A honlapunkban adott interjúban dr. Nagy Zoltán Zsolt elmondta, a szemészetet azért tartja különleges szakmának, mert az orvos munkájának eredménye szinte azonnal visszaigazolódik. Példaként említette, hogy egy sikeres szürkehályog-műtét után a beteg akár már másnap jelentős javulást tapasztalhat, míg egy refraktív beavatkozás – közismert nevén lézeres látásjavító műtét – után teljesen megszabadulhat a szemüvegtől.
Az elmúlt évtizedekben a szemészetben szinte forradalmi változások zajlottak le, amelyeket dr. Nagy Zoltán Zsolt nemcsak végigkísért, hanem maga is aktív része volt. Pályakezdésekor még nagy metszéssel járó, hosszabb gyógyulási idejű műtétek voltak jellemzőek, ma viszont néhány milliméteres beavatkozásokkal, korszerű műlencsékkel és lézertechnikával szinte tökéletes látás érhető el. Kulcsszerepet játszott a femtoszekundumos lézeres hályogsebészet klinikai bevezetésében: 2008-ban a világon elsőként végeztek ilyen beavatkozást Budapesten. A technológiai fejlődés azóta sem állt meg, a lézeres megoldások ma már a zöldhályog kezelésében is új lehetőségeket kínálnak.
A kutatás iránti érdeklődése már pályája elején megmutatkozott. Egy német ösztöndíj során Erlangenben a szaruhártya sebgyógyulását vizsgálta, és eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a refraktív műtétek után ma már világszerte javasolt az UV-védelem. Azóta a kutatási fókusza egyre inkább a retina betegségei, valamint a legmodernebb, génterápiás eljárások felé tolódott. Együttműködése nemzetközi kutatókkal, köztük dr. Roska Botond neurobiológussal, az Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatójával olyan irányokat nyitott meg, amelyek hosszabb távon a látás genetikai szintű helyreállítását is lehetővé tehetik. A Semmelweis Egyetemen dr. Merkely Béla rektor támogatásával már létrejött egy génsebészeti részleg, aminek révén ezek az eljárások már a hazai betegellátásban is megjelenhetnek – tájékoztatott dr. Nagy Zoltán Zsolt.
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb területe számára az űrkutatáshoz kapcsolódó orvosi munka volt. A HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében a Semmelweis Egyetem végezte az űrhajósjelöltek komplex kivizsgálását, ezen belül a szemészeti alkalmasság megítélését is. A súlytalanság állapota ugyanis sajátos élettani változásokat idéz elő: a testfolyadékok a fej irányába áramlanak, ami ödémát okozhat az agyban és a szemben is. Ez a jelenség – amely hosszabb űrutazások során jelentkezik – a látás romlásához vezethet, különösen az éleslátás helyén.
A probléma megoldására egy innovatív megközelítést dolgoztak ki dr. Balogh György Tiborral, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatójával közösen. Egy nanoszálas technológián alapuló, apró szemészeti inzertet, amely a szemhéj alá helyezve fokozatosan képes hatóanyagot adagolni. Erre azért van szükség, mert a hagyományos szemcseppek a súlytalanság állapotában nem alkalmazhatók megfelelően. Az új módszert nemzetközi szervezetek is elfogadták, és már űrkísérletben is kipróbálták. A kutatás eredményeinek feldolgozása jelenleg is zajlik, de a fejlesztés már most ígéretes lépés a hosszú távú űrutazások biztonságának növelésében.
Mint azt dr. Nagy Zoltán Zsolt elmondta, a Szemészeti Klinika igazgatójaként az elmúlt 12 évben arra törekedett, hogy a szemészet teljes spektruma egy helyen elérhető legyen. A klinikán ma a gyermekszemészettől a tumorsebészeten és a szaruhártya-átültetésen át a retina- és génsebészetig minden szakterület képviselve van.
Az intézményben évente több ezer műtétet végeznek, és jelentős betegforgalmat látnak el, ami komoly szervezési kihívásokat is jelent. Mindezek ellenére alapelv maradt, hogy a hozzájuk forduló betegeket ellátják, hiszen sok esetben olyan problémákkal érkeznek, amelyek gyors diagnózist és beavatkozást igényelnek – szögezte le az igazgató.
Szakmájában kiemelten fontosnak tartja a megelőzést és a szűrést is. A cukorbetegség szemészeti szövődményei például Magyarországon is jelentős problémát jelentenek, sok esetben úgy, hogy a betegek nincsenek is tudatában állapotuknak. Meglátása szerint egy országos szűrőhálózat kiépítése – modern képalkotó eszközökkel és mesterséges intelligencia támogatásával – hosszabb távon jelentősen javíthatná a korai felismerést és a kezelési eredményeket.
A gyógyítás és kutatás mellett az oktatás mindig is szerves része volt munkájának. Az Egészségtudományi Kar (ETK) egykori dékánjaként elért eredményi közül kiemelte az optometrista képzés megújítását és megerősítését, amely hidat képez az optikusok és a szemorvosok között. Ennek részeként sikerült elindítani az angol nyelvű optometrista képzést is, amely azóta folyamatosan fejlődik, és egyre több külföldi hallgatót vonz. Nevéhez fűződik továbbá az egészségtudományi doktori képzés beindítása, valamint a Developments in Health Sciences (DHS) című angol nyelvű tudományos folyóirat létrehozása is, amely platformot biztosít a fiatal kutatók számára publikációik megjelentetésére.
Dékáni működése alatt infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak az ETK-n: a Kossuth Zsuzsannáról elnevezett korszerű, nagy befogadóképességű oktatási épület létrehozása lehetővé tette, hogy a növekvő hallgatói létszám mellett is magas színvonalon szervezzék meg az oktatást. Mindez különösen fontos volt, hiszen az ETK hallgatóinak száma az évek során jelentősen emelkedett, miközben az oktatási feltételeket is folyamatosan fejleszteni kellett.
Az orvosképzésben ma is aktívan részt vesz: heti rendszerességgel tart előadásokat magyar és angol nyelven, elsősorban szaruhártya-betegségek témakörében az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) hallgatóinak. A blokkrendszerű gyakorlati képzésben különösen fontosnak tartja, hogy a hallgatók koncentráltan, rövidebb idő alatt, de intenzív jelenléttel sajátítsák el az ismereteket. A gyakorlati képzés során kis létszámú, három-négy fős csoportokban dolgoznak a hallgatók, akik így közvetlenül találkozhatnak betegekkel, részt vehetnek a vizsgálatokban, és lehetőségük nyílik arra is, hogy műtéteket figyeljenek meg. Ez a közvetlen tapasztalatszerzés nemcsak a szakmai tudás elmélyítését segíti, hanem a pályaválasztásban is meghatározó szerepet játszik.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt különösen fontosnak tartja, hogy a hallgatók már képzésük során bekapcsolódjanak a klinikai munkába. Többen közülük asszisztensi feladatokat vállalnak az ambulancián, akár ügyeleti időben is, ami valós képet ad számukra a szakma mindennapjairól. Ez a gyakorlat sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy végül a szemészetet választják hivatásuknak.
Az oktatás része a folyamatos szakmai továbbképzés is: a klinika évente számos posztgraduális tanfolyamot szervez különböző szakterületeken. A képzésben új vizsgamódszereket is bevezettek, például az úgynevezett OSCE-típusú gyakorlati vizsgát, amely valós klinikai helyzetek modellezésével méri a hallgatók felkészültségét. Tapasztalatai szerint ez a forma nemcsak objektívebb értékelést tesz lehetővé, hanem a hallgatók is kifejezetten pozitívan fogadják.
Mindezek révén az oktatás számára nem csupán kötelezettség, hanem a szakma jövőjének formálása: annak biztosítása, hogy a következő generációk megfelelő tudással, gyakorlati tapasztalattal és elhivatottsággal lépjenek be a szemészet világába.
A Széchenyi-díjat meglepetésként élte meg, ugyanakkor megerősítésként is értelmezi. Úgy véli, ez az elismerés azt jelzi, hogy érdemes volt következetesen, magas színvonalon dolgozni a gyógyítás, a kutatás és az oktatás területén egyaránt. A jövőben is szeretné folytatni ezt a munkát, bár egyre fontosabbá válik számára az egyensúly megtalálása a szakmai feladatok és a magánélet között. Az építészeti kihívások sokszor megtalálják, mind a Mária utcai Szemészeti Klinika felújítása, mind az Egészségtudományi Kar III. ütemének (Kossuth Zsuzsa tömb) építése során végig követte az építkezés minden fázisát.
Szabadidejében szívesen fényképez és utazik, de az egyik legnagyobb örömöt ma már az unokájával töltött idő jelenti számára.
Keresztes Eszter
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
