A Semmelweis Egyetem mindig törekedett arra, hogy a hallgatói a szűken vett, szigorúan szabott kurrikuláris ismereteken túl a művészetből, sportból is meríthessenek. Külön öröm, hogy itt ebben a szép környezetben, a Korányi Frigyes által létrehozott egykori könyvtárban kiállításoknak adhatunk otthont – köszöntötte a vendégeket dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Kiemelte, az ötven éve a festői pályán alkotó, az idén 75 esztendős Kárpáti Tamás lételeme az alkotás, szinte egész életében ezzel foglalkozott, és ideje nagy részét ma is a műtermében tölti. Alkotói munkáját „szent utazásnak” tekinti, melynek vannak távlatai, mélysége, kiterjedése. Ez a munka küzdelemmel is jár, és mint Kárpáti Tamás fogalmazott egyszer, a legnehezebb perc számára, amikor le kell tenni az ecsetet és befejezni egy képet, ha egyáltalán be lehet fejezni, mert a tökéletesre kell törekedni úgy, hogy tudja, azt nem lehetséges elérni: „Ez a küzdés a legszebb dolog a világon. Azt szeretném, hogy egy kép ne arról szóljon, ami látható rajta, hanem amit csak érezni, lélekkel érinteni lehet; amikor a nézőből eltűnik a kép, csak az érzés marad meg, ami a festékből árad, mint a zenénél az emelkedettség. Úgy gondolom, hogy a művészet célja, hogy a holt anyagból valami élőt hozzon létre, a képből valami olyan áradjon, ami még nem volt soha – idézte a festő szavait dr. Hermann Péter.
Kárpáti Tamás (1949, Budapest) festőművész, grafikus. Művészeti érdeklődése már gimnáziumi tanulmányainak időszakában jelentkezett, az Eötvös József Gimnáziumban végzett általános stúdiumok mellett a Dési Huber István Képzőművész Körben tanult. 1969-ben kezdhette meg felsőfokú művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1974-ben kapott diplomát Sarkantyu Simon és Barcsay Jenő tanítványaként. Budapesten és Szentendrén él és dolgozik, 1976 óta szerepel műveivel kiállításokon. Munkái számos magán- és közgyűjteményben megtalálhatók. Megkapta a pályakezdő alkotók Derkovits-ösztöndíját (1976−1979), a Munkácsy-díjat (1983), a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerést (2000) és a Magyar Művészetért Díjat (2007). (Forrás: mmakademia.hu)
Galéria
A megnyitót követően Wehner Tibor művészettörténész méltatta Kárpáti Tamás munkásságát, rámutatott jellegzetességeire, majd ezt követően pályájáról kérdezte az alkotót. Kárpáti Tamás kiemelte, a régi technikákat a klasszikus mesterektől tanulhatta. „Én hittem, most is hiszek abban, hogy a régi technikákkal ma is lehet alkotni. Mert tulajdonképpen ősidők óta ugyanaz történik mindenhol, és úgy érzem, az a lényege a művészetnek, hogy ezt az örök dolgot próbálja megfogni, ami megfoghatatlan.”
A művészi szabadságról kifejtette, soha nem törekedett illusztratív ábrázolásra, „a saját fejem, lelkem szerint kezelem a jelképi dolgokat, és úgy érzem, hogy így jobban ki tudom fejezni az érzeteket, másképp, mint a régebbi művészek, akik ragaszkodtak teljesen a bibliai szövegek illusztrálásához. Sokkal inkább a lelkiséget, a fényességet, a szentséget szeretném megközelíteni” és mint fogalmazott a beszélgetés folyamán, „ez egy gyönyörű utazás egészében”.
A kiállítás megtekinthető előzetes bejelentkezés után – továbbá a Szalonban megtartott egyetemi rendezvények alkalmával – 2025. január 20-ig.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
