„Az aneszteziológus tevékenysége szinte észrevétlen, ha jól végzi a dolgát, és minden rendben zajlik a műtőben. Ilyen értelemben egyfajta szürke eminenciásai vagyunk az orvoslásnak, hiszen miközben biztosítjuk a beteg altatását és fájdalommentességét, kézben tartjuk a légzését, keringését, az operatív vagy diagnosztikus szakmát végző egészségügyi csoport zavartalanul végezheti munkáját a páciensért” – hangsúlyozza dr. Zima Endre, az Aneszteziológiai és Perioperatív Betegellátó Intézet igazgatója. Úgy tartja, hogy ez egy holisztikus szakma, mert egy bizonyos szintig minden szakterületet érteni kell: az aneszteziológusnak tudnia kell, hogy az operatőr hol tart a műtéttel, mikor kell még mélyíteni az altatást, a fájdalomcsillapítást, vagy már ébreszteni a beteget. „Már a perioperatív szakaszban is komoly a felelősségünk: a páciens állapotának, társbetegségeinek felmérésével részben előre kialakítható a beteg prehabilitációja, premedikációja, és eldönthető, hogy a sikeres beavatkozás után osztályra vagy intenzív ellátásba kerüljön vissza. A beavatkozást követő szakaszban a fájdalom kezelése a feladatunk, gyorsítva és javítva ezzel is a gyógyulást” – teszi hozzá a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika (VSZÉK) Kardiológiai Intenzív Osztályát is vezető szakember.
Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (AITK) funkcionális kettéválásával jött létre az APBI, és az Intenzív Terápiás Klinika (ITK), amihez az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék is tartozik melyeket 2024. januárja óta dr. Molnár Zsolt vezet. Az ITK fejlesztésével kapcsolatos tervekről itt olvashat.
A Szenátus döntése értelmében 2023 augusztusától létrejött új intézet kihívásokkal teli egy éven van túl, részben azért, mert 22 teljesítőhely (vagyis klinikai egység) aneszteziológiai tevékenységét kell összehangolni a társszakmák működésével. Ugyanakkor, mint azt az igazgató hangsúlyozza, kollégái elkötelezettsége és a csapatmunka eredményeképp sikerült a COVID-járvány legsúlyosabb hullámaiban megfáradt szakemberállományt stabilizálni, és újjászervezni az anesztézia működését az érintett egységekben. Az intézettől függetlenül egyes klinikákon – így a STéG-en és a Városmajorban – a korábbi gyakorlatnak megfelelően önálló irányítás alatt maradt az anesztézia. „A következő hónapokban újabb szakorvosokkal bővül az intézet, elsősorban a gyermekanesztéziával foglalkozó csapat” – mondta dr. Zima Endre, aki bízik benne, hogy idővel több saját nevelésű szakorvos is csatlakozik majd a szervezethez. Hozzátette: a fiatal orvosok és asszisztensek részéről komoly érdeklődés van a hiányszakma iránt. Óriási eredménynek tartja, hogy szakemberei segítségével az elmúlt egy évben az operatív társszakmák a teljesítmény-volumenkorlátaik akár 104-107 százalékát is elérték.
Én azt vallom, az elsődleges az, hogy a beteg kapja meg a lehető legjobb ellátást – természetesen az operatív szakmákkal együttműködésben, mivel mindannyian a betegekért vagyunk
– hangsúlyozza az APBI igazgatója. Az intézet létrehozásakor az új vezetőség felmérte a 22 különböző telephelyen az aneszteziológia működését, az adminisztráció belső logikáját, az ellátandó szakterület szakember, illetve műtéti igényét, és azt is, hogyan tudják mindezt teljesíteni. „Mindez óriási munka volt, amiben szerencsére támaszkodhattam az egyes divíziók vezetésével megbízott, tapasztalt szakorvos kollégáimra is, mivel ők ismerik leginkább a velük együtt dolgozók kompetenciáit, speciális képességeit is, amiből aztán szintén profitáltunk” – mondta dr. Zima Endre.
Megemlítette, hogy ifjú szakorvosjelöltek is kivették a részüket az intézet működésének megszervezésében. Dr. Puskás Flóra, dr. Orlovácz Katalin és dr. Bauer Balázs szervezőkészségének köszönheti az intézet és a vezetőség a beosztások, ügyeletek előkészítését, melynek eredménye az a valamennyi klinikával megosztott online táblázat, amelyből egyértelműen és átláthatóan kiderül, hogy az APBI szakemberei napra lebontva melyik klinikára beosztva dolgoznak, ki van szabadságon, ki és hol van ügyeletben. Így a klinikáknak is napról napra előre tervezhető, hány műtőt indíthatnak, vagy épp mennyi non-operatív, anesztéziát igénylő beavatkozást szervezhetnek (pl. a gyermekeknél altatásban végzett képalkotó diagnosztikai vizsgálat).
Felmérték azt is, hogy az egyes klinikákon milyen műszaki és egyéb eszközfeltételek mellett kell dolgozniuk, és nagyon heterogén körülményekkel találkoztak. „Mostanra jutottunk el oda, hogy a napi működés biztosítása mellett a fejlesztések tervezésére koncentrálhassunk, beleértve az egyes teljesítőhelyeken az ügyeleti helyiségek, őrzők korszerűsítését, illetve az egyes klinikákkal egyeztetve a műszerpark modernizálását” – mondta dr. Zima Endre. Az elmúlt egy évben a krízis- és változásmenedzsment volt az elsődleges, és az APBI csapata elkezdte egységesíteni a telephelyek diagnosztikai, leletezési gyakorlatát, a szakmai menedzsmentet, a szakmai protokollokat.
Hosszabb távon tervezik a meglévő őrzőkbe, és a majdani – jelenleg tervezés alatt lévő – központi posztoperatív őrzőbe a digitális lázlap, illetve a digitális aneszteziológiai jegyzőkönyv bevezetését. Tervezik, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint üzemeltetett három mellett további két aneszteziológiai ambulanciát is újraindítsanak. Dolgoznak egy olyan szakmai protokollon is, amely a beavatkozásokra, műtétekre váró betegek állapotának felmérését, osztályozását könnyítené meg diplomás szakasszisztensek bevonásával, tehermentesítve ezzel az ambulanciákat.
„A teljesítőhelyek térbeni széttagoltsága persze okoz kihívásokat a működés szempontjából, ezért szoktam rendszeresen végiglátogatni a divíziókat, és begyűjteni a közvetlen tapasztalatokat, de sok telephely működésébe közvetlenül is belelátok” – mondta az igazgató. Úgy fogalmazott, alapvetően a betegágy mellett érzi jól magát – legyen szó anesztéziáról, intenzív terápiáról vagy kardiológiáról –, mert akkor a beavatkozások tervezésénél, lebonyolításánál „járathatja az agyát” a minél nagyobb betegbiztonság érdekében, hozzátéve, hogy fejleszteni és tanítani is szeret, mely jó eszköz a saját szakmai fejlődéséhez is.
A betegellátás újjászervezése mellett az ITK-val közösen elkezdtek felépíteni egy digitális tudásbázist is. E tanévtől kezdve a szakorvosképzés mellett már a graduális képzés részeként a medikusok műtői aneszteziológiai ismereteinek megalapozását is segítik. Az ITK-val közös munkát pedig nemcsak a betegellátás terén való szoros együttműködés indokolja – ami például a közeljövőben a műtétek alatti hemodinamikai monitorozás, illetve a komplex véralvadás-menedzsment bevezetését jelenti –, hanem a rezidens- és szakorvosképzés féléves forgó rendszere is. Így az érintettek mind az anesztézia, mind az intenzív terápia sajátos gyakorlati tudnivalóit el tudják sajátítani minden szakterülethez kapcsoltan, beleértve a speciális robotműtőt, a traumatológiát, idegsebészetet is – jegyezte meg az igazgató, akit egyúttal az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Grémium elnökévé is kineveztek.
Ha az altatásban lévő beteggel valami baj van, akkor az összes intenzíves tudásunkat összeszedve tudjuk csak kezelni. Ezért tervezzük elindítani a „worst case scenario” esetismertető kurzusunkat a szakorvosképzésben: vannak olyan ritkán előforduló, de gyors reagálást igénylő helyzetek, amelyekkel nem feltétlenül találkozik a szakorvosjelölt a gyakorlati képzések alatt
– mondta dr. Zima Endre. Az APBI képzési oldalán is újrakezdik a posztgraduális oktatásban a tankönyvi anyag tételkidolgozását szenior szakemberek segítségével átbeszélve. A hosszabb távú tervek között szerepel az ITK-val közösen a szakorvosképzésben a skill labor továbbfejlesztése is, ami az egyetemi távlati tervek szerint az EOK 2-ben kapna helyet – tette hozzá az igazgató.
A motivációt ugyancsak fokozhatja a kollégák szakmai fejlődését elősegítő képzések, kongresszusi részvételek támogatása – mondta dr. Zima Endre, aki szerint a beosztottak jólléte, a kiégés megelőzése elsődleges ahhoz, hogy valamennyi feladatukat megfelelően elláthassák, és a társterületek a szükséges számban indíthassák a műtőket.
Galéria
Egyéves születésnapját ünnepelte az APBI
Még van min dolgozni, de megyünk előre együtt – jelentette ki dr. Zima Endre az Aneszteziológiai és Perioperatív Intézet igazgatója az intézmény egy éves fennállása alkalmából tartott ünnepségen, miután áttekintést adott az ez idő alatt elvégzett munkáról, illetve a jövőbeni megoldandó feladatokról és tervekről. Utóbbiak között említette a TDK és PhD kutatási programok elindítását is.
Egy jó altatóorvos – és természetesen egy jó aneszteziológus asszisztens – kulcsfontosságú minden sebészeti beavatkozásnál, a felelősség óriási, és a megfelelő szakértelem ehhez természetesen nélkülözhetetlen – hangsúlyozta az ünnepségen dr. Merkely Béla. A rektor köszönetet mondott az intézet munkatársainak hozzájárulásukért ahhoz, hogy a Semmelweis Egyetem a fővárosban a manuális szakmák vezető intézménye legyen. Megemlítette, hogy az APBI és az ITK létrehozásának célja egyaránt az volt, hogy a klinikumban jobban lehessen tervezni a munkát. Úgy fogalmazott: az eredmények magukért beszélnek, az elmúlt időszakban nőtt az egyetem műtéti tevékenysége. Kiemelte, hogy húsznál több rezidens kezdi meg a képzését ebben a tanévben ezen a szakterületen. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyetem és a klinikai központ is támogatja az APBI fejlesztéseit, törekvéseit, de a nehézségeket valójában az oldhatná meg, ha a felaprózott műtéti kapacitást centralizálja az egyetem, például, ha kormánydöntés születne a Külső Klinikai Tömbbe tervezett épületfejlesztésről, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszter említett a Nyári Egyetemen.
Az elmúlt 6 évben 40 százalékkal bővült a Semmelweis Egyetem fekvőbetegágyainak száma, elérve a 3070-et, az ellátott betegszám pedig 56 százalékkal növekedett, vagyis mostanra a teljes hazai fekvőbeteg-ellátás 10 százalékát adják a klinikáink. Ez nem valósulhatott volna meg anélkül, hogy a kollégáink mindent megtesznek a betegek minél jobb ellátása érdekében – helyezte kontextusba az intézet teljesítményét dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Klinikai Központ elnöke. Elmondta: a Klinikai Központ fejlesztési tervei között is szerepel, hogy a tartós lélegeztetési osztály áthelyezését követően a Központi Betegellátó Épület műtőblokkja területén kialakítsanak egy perioperatív, posztoperatív betegellátó területet az APBI céljait támogatandó.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
