegközpontú ellátás terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásának köszönhetően. A pszichoszomatikus orvoslás és a szimulációalapú oktatás szakértőjeként döntő szerepet játszott a Semmelweis Egyetem oktatási módszereinek modernizálásában. A Semmelweis Egyetem EBESZ Irányító Bizottságának kiemelt tanácsadójaként közreműködött egy közös, a neves Heidelbergi Standardokon alapuló, német nyelvű orvosi kommunikációs kurzus kidolgozásában. Egyedülálló képzéseket tartott klinikusok, oktatók és szimulált páciensek bevonásával, ezzel jelentősen javítva a kommunikációfókuszú orvosi képzés színvonalát. Hozzájárult a nemzetközi tudományos együttműködés fokozásához, és kivételes szakmai hozzáértésével, valamint a holisztikus orvoslás iránti elkötelezettségével inspirálta az oktatókat és a hallgatókat egyaránt.
Würzburgban és Münchenben tanult orvostudományt, majd 2002-ben Bochumban szerzett doktori címet. 2008-ban ruházták fel az Erlangen-Nürnbergi Egyetemen az orvostörténet és orvosetika szakterületen szabad kurzushirdetési joggal (venia legendi). 2016 óta az Ulmi Egyetem Orvostörténeti, Elméleti és Etikai Intézetének rendes professzora, 2017 óta pedig az Asklepios Campus Hamburg oktatói gárdájának aktív tagja is. Pályafutása során számos díjat kapott, vezető kutatóként sikeresen pályázott támogatásokra, és számos országba, köztük Magyarországra, Kínába, Izraelbe és Lengyelországba kapott oktatói és kutatói meghívást. Több mint 220 eredeti tudományos publikáció szerzője, és 19 monográfiájából több idegen nyelven is megjelent; a legutóbbi az Asklepiosról szóló műve, amelyet 2025-ben magyar nyelvre is lefordítottak.
Kardiológus és klinikai kutató a Brigham and Women’s Hospitalban és a Harvard Egyetem Orvosi Karán, ahol a Kardiometabolikus Alkalmazási Tudományok Központjának társelnöke. Munkája a gyógyszerfejlesztésre, a klinikai vizsgálatokra, valamint a szív-, vese- és anyagcsere-terápiákra összpontosít, különös tekintettel a szívelégtelenségre. Több mint 850 lektorált publikáció szerzője, a Clarivate „Highly Cited Researcher” listáján is jegyzik. A Journal of the American College of Cardiology című folyóirat társ-szerkesztője, valamint vezető szerepet tölt be késői fázisú klinikai vizsgálatokban, ami a szív- és érgyógyászat egyik meghatározó alakjává teszi. Együttműködése a Semmelweis Egyetemmel szoros tudományos partnerséggé fejlődött. A Semmelweis Egyetem számos, dr. Muthiah Vaduganathan vezetésével zajló, mérföldkőnek számító klinikai vizsgálat – köztük a PARAGON-HF, a PARADISE-MI, a FINEARTS-HF, a BALANCE-D HF és az EASi-HF – egyik legfontosabb toborzóközpontjaként szolgált. Ezen partnerség révén erősödtek az egyetem nemzetközi kapcsolatai, a fiatal kutatók támogatásban részesülhettek, hozzájárulva a szív- és érgyógyászat területén folyó klinikai kutatások fejlődéséhez.
A KU Leuven nemzetközileg elismert tudósa és egyetemi tanára, a PharmAbs Antibody Center vezetője; úttörő kutatásai alapvetően megváltoztatták a ritka hematológiai rendellenességek – többek között a trombotikus thrombocytopenikus purpura (TTP) és a von Willebrand-betegség – megértését és kezelését. Az ADAMTS13 nyitott konformációjának biomarkerként történő azonosítása forradalmasította a TTP diagnózisát, a betegek monitorozását és a személyre szabott gyógyászatot. Kivételes oktató és mentor, aki tartós és gyümölcsöző együttműködést folytat a Belgyógyászati és Hematológiai Klinikával. Sikeresen vezette az EU Horizont 2020 programja által támogatott TOLERATE konzorciumot, egy rendkívül fontos kutatási és képzési hálózatot, amelyben hat európai egyetem – köztük a Semmelweis Egyetem – működik együtt.
A Semmelweis Egyetemen szerezte orvosi diplomáját és farmakológiai doktori címét, majd a John Hopkins Egyetem Orvostudományi Karán végezte el a belgyógyászati és geriátriai klinikai és kutatói képzést, ahol jelenleg az orvostudomány és a neurológia professzora. Kutatásainak fő irányvonala az időskori demenciák – köztük az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia – kezelésére és diagnosztizálására szolgáló új farmakológiai lehetőségek feltárása. Úttörő munkája során az agyi renin-angiotenzin-rendszer lehetséges szerepét vizsgálja az Alzheimer-kór patológiájában. Emellett az idiopátiás normotenzív hydrocephalusban (iNPH) szenvedő betegek ellátásában is részt vesz, kutatásai pedig az iNPH diagnosztizálásában és kezelésében az olyan társbetegségek szerepére összpontosítanak, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór. Részt vesz a nemzetközi iNPH-irányelvek felülvizsgálatában, amelyeket 2026-ban fognak közzétenni. A Nemzetközi Hydrocephalus Társaság 2025–2027. évi időszakra megválasztott elnöke. A Neurology folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, kutatási eredményeit olyan vezető folyóiratokban publikálták, mint a JAMA, a Stroke és a Neurology.
A Padovai Egyetem Kardiológiai, Mellkas- és Érsebészeti Tudományok és Közegészségügyi Tanszékén dolgozik, és a Motta di Livenza-i ORAS Rehabilitációs Kórház kardiológiai ambulanciájának vezetője. Tudományos munkássága a hirtelen szívhalállal összefüggő szívritmuszavarokra, valamint a sportkardiológiára összpontosul, különös tekintettel a sportolók kardiovaszkuláris szűrésére. Eredményeit rangos díjakkal ismerték el. Kiemelendő a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékével folytatott együttműködése, amely megerősítette az Olaszország és Magyarország közötti hosszú távú tudományos és oktatási kapcsolatokat. Dr. Alessandro Zorzi nevéhez több mint 250 lektorált publikáció köthető olyan vezető folyóiratokban, mint például a British Journal of Sports Medicine. Munkáit több mint 7 600 alkalommal idézték, Hirsch-indexe 45, a kortárs sportkardiológia egyik vezető alakjaként tartják számon.
Ezt követően a Fogorvostudományi Kar felterjesztésére dr. Igor Robert Blum részesült a Professor Honoris Causa kitüntető címben.
1995-ben szerzett fogorvosi diplomát, jelenleg a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának (FOK) vendégprofesszora, pályafutása során végig szoros szakmai és személyes kapcsolatot ápolt az egyetemmel. Dr. Igor Blum a King’s College Kórház helyreállító fogászati részlegének osztályvezető főorvosa és az Európai Protetikai Társaság (EPA) titkára. Emellett a Primary Dental Journal főszerkesztője, valamint számos rangos, elsőrangú tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Számos európai és amerikai tagsággal tüntették ki, többek között hivatalosan is felvették az American College of Dentists tagjai közé „a fogászat terén elért kiválósága és jelentős hozzájárulása” elismeréseként. Tudományos eredményeit 3 667 hivatkozás, 29-es H-index és számos rangos elismerés is alátámasztja. Ezek között szerepel a 2024-es IADR Ivar Mjör-díj és a 2021-es ADEE (Európai Fogorvosképzési Egyesület) fogászati oktatásban elért kiválóságért járó díja.
Végül a Gyógyszerésztudományi Kar indítványa nyomán dr. Hiroshi Mamitsukának adományoztak tiszteletbeli professzori címet.
A japán Kiotói Egyetem egyetemi tanára és a Bioinformatikai Központ vezetője kiemelkedő eredményeket ért el a bioinformatika és a gépi tanulás területén, valamint hozzájárult a Semmelweis Egyetem tudományos színvonalának emeléséhez. A NEC Elméleti Laboratóriumában, a Real World Computing (RWC) program keretében úttörő szerepet játszott a biológiailag motivált gépi tanulás korai kutatásában. Ezt követően a Kiotói Egyetemre került laboratóriumvezetőként, majd 2005-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, ahol a gépi tanulás elméleti fejlesztésére összpontosított. Kiemelkedő tudományos eredményeit tükrözi a 48-as Hirsch-index és a több mint 170 lektorált publikáció, amelyek közül sok a mesterséges intelligencia és a bioinformatika területének vezető folyóirataiban jelent meg, többek között az AAAI (Association for the Advancement of Artificial Intelligence) kiadványaiban. Nevéhez köthető továbbá a DREAM9 Challenge legjobb teljesítményért járó díja és a rangos FiDiPro professzori cím. 2018-ban közreműködött a Semmelweis Egyetem és a Bioinformatikai Központ közötti, máig tartó együttműködés elindításában, előmozdítva a gépi tanulás alkalmazásait a betegséggenetika, a transzkriptomika, valamint a gyógyszerkötődés és -kölcsönhatások előrejelzése terén, továbbá három közös publikáció elkészítéséhez járult hozzá, amelyek közül egy a szakterület vezető folyóiratában jelent meg.
A rendezvény zárásaként Kőszeghy Zoé, a Medikus Zenekar tagja előadta Carlos Salzedo „Chanson dans la nuit” című hárfaművét.
A Professor Honoris Causa cím
A Professor Honoris Causa (tiszteletbeli professzor) címet 2026-ban alapította a Semmelweis Egyetem. A Szenátus a rektor javaslatára adományozhatja olyan magyar vagy külföldi személyeknek, akik kiemelkedő nemzetközi oktatási és tudományos tevékenységet végeznek.
A kitüntetés olyan egyetemi oktatókat, kutatókat ismer el, akik nemzetközi tekintélyükkel, kiemelkedő szakmai tudásukkal és több évtizedes tapasztalatukkal segítik az egyetemen folyó oktató és tudományos munkát; legalább húsz éven keresztül részt vettek a graduális és doktori képzésben, több alkalommal vendégprofesszorként végeztek oktatási-kutatási tevékenységet; széles körű nemzetközi kapcsolatokkal és elismertséggel rendelkeznek, valamint nemzetközileg elismert eredmények létrehozását segítették elő; innovatív és feltalálói munkásságukkal az egyetem hírnevét növelték. Az elismerés adományozható olyan nemzetközi tekintélyű személynek is, aki vendégprofesszorként korábban eredményesen bekapcsolódott a Semmelweis Egyetemen zajló képzésbe.
A Professor Honoris Causa cím viselője felkérés alapján tanácsaival, véleményével támogatja az egyetem vezetőinek munkáját; részt vesz bizottságok munkájában, előterjesztések összeállításában; közreműködik az oktató- és kutatómunkában, a tudományos utánpótlás nevelésében, a hallgatóknak kurzusokat vagy egyes témákban külön előadásokat hirdethet; segíti az egyetem nemzetközi kapcsolatainak ápolását, fejlesztését.
Galéria
Dr. Csizmadia Balázs, Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
