Idén Budapest volt a házigazdája az immár 13. alkalommal megrendezett Mediterrán Sürgősségi Orvostani Kongresszusnak, amelyen amerikai, európai és a mediterrán térségből érkező neves előadók és több száz szakmabeli gyűlt össze. A kétévente mindig más helyszínen jelentkező esemény a Mediterrán Sürgősségi Orvostani Akadémia (MAEM) szervezésében, az Amerikai Sürgősségi Orvostani Akadémia (AAEM) támogatásával, valamint ezúttal a Semmelweis Egyetem, azon belül is a Sürgősségi Orvostani Klinika (SOK) közreműködésével valósult meg.
A kötetlen, baráti hangulatú megnyitó ünnepségen dr. Lisa Moreno, a MEMC szervezőbizottságának elnöke és dr. Rasha Sawaya, a MEMC Tudományos Bizottságának elnöke röviden köszöntötték az immár 25 éves múltra visszatekintő kongresszus résztvevőit.
Dr. Fenyves Bánk, a SOK igazgatója megnyitó beszédében megemlékezett a sürgősségi orvostan magyarországi úttörőjéről, dr. Kresz Gézáról, aki a 19. század végén a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület alapítójaként és vezetőjeként megteremtette hazánkban a szervezett mentőszolgálat alapjait, a létrejött mentőkórház pedig a kontinens első, célzottan mentőállomásnak épített, orvosok által irányított mentőszolgálata lett. Mint elmondta, a modern kori sürgősségi betegellátási forma 2002-től működik Magyarországon, azóta pedig olyan szakterületté fejlődött, amely átfogó kórház előtti és kórházi ellátást biztosít, a sürgősségi osztályok pedig kötelesek szakképesített sürgősségi orvosokat foglalkoztatni. Az egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztálya 2016-ban kezdte meg működését, majd 2021-ben alakult klinikává. Jelenleg évi 48 ezer esetet kezelnek, így a főváros egyik legnagyobb betegellátójának számítanak. Kiemelte, hogy az elmúlt két MEMC kongresszuson a klinika munkatársai több szóbeli és poszterelőadást is tartottak, és két egymást követő évben is elnyerték az absztraktverseny első díját. „Ezek a sikerek nemcsak munkánk elismerését jelentik, de bizonyos értelemben előmozdították a magyar sürgősségi orvostani közösség és a Sürgősségi Orvostudományi Klinika nemzetközi ismertségét, melynek eredményeként végül Budapest lett az idei konferencia házigazdája.” Hozzátette, az esemény lehetőséget kínál az akadémiai és klinikai partnerségek megerősítésére, a határokon átnyúló hálózatépítés elősegítésére, a betegek eredményeit javító bevált gyakorlatok megosztására, a sürgősségi ellátást nyújtók következő generációja, a gyakorló orvosok, rezidensek és hallgatók inspirálására és összekapcsolására, valamint a kiválóság és innováció víziójának továbbfejlesztésére.
Dr. Sagar Galwankar, a Sürgősségi Orvostudományi Világtanács (WACEM) korábbi elnöke és tudományos főmunkatársa a képzés fontosságáról, a gyors döntéshozatal és felelősségvállalás képességéről beszélt. Szavai szerint a közvélekedéssel ellentétben a sürgősségi ellátás több mint az újraélesztés, a súlyos sérültek ellátásának ATLS-protokollja, vagy az ACLS kardiovaszkuláris életmentés: a sürgősségi betegellátás akkor működőképes, ha a betegellátás folyamatos lendületben tud maradni. Figyelmeztetett arra is, hogy a szakmai utánpótlás képzésekor meg kell tudni szólítani az orvostanhallgatók mostani generációját.
Galéria
Dr. Robert Frolichstein, az AAEM elnöke köszöntőjében elismerően szólt a magyar sürgősségi betegellátásról, amely meglátása szerint több tekintetben is felülmúlja az egyesült államokbelit. Emlékeztetett, hogy az Amerikai Sürgősségi Orvostani Akadémia megalakulása óta olyan munkakörülmények biztosítását szorgalmazza, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sürgősségi orvosok a legmagasabb színvonalú ellátást nyújthassák. A kulturális, társadalmi-gazdasági és geopolitikai különbözőségek ellenére a szakterületen dolgozókat összeköti az, hogy idejüket, energiájukat, családi életüket, éjszakáikat, ünnepnapjaikat is rendszeresen a betegeik érdekeinek rendelik alá. Az elmúlt évtizedekben végbemenő változások kapcsán megállapította, hogy a nemzetközi együttműködéseknek, a kölcsönös segítségnyújtásnak egyre nagyobb teret kell kapnia.
Dr. Amin Antoine Kazzi, a MAEM elnöke a sürgősségi orvosláshoz és a Mediterrán Sürgősségi Orvostani Akadémiához fűződő személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Emlékeztetett a szakma mottójára: sürgősségi orvoslás az, ahol a percek számítanak. Kiemelte, hogy a résztvevők számát tekintve hosszú idő óta az idei tekinthető az egyik legsikeresebb rendezvénynek: az eseményre több mint 620 fő regisztrált 35 országból, közülük több százan másik kontinensről utaztak erre a nemzetközi tapasztalatcserére, amelynek programjában 300 absztrakt is szerepel.
Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár leszögezte, hogy viszonylag rövid története ellenére a sürgősségi betegellátás minden fejlett egészségügyi rendszer nélkülözhetetlen elemévé vált. Emlékeztetett, bár a magyar mentőszolgálat gyökerei több mint száz évre nyúlnak vissza, a jelenkori, angolszász modellre épülő akut ellátás új perspektívát és lehetőségeket hozott az egészségügybe, a modern megközelítés, a legjobb nemzetközi gyakorlatok átültetése pedig kiemelt fontossággal bír, így a mostani kongresszust nemcsak tudományos, hanem stratégiai jelentőségű eseményként is jellemezte.
A megnyitó ünnepség keretében adták át a Dr. Cristina Costin Nemzetközi Sürgősségi Orvostani Díjat, amellyel az Egyesült Államokon kívül tevékenykedő, a sürgősségi orvostan nemzetközi fejlődéséhez hozzájáruló női orvosok munkáját ismerik el. 2025-ben a díjat dr. Imecz Judit, a SOK szakorvosa, a MEMC25 konferencia tudományos bizottságának társelnöke vehette át.
A szakmai program keretében keynote előadást tartott dr. Merkely Béla rektor. Prezentációjában bemutatta a házigazda Semmelweis Egyetemet, érintve az intézmény névadójának szellemi örökségét. A rövid történeti áttekintést követően kitért az egyetem jelenét jellemző legfőbb sarokszámokra és a jövőbeli célkitűzésekre is. Beszélt a 2019-ben indult első, és az azt 2024-ben követő második kurrikulumreformról, amelyet modern módszertan, gyakorlatorientált oktatás, a klinikai szakaszban blokkosított képzés, lemorzsolódást csökkentő mentor-és tehetséggondozó programok, a karok közötti együttműködés fokozása jellemez. Emlékeztetett arra is, hogy az egyetem tudományos teljesítménye a doktorandusz hallgatók számának növekedésével arányos, amelyet az elmúlt években tapasztalható dinamikus emelkedéssel illusztrált. Részletesen bemutatta a rugalmas doktori képzést, az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét és egyik zászlóshajó beruházását, a Science Parkot.
A nemzetközi CME továbbképzési akkreditációval bíró kongresszus tematikája felölelte a sürgősségi medicina teljes spektrumát a kritikus állapotú betegek kezelésétől a traumatológiai ellátáson át a katasztrófahelyzetek kezeléséig. A négynapos kongresszus programját plenáris ülések, párhuzamos szekciók, fájdalom és ultrahang workshopok, valamint szóbeli- és poszterelőadások képezték olyan szakmaspecifikus kérdéseket feldolgozva, mint az újraélesztés, toxikológia, geriátria, szív- és érrendszer, neurológia, onkológia, gyermekgyógyászati és újszülött sürgősségi ellátás kihívásai, a csapatmunka, konfliktuskezelés, vagy a nők helyzete a sürgősségi betegellátásban.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
