A THE Europe Universities Summit találkozót azzal a céllal hívták össze, hogy megvizsgálja, Európa felsőoktatási intézményei miként tudják közös erőforrásaikat az innováció szolgálatába állítani, hogy hozzájáruljanak a társadalom legégetőbb problémáinak megoldásához.
A mostani konferencia a Times Higher Education és a Semmelweis Egyetem második közös rendezvénye, miután tavaly szeptemberben szintén az egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában (EOK) tartották meg a THE University Impact Forum konferenciát.
A mostani csúcstalálkozó felvezető napján az Óbudai Egyetemre látogató résztvevők az innovációról, ezen belül az innovációs ökoszisztémáról, az innováció kilátásairól folytathattak eszmecserét. Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy nemcsak az egyes újításokhoz van szükség a közös gondolkodásra, a tudás megosztására, hanem ahhoz is, hogy globális szinten lendületet adjunk az innovációnak és élénkítsük az ezt támogató környezetet. Hangsúlyozta, hogy a Semmelweis Egyetem KFI-stratégiájának is az innovációs környezet élénkítése, az üzletfejlesztés, a technológiai transzfer a célja. „Jól tudjuk ugyanis, hogy üzlet nélkül nincs innováció. Vagyis a tudományos eredményeket piacra kell vinni ahhoz, hogy a betegeken is segíteni lehessen velük” – emlékeztetett a rektorhelyettes.
A rendezvény május 7-én az EOK-ban folyatódott innovációs témájú szekciókkal. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a hivatalos megnyitón leszögezte: a THE Europe Universities Summit 2025 egyik fő célkitűzése az, hogy a csúcsteljesítményt nyújtó intézményeket, a világ elitjébe tartozó előadókat egyesítve a lehető legmagasabb szintű összefogásra ösztönözzön. „Azzal ugyanis, hogy a háromnapos eseményünk során a résztvevők megosztják egymással legjobb gyakorlataikat, bevált módszereiket és kutatási eredményeiket, hozzájárulnak a tudomány, az oktatás előmeneteléhez és a többi résztvevő fejlődéséhez is” – fogalmazott a rektor.
Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora felidézte a 15 éves intézmény középkorra visszanyúló történelmi gyökereit, majd néhány példával szemléltette, hogy milyen sok találmányt adtak magyar tudósok a világnak az olyan hétköznapi tárgyaktól kezdve, mint a golyóstoll, egészen a Nobel-díjas felfedezésekig. Ezen tudástranszferben a magyar felsőoktatási intézményeknek is kiemelt szerep jutott, ezért reményét fejezte ki, hogy a jelenkor tudományos együttműködései, mint amilyen a mostani eszmecsere is, szintén hozzájárulnak az innovatív ötletek térnyeréséhez.
Kihívásokkal teli időszakot él át a felsőoktatás, hiszen nemcsak a növekvő társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie, hanem geopolitikai változások mellett szükséges biztosítania, hogy az ötletek és a tehetség határok nélkül áramolhasson – hívta fel a figyelmet megnyitó beszédében Phil Baty, a Times Higher Education globális ügyekért felelős igazgatója. A kihívás tehát az, hogy hogyan lehet a kiválóságot, az innovációt olyan ötletekre, technológiára és partnerségre váltani, amellyel az emberek életminősége is javítható – mondta, hozzátéve: Európa ereje az együttműködésben rejlik, így az erős kormányzással és digitális átalakulással társuló nemzetközi kutatás fogja meghatározni annak jövőjét.
Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a magyar felsőoktatási rendszer reformját vázolta fel, amelynek eredményeképpen 40 százalékkal nőtt a felsőoktatásban résztvevők száma, ezen belül is 63 százalékkal emelkedett az orvosi és STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területeket választók, illetve 20 százalékkal a nemzetközi hallgatók aránya. Kitért a Pannónia Ösztöndíjprogram és a HU-Rizont program kínálta lehetőségekre is, amelyek a magyar egyetemek nemzetközi láthatóságát és szerepvállalását mozdítják elő. Kiemelte, hogy a hazai felsőoktatási intézmények egyre jobban teljesítenek a nemzetközi rangsorokban is, így ma már 12 magyar egyetem szerepel a világ felső 5 százalékában, ezen belül a Semmelweis Egyetem a top 1 százalékban. Emlékeztetett, a cél az, hogy 2030-ig legyen magyar egyetem a világ első 100 intézménye között, 3 pedig az európai top 100-ban.
A szekciók sorát dr. Merkely Béla „Útban a top 100 felé” című keynote előadása nyitotta meg, amelyben az egyetem stratégiai céljait és az azok megvalósítása érdekében tett intézkedéseket mutatta be. A konferencián számos további előadó szólalt fel a Semmelweis Egyetem képviseletében. Dr. Ferdinandy Péter a kiválóság és a kutatás-innováció kapcsolatát taglaló pódiumbeszélgetésen vett részt, dr. Maurovich Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója az európai kutatói hálózatokról szóló szekcióban adott elő. Dr. Pollner Péter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ docense a koronavírussal kezdődő digitális átalakulás kapcsán osztotta meg tapasztalatait, míg dr. Alpár Alán nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes a nemzetköziesedés kihívásairól szóló kerekasztal-beszélgetést moderálta.
Az eseménysorozat záró napja az oktatás nézőpontját helyezte középpontba. Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes az egyetemek ún. „harmadik küldetéséről” szóló beszélgetést, dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója pedig a mentális egészséget górcső alá vevő szekciót moderálta, amelyen szintén a Semmelweis Egyetem részéről felszólalt dr. Török Szabolcs, a Mentálhigiéné Intézet egyetemi tanára.
Galéria
A „Hallgatók a középpontban: a változó pedagógiai igények támogatása” címmel tartott szekció szakértői a ma már többségében a Z generációból kikerülő egyetemi hallgatók megváltozott tanulásai szokásaira, az interkulturális készségek, empátia, az egész életen át tartó tanulás, az inkluzivitás és rugalmasság fontosságára, valamint az e-learning térnyerésére hívták fel a figyelmet. Dr. Nyirády Péter, az Általános Orvostudományi Kar dékánja ismertette a Semmelweis Egyetemen bevezetett kurrikulumreformot, amelyet a hallgató-központú, holisztikus pedagógia szellemében, a hallgatói visszajelzéseket figyelembe véve állítottak össze, felismerve, hogy minden hallgatót eltérő tanulási igény és stílus jellemez. A dékán felidézte, hogy a digitális technológia alkalmazása a koronavírus-járvány idején vált általánossá az oktatásban. „A virtuális oktatás a jövő, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a medikusok akkor találkozzanak éles helyzetben a páciensekkel, amikor már sikerült kellően elsajátítaniuk a szükséges készségeket” – mondta. Dr. Nyirády Péter kitért a hallgatók mentális egészségének támogatására is, amely elengedhetetlen a sikeres orvosi pályához, ezt tanácsadó, stresszkezelő, mentor- és reziliencia programokkal segíti a Semmelweis. Mindezek mellett az egyetem pedagógiai koncepciója kiemelt figyelmet fordít az érzelmi intelligencia, empátia, a kritikai gondolkodás, alkalmazkodóképesség és a kommunikációs készségek fejlesztésére is.
A három nap során számtalan inspiráló előadást, merész gondolatot és megfontolandó jógyakorlatot hallhattunk, melyek azt is bizonyították, hogy Európa felsőoktatásában és tudományos életében elképesztő lehetőségek rejlenek
– értékelte a csúcstalálkozót dr. Merkely Béla rektor.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem; Sárai Judit – Óbudai Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
