„Kitartás, meg nem alkuvás, és ha az ember tudja, hogy mit akar, és tudja is, hogy meg lehet csinálni, amit kigondolt, akkor csinálja meg. És mindenképpen tanuljon meg nézőpontot váltani és tanulni a kudarcaiból” – tanácsolja a hallgatóknak saját példája alapján dr. Zrínyi Miklós vegyész végzettségű akadémikus, aki a nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át az Országházban. A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet professor emeritusa, az intézet Nanokémiai Kutatócsoportjának megalapítója, az egyetem Gyógyszerészeti Intézetének korábbi kutatója a méltatás szerint értékes tudományos pályafutása, a mágneses nanorészecskék által irányítható gélrendszerek tudományágának megteremtése, a polimergélek kutatásában elért eredményei, széles körű nemzetközi együttműködések kialakításával végzett kutatói, egyetemi oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapta a díjat. Kutatási területe a kolloid- és nanorendszerek fizikai kémiája, funkcionális lágy anyagok kutatása, polimergélek mechanikai, termodinamikai és orvosbiológiai tulajdonságainak tanulmányozása, szabályozott hatóanyag leadás.
Számos kémiai jelenséget a fizika törvényszerűségeivel értelmez a tudomány, a fizikai kémia pedig sok tekintetben hasonlít a biofizikára, az elméleti apparátus nagy része teljesen azonos, csak a cél másfajta, főleg a biológiai és az élettani alkalmazásokat célozza meg. A professzor szerint a nanotechnológia kémiai alapjai több mint 150 éve ismertek, az első áttörést Michael Faraday érte el, amikor arany szolt állított elő. A sokáig kolloidkémia néven művelt tudomány kissé a háttérbe szorult, egész addig, amíg a technikai fejlődés 20-30 éve ismét előtérbe nem helyezte. A kolloidkémia olyan területe a fizikai kémiának, amely az 1-1000 nm-es mérettartományba eső anyagok karakterisztikáját és jelenségeit vizsgálja. A nanokémiának egyébként egyre nagyobb szerepe van az orvosi képalkotásban, a mesterséges szövetek, az extracelluláris mátrix előállításában, illetve a gyógyszerészetben is a minél pontosabb hatóanyag-leadás terén.
Dr. Zrínyi Miklós már az általános iskola negyedik osztályában eldöntötte, hogy vegyész lesz. Aztán az első kudarc akkor jött, amikor az első kémia feleletére kettest kapott. Emiatt kezdett azon tűnődni, hogy miért is lett rossz az osztályzat, noha véleménye szerint logikusan gondolkodott. És ennek eredményeképp jött rá, hogy a kémiai gondolkodás és általában véve a természettudományos logika máshogy működik, mint ahogy ő azt megközelítette. Ezt követően azonban szárnyalni kezdett a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium kémiatagozatos osztályában olyannyira, hogy megnyerte az országos középiskolai tanulmányi versenyt kémiából, ez pedig belépőt jelentett számára az ELTE kémia szakára. „Ebben persze komoly szerepe volt Kontra József tanár úrnak is, aki máig a tanári példaképem, mert annak ellenére is felismerte bennem a tehetséget, hogy nem voltam jó tanuló” – jegyezte meg az akadémikus. Hozzátéve, hogy arról is rengeteget tanult aztán, hogyan nem szabad tanítani.
Arra, hogy a kudarcok, csalódások és az akarat nemcsak a kutatásokat vihetik új irányba, hanem egy kutató életét is, példaként említette, hogy egy kéthetes prágai ösztöndíjpályázata szocialista hatósági elutasítása vezetett például oda, hogy a magyar hatóságokat megkerülve közvetlenül megpályázta a Humbolt-ösztöndíjat. A rendszerváltás előtt ez példátlan volt, és óriási botrány volt belőle itthon, amikor megnyerte, majd két évet töltött el az Ulm-i Egyetem Kísérleti Fizikai tanszékén. Különösen azért, mert a német államelnök is vendégül látta családjaikkal együtt az ösztöndíjasokat.
Én mindig kutatónak készültem, mert a kíváncsiság, a megértés vágya vezetett. Ha nem így lett volna, és az ipar érdekelt volna, akkor a Műegyetemet választottam volna”
– mondta dr. Zrínyi Miklós, aki pályája során a fizikai kémiai alapkutatások mellett mindig oktatott is. Bár később, az ELTE vegyész szakának elvégzése és a Kolloid Kémiai tanszéken töltött úgynevezett tudományos továbbképzési ösztöndíjas időszakot – ezt ma doktori képzésnek nevezik – majd a munkás éveket követően a BME-re is eljutott.
Hosszú szakmai pályafutásom harmadát az ELTE-n, harmadát a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol a Fizikai Kémia tanszéket vezettem és nemzetközi rektorhelyettes is voltam, harmadát pedig a Semmelweis Egyetemen töltöttem – mesélte a professzor. A műegyetemi évek alatt több szabadalma is született. Ezek tudományos szempontból elismerést, és magas idézettséget hoztak, de piaci hasznosulás végül nem lett belőlük – jegyezte meg az akadémikus. A Semmelweis Egyetemre 2008-ban, dr. Tulassay Tivadar korábbi rektor hívására érkeztem, a Gyógyszerészeti Intézetben, majd pedig a Biofizikai és Sugárbiológiai Kutatóintézetben dolgoztam, innen is mentem nyugdíjba, és professor emeritusként most alapkurzust oktatok az intézetben – tette hozzá dr. Zrínyi Miklós.
Emellett szintén fizikai kémiai alapkurzust tart még a Babeș-Bolyai Egyetemen Kolozsvárott, illetve angol nyelven doktori kurzusokat vezet Kínában, a Jiatong Egyetemen, Hszianban (Xian-ban). Mint mondta, nagyon eltérő a kínai és a hazai hallgatói mentalitás, előbbieknél az ország fejlődésének lendülete az egyéni fejlődésben is megmutatkozik. Ebben persze szerepe lehet a versenynek is. Saját egyetemista éveire visszatekintve tapasztalt hasonlót, amikor a természettudományos szakokra nagyon kevés embert vettek fel, és emiatt nagyon nehéz volt bekerülni – akinek pedig sikerült, az a kötelező tananyagon kívül is képezte magát egyéb területeken is, nyári egyetemeket, képzéseket szerveztek maguknak, egyre jobb teljesítményre sarkallták egymást. Egykori kollégista társaim jó része például mára akadémikus lett a saját területén – jegyezte meg dr. Zrínyi Miklós. Ezt a lendületet a magyar diákok közül csak néhányban érzi, bár e tekintetben tapasztalatai szerint a Semmelweis hallgatói kivételesek.
Remélem, tudnak majd élni az egyetem adta kutatási lehetőségekkel, mert az elmúlt évtizedben olyan eszközfejlesztések zajlottak a Biofizikai Intézetben, amelyeket bármely nyugati, vagy japán egyetem megirigyelhetne – mondta a professor emeritus.
Pályafutása alatt, ahogyan ő fogalmazott, alapvetően a lágy, rugalmas, nedves rendszerek, anyagok működése érdekelte. Mindig megtaláltam azt az érdekes területet, amelynek kutatásához, az áttörések eléréséhez nem kellett jelentős eszközös háttér, csak gondolkodás, alaptudás, szorgalom és némi szerencse. Rengeteg olyan területet műveltem, aminek eredményeképp új irányba ment aztán tovább a tudomány, köszönhetően annak, hogy voltak jó körülmények között dolgozó kutatók a nemzetközi tudományos életben, akik folytatták, és végül eszközös kísérletekkel is igazolták az alapgondolatot – mondta dr. Zrínyi Miklós.
A kolloidika mellett kutatta a különböző mintázok kialakulását, a mágnes részecskék tulajdonságait, azt, hogyan lehet mágneses részecskéket rugalmas rendszerbe építeni úgy, hogy azon keresztül ennek a rugalmas gélrendszernek a fizikai, transzport vagy optikai tulajdonságait befolyásolni lehessen.
Az orvos- és gyógyszerésztudomány számára különös jelentőségű, hogy hogyan lehet fizikai kémiai reakciókkal befolyásolni a hatóanyag kioldódást, vagy kifejleszteni a különféle aktív hatóanyag hordozókat
– mondta a professzor. A Nanokémiai Kutatócsoport vezetőjeként az egyetem kísérleti sebészeivel szoros együttműködésben vizsgálta a mesterséges, extracelluláris mátrix kifejlesztési és felhasználási lehetőségeit, a sebészek pedig számos állatkísérletben kipróbálták és igazolták a kutatócsoport anyagait. Az egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy beatnik habitusú vegyészként sikerült megértetnie és elfogadtatnia magát az orvosi egyetem hierarchikus közegében.
Az elmúlt években egy kínai kutatócsoporttal dolgozott együtt, mostanság az öngyógyuló anyagok érdeklik a gélkutatáson belül, és e kutatásokhoz szükséges kurzusokat is tart a kínai kutatóknak. „Amíg hívnak, és amíg úgy érzem, hogy helyt tudok állni, addig megyek, és folytatom az oktatást és a kutatást is, mert egyelőre nem találtam olyan hobbit, amit szívesen csinálnék a munka helyett” – tette hozzá dr. Zrínyi Miklós.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
