Magyarországon elsőként az 1970-es években dr. Kelemen Endre hematológus végzett munkatársaival az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetemen speciális előkészítéssel sikeres őssejtátültetést. Módszerük lényege azóta is világszerte alkalmazott eljárás. Ezzel Magyarország Európában az elsők között kapcsolódott be a nemzetközi csontvelő-transzplantációs aktivitásba. Az elmúlt évtizedekben négy helyen alakultak felnőtt autológ őssejt-transzplantációt végző központok hazánkban: a Dél-pesti Centrumkórházban, Debrecenben, Pécsen és Szegeden.
2024 júniusában a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján is elindulhatott az őssejt-transzplantáció, így az eljárás egyrészt „hazatért” kiindulási helyére, másrészt az eddiginél több beteg juthat hozzá a kezeléshez.
Az őssejt-transzplantáció azért is fontos ellátási terület a Semmelweis Egyetem számára, mert ez az alapja számos későbbi lehetséges sejtterápiáknak, amelyeket nemcsak rosszindulatú daganatos betegségek esetén, hanem például különböző immunbetegségekben is hatékonyan lehet alkalmazni. A technikai feltétel megléte és a magabiztos klinikai működés az alapja annak, hogy fejlesztések legyenek, és másféle új terápiák is az ellátási profilba kerüljenek – ismertette dr. Masszi Tamás egyetemi tanár, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója. Hozzátette, hogy hosszú távon szeretnének együttműködni más területekkel, például gasztroenterológusokkal és neurológusokkal, hogy olyan betegségeket is kezelni tudjanak sejtterápiával, mint például a Crohn-betegség és egyes ideggyógyászati kórképek.
Autológ őssejt-transzplantáció esetén az őssejtforrás a saját csontvelő vagy saját perifériás vérből nyert vérképző őssejt. Az autológ őssejtátültetés eredményes lehet hagyományos módszerekkel már nem kezelhető akut myeloid leukémia, Hodgkin- és non-Hodgkin-lymphoma, neuroblastoma, Ewing-szarkóma, hererák terápiájában. A poszttranszplantációs periódus kevesebb szövődménnyel jár, mint az allogén (azaz másik embertől származó) őssejtátültetés esetén, mivel semmilyen káros immunológiai reakcióval nem kell számolni, de épp ezért néhány esetben a betegség visszaesését eredményezheti.
Évekig készültünk, hogy a technikai, személyi és logisztikai feltételek rendelkezésre álljanak a klinikán – tájékoztatott az igazgató. A technikai igényeket ismertetve elmondta, hogy az őssejtek kinyeréséhez szükséges egy aferezis készülék. A citaferezis során a vért egy speciális eszköz segítségével átengedik egy berendezésen. Az eljárással szétválasztják a sejtes elemeket és a plazmát. Abban az esetben, ha előzőleg (mobilizáló eljárásokkal) megnövelik az őssejtek számát a keringő vérben, akkor ezek összegyűjthetőek. Egy másik eszköz, az ún. áramlási citométer megméri a kinyert őssejteket, amiket ezután egy számítógéppel vezérelt rendszer mínusz 196 Celsius-fokra fagyaszt le, végül egy speciális tárolótartályba kerülnek a transzplantációig, ahol több száz beteg őssejtje elfér. Az őssejtek kinyerése után történik az emelt dózisú kemoterápiás kezelés (kondicionálás), majd a páciens visszakapja az őssejteket, ezt követően optimális esetben a beteg a 9. és 25. nap között eléri a megfelelő fehérvérsejtszámot. A technikai háttéren kívül képzett személyzetre és izolált kórtermekre is szükség van – sorolta dr. Masszi Tamás. A Belgyógyászati és Hematológiai Klinikán mindez már rendelkezésre állt, amikor nyáron a NEAK-finanszírozást elnyerte az egyetem, ezért szinte azonnal fogadni tudták az első beteget.
Galéria
A finanszírozási év – mely során összesen 30 őssejtátültetést végezhet el a klinika – novembertől október végéig tart. Júniustól novemberig, a „tört” időszakban mindössze néhány hónap alatt elvégezték az első 11 beavatkozást, őssejtet pedig már 20 betegtől nyertek. Dr. Masszi Tamás hangsúlyozta, olyannyira készen állt már a klinika, hogy az engedélyt júniusban kapták meg, ekkor fel is vették az első beteget, akinek őssejtjeit júliusban nyerték ki, majd a szükséges kemoterápia után augusztus 1-jén visszakapta az őssejteket, és azóta már haza is bocsátották.
Brogyányi Józsefné Mariann volt az első klinikán transzplantált beteg. Őt 62 évesen mielóma multiplex betegséggel diagnosztizálták, 5 hónappal a diagnózis után történt meg az őssejtátültetés, előtte gyógyszeres kezelésben részesült. Ahogy azt honlapunknak elmondta, három hetet töltött egyhuzamban a klinikán, ez idő alatt kapta meg a kemoterápiát, majd az őssejteket, ami – a kemoterápia mellékhatásain kívül – semmilyen fájdalommal nem járt. „Meleg szívvel gondolok minden orvosra és nővérre, nekik köszönhetően a betegséget is jól éltem meg, a gyógyítás mellett a lelkiállapotomra is végig odafigyeltek” – számolt be élményeiről. Hozzátette, hogy már hat héttel a hazajövetelét követően teljes életet tudott élni.
A 2023/24-es finanszírozási évben a – Semmelweis Egyetemmel együtt – összesen 266 NEAK által támogatott autológ őssejtátültetés történt, de jelenleg is 267 beteg szerepel a várólistán – számolt be róla dr. Masszi Tamás, aki a csontvelő-transzplantációs várólista-bizottság elnöke évtizedek óta, ezért személyes rálátása van a hazai adatokra.
Az, hogy a Semmelweis Egyetemen is végezhetnek már csontvelő-átültetést, valós klinikai igényt elégít ki, és segít rövidíteni a betegek várakozási idejét
– emelte ki az igazgató.
Ez azért is fontos, mert az érintett páciensek számára az időzítés kulcsfontosságú, ami magára a transzplantációra és az őssejtgyűjtésre is vonatkozik: ha sok őssejtet sikerül gyűjteni jó minőségben, abból gyors megtapadás várható és kevés szövődmény, ami a betegnek, az ellátónak és a finanszírozónak is elemi érdeke.
Dr. Masszi Tamás elmondta, hogy a klinikán hematológiát, immunológiát és infektológiát oktatnak, és már gyakorlatban is be tudják mutatni az őssejt-transzplantáció menetét. Kutatási területük az ún. mezenchimális őssejtek (MSC), amelyek a biológiai terápiákon belül a gyulladásgátlás egy új fejezetét nyitották meg. Az MSC Munkacsoport transzlációs medicinával foglalkozik, célkitűzésük a leghatékonyabb gyulladásgátló hatású MSC-k terápiás mennyiségben való előállításának kifejlesztése. Emellett az eredmények az alapkutatásban is hasznosíthatóak, mind módszertani, mind elméleti szinten.
Dr. Masszi Tamás 1991-1992 között francia kormányösztöndíjjal vett részt a párizsi Hôpital Saint Louis, Service de Greffe de Moelle Osseuse őssejt-transzplantációs klinikai gyakorlati továbbképzésén Eliane Gluckman professzornál. 1993-ban a Fővárosi Önkormányzat Szt. László Kórház I. Belgyógyászat, Hematológiai Osztályán főorvos és a felnőtt csontvelő-transzplantációs program vezetője. 2005-től az Országos Gyógyintézeti Központ Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály osztályvezető főorvosa. 2007-től a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház–Rendelőintézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály osztályvezető főorvosaként dolgozott tovább. 2010-től a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika Csontvelő-transzplantációs Tanszéki Csoportjának vezető főorvosa. 2013-tól megbízott, 2016-tól kinevezett klinikaigazgató. 2020-tól az újonnan létrehozott Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója.
Keresztes Eszter
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
