Megnyitó beszédében dr. Merkely Béla rektor az egész napos fórum jelentősége kapcsán kiemelte: „A gyógyító munka a legszentebb hivatás, amely során célunk, hogy megőrizzük, illetve visszaadjuk a ránk bízottak testi és – hangsúlyozottan – lelki egészségét is! A mentális jóllét ugyanis önmagában gyógyító erejű lehet.” Hozzátette, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország kiemelt ügyként kezeli a szív- és érrendszeri betegségek elleni fellépést, valamint a szervtranszplantációk számának emelését, amelyekben a Semmelweis Egyetemre is jelentős szerep vár, hiszen mindkét szakterületen zászlóshajónak számít országos és regionális szinten egyaránt. Ugyanakkor emlékeztetett: a világ elitjébe tartozni egyszerre munka, kiváltság és felelősség is, így az emberek életminőségének javításában elkötelezett felsőoktatási intézményként a Semmelweis Egyetem nemcsak a társadalomért, a magyar emberekért dolgozik, hanem felismerte, hogy a kiválóságának kulcsa a humánerőforrásában rejlik.
A hallgatóink és a munkatársaink által épített közösség az, ami naggyá teszi intézményünket.
– fogalmazott a rektor.
A konferencia első kerekasztal-beszélgetésének középpontjában az állt, hogy mit tehetnek a felsőoktatási intézmények a nagyobb jövőbeli egészségügyi veszélyhelyzetek kezelése érdekében. Vitaindító prezentációjában dr. Merkely Béla, a szekció moderátora az intézményi tapasztalatokat felidézve összefoglalta, hogy a koronavírus-világjárvány kitörésekor a Semmelweis Egyetem milyen összetett stratégiával tudta fenntartani működését az oktatás, kutatás-innováció és betegellátás hármasságában. Részletezte a pandémia alatti távoktatás, az oltási és szűrési programok, a kutatások és felvilágosító kampányok mellett az egyetem járvány alatti betegellátásban betöltött szerepét – az így szerzett tudásanyag és tapasztalatok pedig egy jövőbeli közegészségügyi veszély esetén is kamatoztathatóak lesznek. Dr. Merkely Béla előadásának második részében azt hangsúlyozta, hogy az egészség és jóllét az egészségügyi válsághelyzetek elmúltával is kiemelkedően fontos a társadalom fenntartható fejlődése, gazdasági életképessége érdekében, amelyre válaszként az egyetem Családbarát, illetve Gondoskodó Egyetem programjait hozta fel példaként. Rámutatott, hogy az egészség és jóllét szempontjából egyre nagyobb figyelem irányul az egészséges öregedésre is, amit mi sem példáz jobban, mint hogy a Semmelweis Egyetemre idei tanévben felvételt nyert 4200 hallgató közül 160 fő a 40 év, 18 fő pedig a 60 év feletti korosztályba sorolható.
Galéria
A panelbeszélgetés során Stephanie Combs, a Müncheni Műszaki Egyetem Orvostudományi Karának dékánja felidézte, hogy a világjárvány segített azonosítani a nemzeti oktatási és ellátási rendszerek problémás gócait, így a jövőben törekednek az egészségügyben dolgozók munka- és magánélet közötti egyensúlyának támogatására, a betegellátásban pedig a hangsúly eltolódik a megelőzés, illetve testi és lelki jóllét felé. Jane Norman, a Nottinghami Egyetem dékánja és rektorhelyettese az orvosképzésben és betegellátásban dolgozók kiégésének veszélyeire hívta fel a figyelmet. Kiemelten fontosnak tartja továbbá, hogy az orvosképzés során diszciplínákon átívelő, komplex látásmódot is elsajátítsanak a medikusok. Tracy Robson, az írországi RCSI Orvostudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese ismertette az intézmény kurrikulumának azon programjait, amelyek a medikusok pozitív tanulásélményét és mentális egészségét, illetve a leendő szakemberek ellenállóképességének növelését célozzák, de ezeken felül egészéges életmódra vagy épp a függőségekre fókuszáló modult is kínálnak hallgatóiknak. Dr. Ádány Róza, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának senior kutatója rámutatott: 2018 fordulópontnak tekinthető a világ népességének öregedése szempontjából, hiszen ekkor először haladta meg a 65 év felettiek száma az 5 év alatti gyermekekét. Európában a helyzet még súlyosabb, mivel a világ 25 legidősebb népességű országából 22 itt található, így az utóbbi évtizedekben számos világszervezet, köztük az OECD és a WHO is összetett stratégiát dolgozott ki a testi-lelki jóllét előmozdítására.
A nap folyamán 28 egyetem és szakmai szervezet 35 előadója folytatott eszmecserét a legnagyobb számban Magyarország mellett Németországból, az Egyesült Királyságból, Írországból és Spanyolországból érkező résztvevőkkel.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes vezette a mesterséges intelligencia (MI) és innovatív technológiák egészségügyi szerepét vizsgáló panelt. A beszélgetés érintette az MI és szimulációs technológia helyét a klinikai oktatásban, továbbá, hogy milyen formában működhetnek együtt az egyetemek a startupokkal.
Vivian Cherono, a MATE kenyai származású PhD-hallgatója a nemzetközi kapcsolatépítési és eszmecsere-lehetőségek mellett leginkább a hallgatók mentális egészségét támogató praktikus tanácsokat értékelte, legérdekesebbnek pedig a mesterséges intelligencia tüdőgyulladás diagnosztizálásában betöltött szerepéről szóló prezentációt tartotta. „Szeretném, ha a hazámban is elterjedne az MI az egészségügyben, hiszen az ENSZ fenntartható fejlődési keretrendszerének is az az egyik általános elve, hogy senkit nem hagyunk hátra.”
Az egyetemi hallgatók mentális egészségéről szóló szekcióban szólalt fel dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója. A téma létjogosultságát az adta, hogy az International Journal of Mental Health Systems kutatása szerint az elsőéves hallgatók 35 százaléka küzd mentális zavarra utaló tünetekkel, az öngyilkosság pedig a negyedik vezető halálok a 15-29 éves korosztályban. A szekció górcső alá vette, hogyan léphetnek fel a jelenség ellen az egyetemek, milyen innovatív eszközök és technológiák vethetőek be, hogyan enyhíthető az egyetemi tanulmányok során hallgatókra nehezedő nyomás, illetve hogyan csökkenthető a mentális betegségekkel járó stigma.
A svéd dr. Joakim Waldemarson 2020-ben szerzett oklevelet a Semmelweis Egyetemen, évek óta Magyarországon praktizál fogorvosként. Számára az egészség és jóllét kulcsa a család, valamint az egymás társaságában töltött minőségi idő, a sport és játék, amelyek a gyakran pótcselekvésként jelentkező evés helyett is képesek az agyban boldogsághormont termelni és megváltoztatni a test kémiáját.
Az egésznapos eszmecserén szintén napirendre került az egészségügy helyzete a gazdasági és politikai kihívások korában, amelynek eredményeként a Világgazdasági Fórum szerint 2030-ra a globális ápolóhiány mértéke elérheti a 13 millió főt. A panel így arra is kereste a választ, hogy mit tehetnek a klinikai vezetők a munkaerőhiány, az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése érdekében.
Dr. Pethesné Dávid Beáta, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettese és a Mentálhigiéné Intézet igazgatója moderálásával zajló pódiumbeszélgetés azt fejtegette, hogyan tudnak jövőbeli válsághelyzetek esetén az egyetemek kidolgozni egy tudományos és közegészségügyi szempontokat ötvöző stratégiát.
Dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes moderálta a kultúrák közötti együttműködésről szóló kerekasztalt, amely elsősorban azt vizsgálta, milyen módon segíthetik az egyetemek közötti együttműködések a kutatási és egészségügyi innovációkat és a hazai egészségügyi kihívások kezelését.
A fórum kiemelt témaként kezelte a nők egészségét, egészségügyben betöltött helyét, akiket továbbra is aránytalanul nagy mértékben érintenek az egyenlőtlenségek. A felszólalók áttekintették, hogy az egyetemek mit tehetnek az orvosi ellátáshoz való hozzáférést akadályozó tényezők elhárítása érdekében, hogyan ösztönözhetik az innovációk a nők egészségének javulását, illetve hogyan érvényesülhetnek szempontjaik a kutatás-fejlesztésben.
Shalini Chauhan Indiából érkezett Magyarországra, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának adjunktusa. „Jelenleg a jóga gyakorlásából eredő klinikai különbségeket kutatom, szóval nem is jöhettem volna jobb helyre, hiszen itt minden felszólalás az egészség megőrzésére, a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Nehéz lenne egy témát kiemelnem, de talán a hallgatók mentális egészségét támogató programok fogtak meg leginkább, bízom benne, hogy szakmai együttműködésre is lehetőségünk nyílik a későbbiekben” – tette hozzá.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
