Dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében hangsúlyozta, a világ élvonalában szereplő egyetemen szereztek ma diplomát, a Semmelweis Egyetem ugyanis a világ top egy százalékába tartozik. Az intézmény egyszerre jeleníti meg a több mint 250 éves hagyományt, tradíciót és innovációt. A versenyképesség és az identitást erősítő közösségépítés a magyar felsőoktatás megújításának szervező eleme – hangsúlyozta. „Tradíció és innováció, hagyományőrzés, tisztelet, valamint fejlődés: ez az, ami összeköti identitásőrző és erősítő magyar kultúránkat, a fiataloknak hivatást adó felsőoktatásunkat és a jövőt jelentő családjainkat”– fogalmazott. Kifejtette: a hallgatók érdeke is, hogy mind a világ, mind Európa élmezőnyében legyenek magyar egyetemek 2030-ra. A miniszter szerint a Semmelweis Egyetem jó eséllyel pályázhat arra, hogy 2030-ra a világ 100 legjobbja közé kerüljön, hiszen például a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatásai éppúgy kapcsolódnak az intézményhez, mint a Wolf-díjas Roska Botond látással kapcsolatos kutatásai. A kormány ezért hozta létre az új felsőoktatási modellt, ezért nőtt a kutatási kiválósági finanszírozás kerete, és minden korábbinál nagyobb összeg, 24 milliárd forint jut a diákok és kutatók nemzetközi együttműködéseinek támogatására – emelte ki.
Versenyképesség, identitásőrzés-erősítő közösségépítés – ezek azon elemek, melyek köré szerveztük a megújult felsőoktatást, annak érdekében, hogy a legjobb és legkorszerűbb tudás birtokában legyenek, ugyanakkor a magyar kultúrát, az egyetemes kultúrát hordozzák, ne csak az ünnepnapokon, hanem a mindennapok során is”
– vélekedett. A hallgatókhoz szólva úgy fogalmazott: „tudásuk a megújult felsőoktatásunkon erősödő innovációkon nyugszik, legyenek büszkék hivatásukra, legyenek büszkék arra, hogy Közép-Európa legjobb orvos-egészségtudományi egyetemén szerezték diplomájukat”.
„Már tanulmányaik alatt bizonyították, hogy a betegek szolgálata és az elesettek segítése a legfontosabb az Önök számára – az emberemlékezet óta látott legnagyobb pandémia, a koronavírus-járvány alatt ugyanis önkéntesen segítették intézményünket és az egész magyar egészségügyet” – szólt a frissen végezett gyógyszerészekhez dr. Merkely Béla rektor. Kiemelte, az ország és a régió legjobb egyetemén szerezték meg oklevelüket: a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education rangsora szerint a világ 300 legjobbja közé tartozik, gyógyszerésztudományi területen pedig a ShanghaiRanking listáján a legjobb 150 között van. Hangsúlyozta, hogy a most végzett gyógyszerészek már a gyakorlatorientált oktatást előtérbe helyező kurrikulumreform keretében tanulhattak, így az erős elméleti alapok mellett kellő gyakorlati tudást is szereztek.
A Farmakológiai és Gyógyszerkutatás-fejlesztési Központ immár karokon átívelve teszi összehangoltabbá a farmakológia oktatást, valamint a kutatás-fejlesztést. A nemrég létrejött Richter Tanszék, valamint a Richter Gedeon nevét viselő Ipari Gyógyszertechnológiai Tanlabor ugyancsak a karon folyó innovációt, valamint a gyógyszeripari kapcsolatokat erősíti – húzta alá.
Kitért rá, hogy ősztől elindul a kurrikulum 2.0, ami az eddigi reform eredményeit és tanulságait levonva egy még koncentráltabb és gyakorlatorientáltabb képzést eredményez. A tervezés alatt álló új kampusz, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum pedig tovább bővíti majd a kar lehetőségeit.
Ezt követően Tóth Csillag Virág, Haghverdi Faraz és Horváth Janka gyógyszerészjelöltek terjesztették elő az avatás iránti kérelmet, majd esküt tettek a hallgatók magyar, német és angol nyelven. Ezt követően dr. Antal István dékán felavatta a jelölteket és dr. Merkely Béla rektorral közösen kézfogásukkal gyógyszerészdoktorrá fogadták őket. A frissen felavatott gyógyszerészek nevében dr. Lincmajer Zoltán Patrik, dr. Haghverdi Faraz és dr. Horváth Janka mondott köszönetet.
A magyar nyelvű képzésben végzett évfolyam nevében dr. Filipszki Gábor mondott beszédet, melyben sorra vette az egyes tanévek legkiemelkedőbb eseményeit, hangsúlyozva, hogy a másodévük teljes egészében a COVID-járvány jegyében telt. Felidézett közös emlékeket, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek átvészelni az akadályokat: oktatóiknak, a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály munkatársainak, családjaiknak, barátaiknak.
A német nyelvű képzésben oklevelet szerzett külföldi gyógyszerészek nevében dr. Jonathan Büchler úgy fogalmazott: olyan diplomát tartunk a kezünkben, melynek szerte a világban komoly értéke van. A Semmelweis Egyetemen szerzett tapasztalatok nemcsak szakmailag, hanem emberileg is sokat formáltak rajtunk. Megtanultunk nyomás alatt dolgozni, motiváltnak maradni és kitartani akkor is, ha különösen nehéz feladatunk akadt. „Gyógyszerészként jelentősen hozzájárulhatunk az emberek egészségéhez és jólétéhez. Segíthetünk abban, hogy senkinek ne kelljen szenvednie az eszközhiány vagy a tudás hiánya miatt. Szakértelmünk és felelősségünk kéz a kézben jár” – fogalmazott.
Az angol nyelvű képzésben részt vett gyógyszerészhallgatók nevében dr. Amirsam Manshazadeh idézte fel azt a sóvárgást, ami az egyetem kapuját első alkalommal átlépve fogalmazódott meg benne a leendő hivatása iránt. „Sic parvis magna”, azaz minden nagy kicsiként indul – utalt mottójára, amelyből bátorságot, fegyelmet, akaratot merített a gyógyszerészetikémia-vizsgák, vagy épp a vasárnap éjféli határidő lejárta előtt pár perccel benyújtott beadandók során. „Habár soha nem fogjuk tudni meghálálni azt, amit a tanárainktól kaptunk, remélem, megtiszteljük a munkájukat azzal, hogy javítunk az emberek életminőségén, bárhová is kerüljünk a világban” – fogalmazott.
„Gyógyszerésszé válni látásmódot jelent, rendkívül széles a természettudományos szemléletük, ismerik az emberi szervezet működését, a betegségek főbb tüneteit és kóroki tényezőit, a gyógyszerterápiás lehetőségeket. Gyógyszerésszé válni azonban azt is jelenti, hogy a tudás és készségek mellett megfelelő szakmai magatartást és hitvallást is elsajátítottak – emelte ki beszédében dr. Antal István, a GYTK dékánja. Emlékeztetett rá, hogy gyógyszerészhallgatóként tett helytállásuk hősies volt a pandémia idején. Szólt arról is, hogy az egyetem fennállásának 250. jubileumához kapcsolódóan fontos feladattá vált a gyógyszerészképzés korszerűsítése, figyelembe véve a hazai és nemzetközi képzési irányokat, a gyógyszerellátás és gyógyszeripar elvárásait, a munkaerőpiac igényeit. Felidézte, hogy az elmúlt években került sor a Richter Gedeon Ipari Gyógyszertechnológiai Tanlabor felavatására; a kurrikulumreform eredményeként számos új szakterület kapott új tantárgyat, a „Gyógyszeripari blokk” keretében pedig átfogó, gyakorlatorientált ismereteket oktattak. „Gyógyszerészképzésünk – a világon egyedülálló módon – 3 nyelven folyik: magyarul, angolul és németül. A graduális gyógyszerészképzésben résztvevő hallgatók száma közelíti a 900-at, a szakképzésben mintegy 350 rezidens folytatja tanulmányait” – hangsúlyozta.
A diploma mögött álló gyakorlatorientált tudás olyan eszköz, amelyet felhasználhatnak a betegségnek kiszolgáltatott embertársaik érdekében, így szerezhetnek megbecsülést és önbecsülést. A hivatástudattal végzett munka a hétköznapi gondok, nehézségek fenyegetése közben is iránytűként szolgálhat, tartást és támaszt ad
– jelentette ki dr. Antal István.
Galéria
Az ünnepi szenátusi ülést a Semmelweis Egyetem Medikus Zenekara előadása színesítette. A résztvevők Alföldi Nelli, Börcsök Emese, László Ágnes és Pásztor Bendegúz előadásában Joseph Haydn G-dúr vonósnégyesének 4. tételét hallgathatták meg.
A július 7-i gyógyszerészdoktor avatáson összesen 105-en vehették át oklevelüket, 20 fő summa cum laude, 59 cum laude, 26 rite minősítéssel. Közülük 85-en magyar, tizenöten angol, öten német nyelvű képzésben vettek részt.
Bódi Bernadett
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
