Dr. Pászthy Bea, a Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense előadásában elmondta, minden 4-5. gyermek mentális kórállapottal küzd, az UNICEF legfrissebb felmérését idézve pedig azt is elmondta, hogy a világon minden hetedik gyermek pszichiátriai betegségben szenved. Mint fogalmazott, közös felelősségünk, hogy olyan környezetben nőjenek fel a gyermekek, amely támogató közeget nyújt számukra. A mentális betegségek pandémiájáról beszélhetünk – fogalmazott, kiemelve, hogy a jóléti társadalmakban arról folyik a diskurzus, hogy milyen iskolai, gyerekeket célzó programokkal lehet ezt a helyzetet kezelni. Hangsúlyozta, hogy az újszülöttkori betegségek után a második legtöbb egészséges életév veszteséget a mentális betegségek és a viselkedészavarok okozzák.
Részletesen beszélt a mentális egészséget meghatározó tényezőkről a gyermekhez legközelebb álló környezettől, a közvetlen családtól, az iskolán, a kortárs kapcsolatokon át az egész világ komplex rendszeréig, amelynek számos jelensége jelentősen befolyásolja, hogyan tudjuk mentális egészségünket megőrizni.
Dr. Pászthy Bea felidézte, hogy 2019-ben a klímaváltozástól való szorongás miatt olyan kórképek jelentek meg a gyerekek, serdülők között, amelyekkel korábban nem találkoztak – a pszichiátriai kórképek tartalmi kontextusai alakultak át ebben az időszakban. A gyerekkorú páciensek száma meredeken nőtt ebben az időszakban, komoly egzisztenciális krízis jelent meg a gyerekeknél – tette hozzá.
Dr. Pászthy Bea előadásában bemutatta, hogy a serdülőkornak milyen szerepe van a személyiség fejlődésében. Fontos feladata ennek az életszakasznak az identitásképzés, az egyén megéli belső stabilitását és egységét, képessé kell válnia a családtól való gyermeki függésből való kilépésre, önállósodásra, érzelmi leválásra, felkészülni a felnőtt társadalmi szerepre, döntéseket kell hozni az élet alakulásával kapcsolatban és a felelősséget is vállalni kell ezekért a döntésekért – mondta el.
Az identitásért folytatott küzdelem miatt ez egy kritikus időszak, és ha a serdülő képes átlépni ezeken a nehézségeken, akkor később is képes lesz a belső tartalékainak mozgósításával megoldani a nehéz élethelyzeteket
– magyarázta. Az egészséges személyiségfejlődés irányába mutató serdülőkori pszichés változásokat, a bátor önmeghatározást nagymértékben gátolja, hogy egy felbomló, pusztuló, viszonyítási pontokat nélkülöző világba kellene magát a serdülőnek belehelyeznie – fogalmazott.
A 2019-ben jellemző klímaszorongást követően 2020-tól, a koronavírus-járvány megjelenésével az ettől való szorongás vált kiemelten fontos jelenséggé a gyerekek mentális egészségével kapcsolatban. Dr. Pászthy Bea és munkatársai ebben a helyzetben rögtön azt kezdték vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, a telemedicina révén hogyan tudnak a gyermekeknek pszichiátriai segítséget nyújtani. Szólt még egyebek mellett az online térben zajló trendekről, kihívásokról, amelyek hátterében a lemaradástól való félelem (fear of missing out, FOMO), a magány és az önmegmutatás vágya állnak.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
