„Ez az intézet nem csupán Magyarország, hanem az egész közép-európai régió első patológiai intézete volt, és azóta is kiemelkedő szerepet tölt be nemcsak a hagyományos szövettani, de a molekuláris diagnosztikában, a kutatásban és az oktatásban is. Az itt folyó kutatások és az itteni oktatás hatalmas értéket képvisel az egészségügy számára” – hangsúlyozta dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézete fennállásának 180. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi tudományos ülésen.
Köszöntőjében felidézte, hogy idén éppen száz éve, hogy megjelent az első jogszabály a szakorvosi címek használatának szabályairól. Megemlítette azt is, hogy ezen a néven 1999-ben vezették be a patológiai szakképzést – mivel előtte évtizedekig kórbonctannak hívták –, és az elmúlt években átlagosan 15-17-en jelentkeztek a képzésre. 2007-ben két új ráépített szakvizsgát is bevezettek, a diagnosztikus citológiát és a molekuláris diagnosztikát. Dr. Bidló Judit úgy fogalmazott, az intézet kiemelkedő abban, hogy holisztikus, multidiszciplináris megközelítéssel és a legújabb tudományos eredményeket felhasználva végzi tevékenységét, munkájával hozzájárulva a betegségek korai felismeréséhez, a terápiás döntések meghozatalához és a betegek gyógyulásához.
Arányi Lajos 1844. április 10-én tartotta meg tanári székfoglaló előadását, elindítva ezzel egy új, önálló diszciplína útját. Most 180 évvel később a róla elnevezett teremben vesszük számba, hova is jutott el ennyi idő alatt a patológia – mondta dr. Merkely Béla rektor az ünnepi ülés, és egyúttal a jubileum alkalmából indított emlékév megnyitásakor. Hangsúlyozta: ahogyan a több mint 250 éves múltra visszatekintő Semmelweis Egyetem a hagyományokra építve tud az innováció útján előrehaladni, úgy a 180 éves Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben is találkozik a múlt, a jelen és a jövő. Épülete átadásakor, 1878-ban ez volt Európa legmodernebb bonctani intézete, napjainkra pedig hazánk vezető patológiai intézetévé vált, amely az egyetem nemzetközi hírnevét is folyamatosan öregbíti. A rektor kiemelte: 2007-ben a világon először itt indítottak digitális patológiai oktatást, az intézet vezető szerepet tölt be a hazai és nemzetközi onkológiai kutatásokban, élen jár a klasszikus szövettani és a molekuláris diagnosztikában.
Kívánom, hogy a következő évek, évtizedek is hasonló léptékű fejlődést hozzanak a patológiának, és hogy a nagy elődök örökségét szemmel tartva tudják tovább táplálni tudomány égő fényét” – tette hozzá dr. Merkely Béla.
A hazai patológia kezdeti éveiről, hazai fejlődéséről, az intézet múlt századi történetéről, meghatározó vezetőiről, európai és nemzetközi hírű kutatóiról dr. Matolcsy András, az intézmény vezetője számolt be köszöntőjében. Felidézte, hogy az ezredforduló után, dr. Kopper László intézetvezető kinevezését követően új korszak kezdődött az intézet életében. Egyszerre kellett megújítani az épületet, a kutatási, és laborinfrastruktúrát, újjászervezni a patológiai diagnosztikai és a kutatási tevékenységet, stabilizálni az intézet bevételeit. Az új koncepció egyik fontos eleme volt, hogy centralizálták először az egyetemen, majd a régióban is a patológiai tevékenységet, később pedig több esetben – mint az onkohematológia, a molekuláris onkológia, a tüdőpatológia vagy a kardiogenetika – országos centrumként kezdtek működni.
Ehhez a műszerparkot is korszerűsíteni kellett, majd amilyen tevékenységet csak lehetett, digitalizálni és automatizálni kezdtek. Ennek eredményeképp 2001-hez képest a legnagyobb hazai szolgáltatóvá nőtte ki magát az intézet, az akkoriban feldolgozott évi 9 ezer biopsziához képest napjainkra több mint 65 ezer mintát elemeznek, a digitális patológiai diagnosztika, és oktatás pedig a nemzetközi kadáver kurzusok szervezésénél is hasznos. Az évi mintegy 2,5 milliárd forintra emelkedő költségvetés lehetővé tette az intézet neoreneszánsz épületének felújítása mellett új laborok létrehozását is, így jött létre Közép-Európa legmodernebb új generációs génszekvenáló laborja, vagy az intézet állatháza is – sorolta dr. Matolcsy András, hozzátéve, hogy napjainkra a molekuláris diagnosztika adja az intézet bevételeinek kétharmadát.
Hálával tartozom az intézetben dolgozóknak, akik elfogadták azt, hogy nem elég jónak, hanem a legjobbnak kell lenni, és emellett extra teljesítményt nyújtva folyamatosan hozzájárulnak az intézet sikeréhez – tette hozzá dr. Matolcsy András.
Dr. Pancras Hogendoorn, a Leideni Egyetem patológia professzora a tudományos kutatás európai perspektíváiról tartott előadást. A professzor felidézte a Semmelweis Egyetemmel folytatott közös projekteket, majd kifejtette: korszakváltás zajlik a tudományos életben, a fejlődés pedig megállíthatatlan. „Változnak az idők: a globális kérdésekre globális választ kell adnunk, annál is inkább, mivel a tudomány mára globális hatást gyakorol a gazdaságra is” – fogalmazott. Elmondta, a nemzetközi kapcsolódás a tudomány területén egy elengedhetetlen orvosi igényből fakad, amely a patológia területén olyan tényezőkben mutatkozik meg, mint a betegségek WHO besorolásának egysége, a patológia digitalizációja, a ritka betegségek egyre nagyobb számban történő azonosítása, a genetikai heterogenitás, vagy a géntechnológia fejlődése.
Dr. Mikael Björnstedt, a Karolinska Egyetem patológia professzora intézetük és a Semmelweis Egyetem között fennálló 14 éves együttműködés részleteiről szólt elismerően. A szervezeti összefogás, a közös módszertani fejlesztések, az oktatási csereprogramok és közös kurzusok, valamint a klinikai kutatások és transzlációs projektek mellett a professzor kiemelte, hogy dr. Matolcsy András évek óta vendégprofesszorként ad elő a Karolinska Egyetemen, ő maga pedig Doctor Honoris Causa díjat vehetett át a Semmelweis Egyetemtől 2017-ben. Ami a patológia jövőjét illeti, úgy vélte, a genomikán túlmenően a transzkriptomikára és a proteomikára is hangsúlyt kell helyezni, a precíziós patológiának pedig nagy jövője van, főleg az AI-asszisztált képelemzési eljárások révén.
Dr. Bödör Csaba, az intézet egyetemi tanára előadásában a molekuláris onkohematológia, a molekuláris onkológia és a kardiogenetika terén elért sikerekről – ide értve az intézet országos gyermekleukémia centrummá válását, az egyes onkológiai kórképek esetén ingyenesen, NEAK-finanszírozással elérhető komprehenzív genomikai profilozását, valamint a szívtranszplantáltak utánkövetését fájdalommentesebbé tevő, az endomiokardiális biopsziákat kiváltó kardiogenomikai vizsgálatok bevezetését –, a kialakított diagnosztikai programokról beszélt.
Megemlítette azt a 150 ezer eurós ipari együttműködést is, amely keretében 200 beteg teljes genomszekvenálásával keresik azokat az eltéréseket, amelyek az adott kardiogenetikai kórképek kialakulásában szerepet játszhatnak. Dr. Bödör Csaba ismertette az intézet legújabb molekuláris genetikai és patológiai kutatási projektjeit is.
Dr. Sebestyén Anna, az intézet tudományos főmunkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy milyen hagyományokra tekinthet vissza az itteni rákkutatás: éppen 90 éve, 1934-ben alakult meg a Budapesti Kórbonctani Intézet kísérleti rákkutató részlege. Ismertette azt is, hogy milyen szerepe volt az intézet korábbi kiváló kutatóinak a rákkutatás fejlődésében itthon és nemzetközi szinten is. A szolid tumorok és ritka daganatos megbetegedések kutatásával foglalkozó munkacsoportok igen széles, fél évszázados tudásbázisra támaszkodhatnak az alapkutatások terén, a kísérletekhez pedig rendelkezésre áll a legmodernebb technológia és mintegy 250 humán tumorsejtvonal, és élősejtes, 3D-s sejtmodellezési lehetőség is. Ismertette a munkacsoportok legfontosabb kutatási programjait is.
Galéria
Az ünnepi ülés második felében a résztvevők előadásokat hallhattak a patológia oktatásával kapcsolatos kurrikulumreform részleteiről, az Országos Hematopatológiai Centrum működéséről, az áramlási citometriai diagnosztikai és kutatási tevékenységről, továbbá az intézmény teljes digitalizációjával kapcsolatos legfontosabb mérföldkövekről, valamint betekintést nyerhettek a digitalizált mindennapokba is.
A tanácskozáson levetítették a jubileumi év alkalmából az intézet működéséről készített kisfilmet is.
Az ünnepi ülés zárásaként dr. Matolcsy András, az intézet igazgatója és dr. Bödör Csaba igazgatóhelyettes megkoszorúzták az intézet alapítójának, Arányi Lajosnak a mellszobrát.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
