Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2023. január 29.
545342 Összes oltás

A Semmelweis Egyetem és a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs Napján három projekt – egy PhD-értekezés és két kutatómunka – kutatói vehették át az Innovációs Díjat. Az érdeklődők többek között a Semmelweis Egyetem, a Richter Gedeon és a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselőitől hallgathattak előadásokat a nemzetközi egészségtudományi és egészségipari tudástranszferről, valamint az együttműködések stratégiai aspektusairól, az egyetemi-ipari konzorciumokról és az egyetemi innovációs ökoszisztémáról. Az eseményen nagyközönség előtt bemutatkozott a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium is.

A Semmelweis Egyetem és a Richter Gedeon Nyrt. összefogásával az Elméleti Orvostudományi Központban megrendezett esemény az A4Life Ankéttal kezdődött. Ennek során a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Oncompass Medicine Hungary Kft., a GE Healthcare és a Semmelweis Egyetem képviselői és szakemberei kerekasztal-beszélgetésben vitatták meg az egyetemek, ipari partnerek és döntéshozók közötti nemzetközi és nemzeti együttműködéseket, valamint ezek szerepét az innovációs ökoszisztémában. Ezt követően a résztvevők kötetlenül beszélgethettek a program iránt érdeklődőkkel.

Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes az egyetemi innovációs ökoszisztémáról adott elő. Felhívta a figyelmet: a Times Higher Education legfrissebb világrangsora szerint a Semmelweis már a 236. helyen található, a US News „Best Global Universities” listáján kardiológia és kardiovaszkuláris rendszerek területen pedig az egyetem a világ 43. legjobbja. A cél a legjobb 100 és Európa top 5 gyógyító szakegyeteme közé bekerülni, ehhez pedig elsősorban az egészségipari innovációs ökoszisztéma terén kell javítanunk – hívta fel a figyelmet. Kitért a kutatás-fejlesztési stratégiai célokra, köztük a Core Facility-rendszerre, a szabadalmak és spin-off vállalkozások fontosságára és a doktorandusz hallgatók jelentőségére is. „A tudományos eredmények és az innováció alapja a PhD-hallgatók száma” – húzta alá a rektorhelyettes, kiemelve, hogy ez a szám a Semmelweis Egyetemen folyamatosan növekszik – ennek is köszönhető, hogy az intézmény előrelépett a rangsorokban. Dr. Ferdinandy Péter rámutatott: ha egy hallgató részese akar lenni az egyetemi innovációs ökoszisztémának, akkor TDK-val kell kezdenie, majd PhD-val folytatnia, kutatás közben pedig fontos, hogy mindig gondoljon az innovációra és a szellemitulajdon-védelemre, ha pedig van egy szellemi tulajdona, azt mindenképp érdemes egészen a piacig elvinnie.

Ezt követően került sor az Innovációs Díjak átadására. A Szenátus döntése értelmében a leginnovatívabb PhD-értekezés dr. Csomó Krisztián Benedek és dr. Koppány Ferenc „Hidrofil nanostruktúrájú titánfelület előállítási módszerének kifejlesztése” témamunkája lett. A kutatói kategória díját idén két kutatócsoport érdemelte ki. Dr. Hornyák István és dr. Hinsenkamp Adél a „Hialuronsav scaffold-ok hatása őssejt életképességre” című munkáért, míg dr. Igaz Péter, dr. Turai Péter István, dr. Nyirő Gábor és dr. Herold Zoltán a „Diagnosztikai eljárás és mikroRNS-biomarker diagnosztikai kitkombináció a mellékvesekéreg-daganatok kis mennyiségű műtét előtt biopsziával vett vagy kioperált szövetmintából történő megbízható elkülönítésére” tárgyú kutatási eredményeikért vehették át az elismerést dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettestől és dr. Szigeti Gyulától, az Innovációs Központ igazgatójától. A díjazottak rövid előadásban ismertették kutatásaikat – ezekről a későbbiekben külön cikkben számolunk majd be.

Az egészségtudományi és egészségipari együttműködések stratégiai aspektusairól szóló blokkot dr. Merkely Béla rektor köszöntője nyitotta meg. „A kutatás, a felfedezés mindenekelőtt egy látásmód, egy szemlélet, ami a haladás és a fejlődés előfeltétele. Mindez különös jelentőséget kap ma, a Semmelweis Egyetem Innovációs Napján, az egyetemen zajló tudományos és kutatómunka ünnepén” – fogalmazott. Hozzátette: az orvos- és egészségtudomány az egyik leggyorsabban fejlődő diszciplína, ugyanakkor itt a legnagyobb a verseny is, így helytállni komoly teljesítmény. Az egyetem azonban rangjához, jelentőségéhez és küldetéséhez méltón folyamatosan fejleszt és maga is folyamatosan fejlődik. A rektor felhívta a figyelmet: az innováció az egyetem tevékenységének mindhárom egységében, az oktatásban, a betegellátásban és a kutatásban is megjelenik. Dr. Merkely Béla kitért a felsőoktatási rangsorokban elért jó eredményekre, valamint az intézmény Richter Gedeon Nyrt.-hez fűződő jó kapcsolatára is. Mint fogalmazott, Kelet-Közép-Európa legkiválóbb gyógyszergyára és egyeteme sokban hasonlít egymásra és jelentős szinergia van közöttük: többek között a Semmelweis csatlakozott Richter Gedeon születésének 150. évfordulóját ünneplő jubileumhoz; 2008 óta 11 közös kutatási projektjük volt és jelenleg is keresik az együttműködés lehetőségeit; a Gyógyszerésztudományi Kar Üzemi Technológiai Laboratóriuma felveszi Richter Gedeon nevét, és egy Richter tanszék is létrejön az egyetemen. Köszöntőjében a rektor felhívta a figyelmet a most induló Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratóriumra, mely a hazai kutatómunka egyik zászlóshajója lesz.

Orbán Gábor, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, a mai kor innovációja eltér a korábbi, úgynevezett zárt rendszerű gyakorlattól, amikor az innováció a szervezeten belül történt. Ma az innováció nyitott, a szervezet határain vagy azon túl keletkezik. Ezért a Richter is keresi a kapcsolatokat más szakterületi szereplőkkel. Több hazai nagy egyetemmel van együttműködésük, a legtöbb a Semmelweis Egyetemmel. A vezérigazgató szemléletes hasonlattal érzékeltette, hogy egy jelentős nagyipari szereplő úgynevezett innovációs ökoszisztémát teremt maga körül, amelyben nem „gyűjtögető-vadászó” módon figyeli környezetét, hanem sokkal inkább „kultiválja”, fejleszti azt. A Semmelweis Egyetemmel folytatott együttműködésük esetében ez kutatási projekteket, célzott, tematikus kutatási pályázatokat, tehetséggondozást, stratégiai együttműködéseket jelent. Mint mondta, a Richter számára a három innovációs célterület a központi idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedések kezelése; a biotechnológia fejlesztése elsősorban a csontritkulásos betegségek kezelésében; és a nőgyógyászati készítmények fejlesztése. Ezekben számítanak a Semmelweis Egyetemre is – mutatott rá a kuratórium elnöke.

Az időtényező fejlesztésekben játszott kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet előadásában dr. Szombathelyi Zsolt.  A Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és Pályázati Irodájának főosztályvezetője a cég példáján keresztül mutatta be az innováció fogalmát, melynek fontos része a termék újdonságán túl a gyakorlati alkalmazhatóság és a társadalmi igényekre adott válasz. Fontos szempont továbbá, hogy az előállító üzleti bevételt, hasznot realizáljon. Ezen belül kiemelte: lényeges, hogy minél hamarabb reagáljanak a felmerülő társadalmi igényekre, hiszen a késlekedés a versenytársakhoz képest jelentős fejlesztési költség-többletet jelent számukra, amely kihat a piacra kerülés és a megtérülés lehetőségére is. A költségek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy egyetlen gyógyszermolekula kifejlesztése 2 milliárd dollár körüli összegre tehető. Ennek ismeretében fontos eredmény, hogy a Richternek van már olyan készítménye, amelyik több éves fejlesztéssel a világ top 200-as gyógyszerészeti eladási listáján 2021-ben a századik helyen szerepel – emelte ki a főosztályvezető.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémát a kormány az elmúlt években tudatosan kezdte az egyetemek köré szervezni, és fontos célként jelölte meg, hogy az egyetemek minél több szálon kapcsolódjanak az ipari szektorhoz, a kis- és középvállalkozásokhoz és más kutatóintézetekhez. A kutatás-fejlesztés finanszírozása tekintetében elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben Magyarország 907 milliárd forintot, a GDP 1,64 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, ami a valaha mért legmagasabb érték. Lényeges azonban, hogy – a nemzetközileg legjobban teljesítő országokhoz hasonlóan – az évtized végére Magyarországon is elérje a GDP 3 százalékát a kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI) fordított források értéke. A következő időszak stratégiai feladataiként a KFI források négy terület mentén történő fókuszálását, valamint a gazdasági és társadalmi hasznosítás még erőteljesebb érvényesítését tűzte ki Kulturális és Innovációs Minisztérium – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az egyetemi modellváltással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar kutatás-fejlesztés-innováció hármasának egyetemközpontúnak kell lennie. A felsőoktatási intézmények esetében a fejlesztések három pillére az oktatás-képzés minőségére, a felsőoktatás „missziós”, azaz a környezetükre gyakorolt hatására és tevékenységére és a kutatási teljesítmény növelésére irányul. A cél az, hogy az egyetemek és az ipari szereplők szoros együttműködésével folyamatos legyen a KFI. Ebben kívánja a magyar kormány ösztönözni a felsőoktatási intézményeket, a vezető kutatóegyetemeket. Kiváló példaként említhető a Semmelweis Egyetem, amely a világrangsorban megtett egyes előrelépéseivel egy teljes éves, kutatási teljesítményének megfelelő, több milliárd forintos támogatáshoz juthat hozzá, amelyet így további fejlesztésekre fordíthat – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Dr. Szigeti Gyula, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központjának igazgatója előadásában a Nemzeti Laboratóriumok innovációs szerepét hangsúlyozta. Országosan több mint húsz ilyen konzorciumi együttműködés indult már el, ebből öt Nemzeti Laboratórium munkájában vesz részt a Semmelweis Egyetem. A célkitűzéseik közt szerepel a pontosabb diagnózisok, a mesterséges intelligencia-alapú döntéshozatal és döntéstámogatás elősegítése, átlátható egészségügyi döntési mechanizmusok kialakítása, amely által a betegségben otthon eltöltött idő és a társadalombiztosításra jutó teher csökkenhet, valamint új iparági együttműködések kialakítása a konzorciumi kapcsolatok segítségével. Az öt együttműködés közül a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratóriumban vezetőként vesz részt az egyetem, másik négyben pedig konzorciumi partnerként. Ezekben összességében a Semmelweisre jutó támogatás összege eléri a 10 milliárd forintot – derült ki az igazgató prezentációjából.

Dr. Merkely Béla rektor a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratóriumról tartott előadást annak szakmai vezetőjeként. Ebben bemutatta, hogy az élethossz-prevalencia szempontjából Magyarország lakosságának mintegy 70 százalékát érinti valamelyik szív- és érrendszeri megbetegedés, ami önmagában is mutatja ennek a konzorciumi együttműködésnek a létjogosultságát. Mint mondta, az itt folyó munka három területe a klinikai, epidemológiai, innovatív gyógyszerbiotechnológiai fejlesztések; az orvostechnikai diagnosztikus eszközök felhasználása és a mesterséges intelligencia-alapú döntéstámogató rendszerek alkalmazása. Az előadás további részében dr. Ferdinandy Péter a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratóriumban zajló farmakológiai kutatásokról szólva elmondta, három intézet és egy ipari partner vesz részt ezekben. Ezt követően a tudományos és innovációs rektorhelyettes prezentációjában bemutatott néhány projektet. Dr. Ungvári Zoltán, a Népegészségtani Intézet professzora a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium keretében végzett munkájáról számolt be: olyan, az egészséges öregedést elősegítő programon dolgozik, melynek kardiovaszkuláris pillérét valósítják meg. Ennek része a Semmelweis Study is, amelynek keretében az egyetem 8600 dolgozóját bevonva végeznek élettani vizsgálatokat. Dr. Molnár Béla, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika kutatóprofesszora röviden ismertette az öregedéssel kapcsolatos, a biológiai kor meghatározására irányuló vizsgálataikat.

Dr. Bódis Attila, a Richter Gedeon Nyrt. Készítményfejlesztési főosztályának főosztályvezetője a cég készítményfejlesztés terén adódó kihívásairól tartott előadást. Dr. Maurovich Horváth Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója prezentációjában az egyetemen zajló, adatokra alapozott fejlesztésekről beszélt. Dr. Éles János, a Richter Gedeon Nyrt. Kémiai Főosztályának főosztályvezető-helyettese, a Gyógyszerkémiai kutatólaboratórium laborvezetője előadásának témája a gyógyszerkémiai kihívások voltak a kismolekulás CNS gyógyszerkutatásban. Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztály főosztályvezetője a transzlációs kutatások jelentőségéről számolt be az ipari gyógyszerfejlesztés területén.

Tasnádi Róbert, Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.