A Times Higher Education legfrissebb rangsora szerint a világ 300 legjobbja közé tartozik, azaz a felső 1 százalékba. A ShanghaiRanking listáján gyógyszerésztudományban már a legjobb 100-ban, orvostudományi területen a legjobb 200-ban, fogorvostudomány és orvosi technológia terén pedig a legjobb 300-ban jegyzik, míg a US News szerint szív- és érgyógyászati területen a világ 31. legjobbja. A rektor szerint mindezek miatt az egyetemnek zászlóvivőként kell elöl járnia a népegészségügy, a prevenció és a lakosság tájékoztatása terén is. „Kulcsfontosságú szerepet játszunk abban, hogy a tudomány valóban ne csak a tudósoké – de mindenkié legyen” – tette hozzá dr. Merkely Béla.
Már önmagában az is beszédes, hogy ennyi nagy presztízsű tudományos díjat tudunk átadni, melyeket kivétel nélkül olyan nagyságokról neveztünk el – mint Semmelweis Ignác, Jendrassik Ernő, Huzella Tivadar, Hugonnai Vilma, Hári Mária, Richter Gedeon –, akik a Semmelweis Egyetemhez köthetőek – jelentette ki a rektor, hangsúlyozva, hogy a díjazottak az ő iskolaépítő munkásságuknak jogos örökösei, gondolataiknak, eszmeiségüknek továbbvivői.
Kérem, őrizzék meg a tudomány iránti lelkesedésüket, vigyék tovább mentoraik szellemiségét és munkáját, és legyenek ugyanolyan nagy hatással tanítványaikra, mint ahogy a saját tanítóik voltak Önökre! Önök ugyanis kulcsszerepet játszanak a jövő kutatóinak kinevelésében! Csak így tartható fenn további száz meg száz évig az a több mint negyed évezredes láncolat, amely a Semmelweis Egyetem gerincét képezi” – tette hozzá dr. Merkely Béla.
„Az egyetemi tudományos tanács számos pályázóból a legkiválóbbakat választotta ki, akik igazán kiemelkedő hazai és nemzetközi tudományos teljesítményt tudhatnak magukénak. Bízom benne, hogy mentoráltjaik továbbviszik ezt a szemléletet” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Úgy fogalmazott, hogy bár egyetemünk tudományos eredményei kiemelkedőek, az innováció terén még van hova fejlődni. Ezért kérte a kutatókat, hogy mindig tartsák szem előtt a szellemi tulajdon védelme mellett azt is, hogy a kutatási eredményeket hogyan lehet mielőbb a betegek javára fordítani termék, szolgáltatás, gyógyszer, orvostechnikai eszköz fejlesztésével.
Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíj
2024-ben a Semmelweis Ignác emlékérmet és jutalomdíjat dr. Rosivall Lászlónak, a Transzlációs Medicina Intézet professor emeritusának, a Semmelweis Egyetem korábbi rektorának, a Nemzetközi Nefrológiai Kutató és Képző Központ vezetőjének ítélték oda. A Széchenyi és Khwarizmi díjas emeritus professzor, akadémiai doktor, a Semmelweis Egyetem Baráti Köre elnöke több mint fél száz éves, tudományos és szakmai elismerésekben, illetve tanítványokban gazdag pályafutása során elsősorban a vesekeringés és a glomeruláris dinamika szabályozását, a szöveti renin-angiotenzin rendszert és krónikus vesekárosodás pathomechanizmusát tanulmányozta. Kutatásai révén számos, napjainkra tankönyvi alapvetésnek számító felismeréssel, szabadalommal gazdagította az orvostudományt. Nevéhez fűződik a cigány orvosképzési program, illetve az orvosi jelnyelvoktatás elindítása. „Egyetemi pályája során a tudomány, az oktatás és a kultúra területén olyan eredeti és sokrétű munkásságot fejtett és fejt ki ma is, mely biztosan és maradandóan hozzájárult, illetve járul egyetemünk kulturális és tudományos fejlődéséhez, ismertségéhez és elismertségéhez, hagyományainak őrzéséhez, és amely nemcsak elismerésre érdemes, de példaként állítható a következő generációk elé” – hangzott el a laudációjában.
Dr. Rosivall László a „Juxtaglomeruláris apparátus intersticiális folyadékegyensúlya és a glomeruláris filtráció új szabályozási mechanizmusa” című előadásában emlékeztetett arra, hogy nemzetközi szinten is jelentős, évszázados hagyományai, eredményei miatt megtiszteltetés ezen az egyetemen a vese működését kutatni. Ugyanakkor létfontosságú is, tekintve, hogy a magyar lakosság 15 százaléka csökkent veseműködéssel él, a veseelégtelenség kezelése pedig a legdrágább eljárások közé tartozik, tehát a betegség megelőzése fontos gazdasági kérdés is. Előadásában felidézte, miért és hogyan fordult érdeklődése néhai Hársing László professzor TDK-hallgatójaként a veseműködés felé. Majd ismertette azokat a kísérleteit, amelyekben – az elérhető legmodernebb technikai lehetőségeket felhasználva a mikropunkciótól az atomerő mikroszkópiáig – új renális morfológiai sajátosságokat, valamint hemodinamikai szabályozási mechanizmusokat tárt fel. Bemutatta az afferens arteriola fenesztrált endothéljét, melyet emberen, kísérleti emlősállatokon és amphiumában is leírt. Igazolta a fenesztráció és a renin-angotenzin rendszer összefüggését, és azt, hogy a korral, betegségekkel vagy akár bizonyos gyógyszerek szedésével jelentősen változik a fenesztrált terület nagysága. Kimutatta, hogy a morfológiai és funkcionális korrelációnak megfelelőn a kapillárisokkal megegyező szerkezetű endothélen keresztül folyadék szűrődik át a vese és a juxtaglomeruláris apparátus intersticiumba. Élő állatban multifoton lézermikroszkóp segítségével vizualizálta ezt az extraglomeruláris filtrációt, mely a napi 180 liter GFR 30 százalékának, azaz 60 liternek felel meg. Az endothél sejtek nanocsatornái megjelenésének szabályozása – a VEGF és az angiotenzin II is fokozza – új kezelési lehetőségeket vetít előre – jegyezte meg dr. Rosivall László. Végül szólt arról, hogy számos közérdekű projekten is dolgozott életében. Többek között létrehozta a II. világháború utáni első jótékonysági alapítványt 1987-ben, mely ma is működik, illetve készített egy dél-budapesti nyitott kampusz jellegű egyetemi várostervet, és ma is arról álmodik, hogy a NET tetejére megépül a tervezett kilátója.
Richter Gedeon emlékérem és jutalomdíj
A 2024-es Richter Gedeon Emlékérmet és Jutalomdíjat dr. Mándity Istvánnak, a Szerves Vegytani Intézet igazgatójának ítélték oda. 2011-ben az MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottsága a legjobb PhD disszertációra kiírt nívódíjjal jutalmazta doktori munkáját. 2012-ben OTKA posztdoktori pályázaton volt eredményes, majd Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert el. 2013-ban Junior Prima díjjal, 2015-ben Bruckner Győző díjjal jutalmazták. 2016-ban Bolyai Plakettet vehetett át. 2017-ben Lendület pályázatot nyert, illetve ugyanezen év óta a Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézetének igazgatója. Munkájából 73 angol nyelvű közlemény született, hét nemzetközi szabadalom társfeltalálója – hangzott el a méltatásban.
Dr. Mándity István „Nagy Hatékonyságú kémiai átalakítások folyamatos áramban gyógyszerkutatási céllal” című előadásában rámutatott, hogy az áramlásos szintézisek a modern kémiai innováció egyik legizgalmasabb területe, ahol a reakciókat folyamatos áramlásban, zárt csövekben hajtják végre. Ez a módszer gyorsabb, biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a hagyományos szakaszos (batch) eljárások – fejtette ki. Az áramlásos kémia különösen fontos a gyógyszerfejlesztésben, mivel pontosabban szabályozható a reakciók hőmérséklete, ideje és a felhasznált anyagok aránya. Ez nemcsak gyorsabbá teszi a bonyolult molekulák előállítását, hanem csökkenti a hulladékképződést és a költségeket is – hangsúlyozta. „Az áramlásos peptidszintézis a módszer egyik legizgalmasabb alkalmazása, amely lehetővé teszi peptidek és kisebb fehérjék gyors és fenntartható előállítását. Az áramlásos rendszer precíz irányítást biztosít, így kevesebb reagens szükséges, miközben a minőség és a hatékonyság kiemelkedő marad” – fogalmazott. Ez a technológia forradalmasítja a peptid-alapú gyógyszerek fejlesztését, mivel lehetővé teszi a stabilabb, tisztább és nagy mennyiségben is könnyen előállítható molekulák gyártását. Az áramlásos kémia nemcsak gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszi a gyógyszerfejlesztést, hanem hozzájárul egy fenntarthatóbb jövő építéséhez a gyógyszeriparban – összegezte. Megemlítette a cisztás fibrózis kezelését célzó, peptidalapú mesterséges kloridion transzporter molekulával kapcsolatos kutatásait, melyből több szabadalom is származott.
Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíj
A Hugonnai Vilma emlékérmet idén dr. Jermendy Ágnes, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa, gyermekgyógyász szakorvos, a klinika neonatológiai kutatócsoportjának kutatási vezetője kapta. Kutatásai során a kritikus állapotú újszülöttek és koraszülöttek intenzív terápiájának optimalizálására fókuszál. Emellett figyelemreméltó nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki több neves orvosegyetem kutatóival, rendszeresen oktat a graduális és posztgraduális orvosképzésben, eredményes TDK- és PhD-témavezető – hangzott el a laudációjában.
„Neurointenzív terápia a neonatológiai gyakorlatban” című előadásában hangsúlyozta, hogy a kritikus állapotú újszülöttek esetében világszerte, így az egyetemen is zajló kutatások fókuszában a minőségi túlélést elősegítő felismerések, eljárások vannak. Két betegcsoportnál alkalmazzák a neurointenzív terápiás eljárásokat: az oxigénhiányos állapotot elszenvedett, illetve a sebészeti beavatkozás miatt altatott újszülötteknél. Munkacsoportja eredményei között említette, hogy sikerült egy európai viszonylatban is kiemelkedő adatbázist létrehozniuk, mintegy 1000 asphyxiás újszülött klinikai adatainak, képalkotó vizsgálatainak és fejlődésneurológiai teszteredményeinek strukturált rendszerezésére, kutathatóságának biztosítására. Fontos eredményeik közé sorolta a korai hűtés és az optimális lélegeztetés paramétereit bizonyító kutatásokat. Kutatócsoportjával kimutatta, hogy az amplitúdó integrált electroencephalogram (aEEG) longitudinális értékelésével a hűtéses kezelés ideje alatt az asphyxiás újszülöttek neurológiai kimenetelét nagy pontossággal előre lehet jelezni. Ennek elősegítésére létrehoztak egy online, bárki számára elérhető predikciós eszközt (HOPE tool) is. A neuroprotekció-fókuszú anesztéziát elősegítő eredményeik között említette, hogy bevezették a multimodalis, szinkronizált, nem-invazív monitorozást a gyermekanesztézia során, agyi oxigenizációs és hemodinamikai monitorral kiegészítve a rutinszerűen alkalmazott betegmonitor-rendszert és altatógépet. Igazoltuk azt is, hogy az agyi oxigenizáció-csökkenés gyakori esemény az újszülöttek anesztéziája során, hátterében hypotensios események mellett hypocapnia előfordulása is gyakori – ismertette dr. Jermendy Ágnes. Ennek óriási jelentősége van az újszülöttanesztéziában, emellett gépi tanulás segítségével kifejlesztettek egy olyan tableten futó műtéti naplót, amivel megjósolhatóak a nemkívánatos műtéti események – ez már elérhető az egyetem aneszteziológusai számára is.
Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj
A Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj 2024. évi díjazottja dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetének, a Transzlációs Medicina Központnak és az Európai Tudományos Akadémia Budapest Tudásközpontjának igazgatója. Mint az a méltatásban elhangzott, kutatásai során úttörő felfedezéseket tett, különösen a hasnyálmirigy betegségeinek és a gyulladásos folyamatok sejtmechanizmusainak megértésében. Transzlációs medicinával kapcsolatos munkája nem csupán elméleti, hanem áthidalja a laboratóriumi kutatás és a gyakorlati, klinikai alkalmazások közötti szakadékot is, így a kutatási eredmények közvetlenül hozzájárulhatnak a pontosabb diagnosztikához és hatékonyabb kezelésekhez, jelentősen javítva a betegek gyógyulási esélyeit. Munkáját nemzetközi szinten is nagyra értékelik, és széles körben idézik. Vezetésével több kiemelkedő kutatóközpont jött létre, és számos tehetséges fiatal kutatót indított el a tudományos pályán.
Dr. Hegyi Péter „Akut Pankreatitisz – Tudomány a betegek szolgálatában” című előadásában röviden összefoglalta az elmúlt 30 évét az oktatás, a betegellátás és a tudomány szemszögéből, valamint bemutatta a pankreatitisz kialakulásával kapcsolatos kutatási eredményeit, illetve a kutatócsoportja által bevezetett új terápiás megközelítéseket ismertette. Beszélt a tudomány iránti szeretetéről, hangsúlyozva, hogy tudomány nélkül nincs jelen és jövő. Elmondta, mind a tudományban, mind az alap- és klinikai kutatásban is a betegségek megértése vezérelte, a transzlációs kutatás lényege is abban rejlik, hogy a tudományos eredményeket azonnal visszafordítja a betegek gyógyulása javára. Erre épül az általa elindított egyedülálló transzlációs medicina képzési program is, amely felgyorsítja a legújabb tudományos eredmények egészségügyben történő hasznosítását. A 2021-ben a Semmelweis Egyetemen létrehozott Transzlációs Medicina Központban jelenleg 150-200 mentor 352 PhD-hallgatója végzi a transzlációs medicina saját szakterületének kutatását, 24 országból – ismertette. Előadásában kitért rá, hogy a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport 2011-es megalapítása óta Magyarország Európa legaktívabb tudományos pankreászkutató műhelyévé vált, 2021-ben pedig a Semmelweis Egyetemen megalakult Közép- és Kelet-Európa legnagyobb pankreászközpontja, ami ma több ezer, a magyar pankreász betegek mintegy 15-20 százalékának ad lehetőséget a gyógyulásra. Dr. Hegyi Péter beszélt még a multidiszciplináris, a csapatmunka, valamint a betegközpontú ellátás fontosságáról.
Hári Mária emlékérem és jutalomdíj
A 2024-es Hári Mária emlékérem és jutalomdíjat dr. Szilárd Zsuzsanna a Pető András Kar Humántudományi Intézetének tanára számára ítélték oda, akinek méltatásában elhangzott: életét és hivatását a mozgássérült gyermekek életminősége javításának, valamint a lelendő konduktorok egészségmegőrzésének és szemléletformálásának szentelte. Munkássága során mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a testnevelés és a sport mindenki számára elérhető és élvezetes legyen, függetlenül képességektől vagy fizikai korlátoktól. Oktatói munkássága 2003 óta a Pető Intézethez kötődik, ahol elkötelezetten dolgozik azon, hogy a testnevelés módszertani megújítása révén valódi értékeket közvetítsen hallgatói számára.
Dr. Szilárd Zsuzsanna előadásában elmondta, hogy életének elmúlt húsz éve a tudomány, az oktatás és a sport szolgálatában telt. Amikor munkáját megkezdte az akkori Pető Intézetben, két dolog ragadta meg sportos múltjának köszönhetően: az egyik a hallgatók egészségének kérdése, a másik pedig az, hogy a mozgássérültek miért nem sportolnak. Húsz év elteltével mindkét területen jelentős változás történt, amelyben aktív szerepet vállalt. Sportos szemlélete találkozott Pető András szellemiségével, hiszen a belső késztetésen alapuló, céltudatos mozgástervezés lehetőséget ad az aktivitásra. Saját sclerosis multiplex (SM) betegsége ellenére ma is aktív életet él, amelyet részben ennek az elvnek tulajdonít – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szlogenje: „Ha az SM velem akar élni, sportolnia kell.” 2017-ben a hallgatók egészségformálása érdekében megalkotta az „Év legegészségesebb évfolyama” versenyt, amely máig a napi egészségélmények megosztásán alapul. Tudományos tevékenységét széles körben gyakorolja: 2008 óta aktív résztvevője a kari TDK-munkának, és 15 TDK-s hallgatót mentorált, akik közül négyen OTDK helyezést értek el. Tudományos eredményei számos fórumon megjelennek, köztük konferenciákon, cikkekben, könyvekben, könyvrészletekben, valamint PhD-hallgatók konzulensi munkájában. Aktívan részt vesz az Erasmus programban, vezeti a Kari Egészségkutatás, Sport és Életminőséget Támogató Műhelyt, és számos hazai és nemzetközi konferencián, például a Konduktív Világkongresszuson és a Sporttudományi Kongresszuson képviseli a sport és a rehabilitáció ügyét, hozzájárulva a szakterület fejlődéséhez és a legjobb gyakorlatok terjesztéséhez.
Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj
A Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíjat dr. Ungvári Zoltán kutatóprofesszor, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet igazgatója vehette át. „A magyar tudományos élet meghatározó alakja, aki a vaszkuláris rendszer kórélettana és az öregedéssel kapcsolatos kutatások terén nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. Tudományos munkássága és elhivatottsága példaértékű a fiatal kutatógeneráció számára” – hangzott el méltatásában.
Dr. Ungvári Zoltán előadásában az egészséges öregedésről és annak fontosságáról beszélt, mivel a hosszan eltöltött egészséges élet a gazdasági körülményekre is kedvezően hat. A Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet kidolgozott egy stratégiát az idősödéssel kapcsolatban. Különböző tudományos eredményeket bemutatva rámutatott, hogy az öregedést vissza lehet fordítani. Tehát a jövőben a megelőző orvoslás feladata a szervezet saját reparáló mechanizmusainak beindítása. Ennek fontos eleme azonosítani azokat az öregedés ellen ható mediátorokat, amik reparációra képesek, ezeket kutatják transzlációsan az intézetben. Kiemelt projektként említette még a Semmelweis Study epidemiológiai vizsgálatot, aminek hosszú távú célja az egészséges öregedést befolyásoló tényezők azonosítása és vizsgálata, amelyre az egyetem 25 évesnél idősebb munkavállalóit várják. A kutatók azt tervezik, hogy az első állapotfelmérést 5 évente megismétlik, 20 éven keresztül. A vizsgálatok elsősorban az életkor előrehaladtával növekvő gyakoriságú anyagcsere, a szív- és érrendszeri, a mentális, a kognitív és a daganatos betegségek, valamint az öregedési folyamatokkal kifejezetten összefüggő betegségek (pl. esendőség szindróma) kialakulására és az azt meghatározó tényezők számbavételére irányulnak.
Galéria
Bódi Bernadett, Keresztes Eszter, Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
