A Szenior Akadémia kilencedik évadának kilencedik előadásán dr. Balog Piroska, a Magatartástudományi Intézet docense beszélt a pszichológiai tényezők szív- és érrendszeri betegségekben betöltött szerepéről.

Dr. Balog Piroska az előadásban a pszichoszociális rizikótényezők közül az alacsony szocioökonómiai státuszt, a stresszt, a negatív érzelmeket, és a társas támogatás hiányát mutatta be részletesen. A hátrányos gazdasági-társadalmi helyzetről elmondta, hogy itt elsősorban az életmódtényezőknek tulajdonítható ez az összefüggés, vagyis a dohányzásnak, mozgáshiánynak és az alkoholfogyasztási szokásoknak, és felhívta a figyelmet a pszichoedukáció fontosságára. Érdekesség, hogy a házastárs társadalmi státusza is meghatározó, azoknak a férfiaknak és nőknek, akiknek a partnere magasabb társadalmi státuszú, alacsonyabb a kardiovaszkuláris rizikójuk, mint akik alacsonyabb vagy akár azonos státuszú partnerrel élnek.

Az akut stresszt illetően a veszteségek, a gyász, a válás kardiovaszkuláris hatásait hangsúlyozta, ezek növelik a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságát, és rontják e betegségek prognózisát. Egy közeli hozzátartozó váratlan elvesztése az első 24 órában többszörösére emeli az akut miokardiális infarktus esélyét a gyászolónál. Mint dr. Balog Piroska elmondta, a krónikus stressz egyszerre oka és következménye a szív- és érrendszeri betegségeknek. A krónikus stresszforrások közül a munkahelyet is a családot emelte ki. A munkahelyi stressz akkor magas, ha magasak a követelmények egy munkahelyen, de alacsony a dolgozó döntési szabadsága, vagy ha nem kapjuk meg az erőfeszítéseinkért azt a jutalmat, amelyről úgy érezzük, hogy megérdemelnénk. A házastársi stressz akkor magas, ha amellett, hogy gyakoriak és intenzívek a konfliktusok, rendszeresen megoldás nélkül zárulnak. Nemcsak laboratóriumi kísérletek, de követéses vizsgálatok is igazolták, hogy a házastársi stressz több úton is hozzájárulhat a kardiovaszkuláris egészség romlásához. Indirekt úton a szorongás és a depressziós tünetek közvetítésével, valamint az életmód, az egészségkárosító magatartásformák útján, direkt úton pedig a szív-érrendszer, a neuroendokrin- és az immunrendszer fiziológiai folyamataira hatva. Azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok egybehangzóan azt mutatják, hogy a jó házasságnak egészségvédő hatása van.

Dr. Balog Piroska részletesen bemutatta a negatív érzelmek, a depresszió, a szorongás, a kimerültség és az ellenségesség szív- és érrendszeri betegségekkel való összefüggését. A depresszióról hangsúlyozta, ez az összefüggés a legalaposabban feltárt terület: a depresszió patofiziológiai mechanizmusait illetően megemlíthető atheroszklerózis, a gyulladásos folyamatok, a módosult lipidmetabolizmus, az endothel diszfunkció és a fokozott hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg-aktivitás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a depresszió indirekt úton, az életmódon keresztül is rontja  szív-érrendszeri egészségi állapotunkat, és már az enyhe depressziós tünetek is rontják a prognózist.  

Részletesen kitért a depresszió tüneteire, kiemelve, hogy a depressziós tünetek közül elsősorban a szomatikus tünetek hozhatóak összefüggésbe a szív-érrendszeri betegségekkel, és a szomatikus tünetek korrelálnak a kimerültség tüneteivel, de mind a kimerültség, mind a depresszió két külön konstrukció, és egymástól függetlenül rizikótényezői a szív-érrendszeri betegségeknek. Szót ejtett a „vaszkuláris depresszió” fogalmáról, bemutatta a szorongás tüneteit, kitért a pánikrohamra és a pánikbetegségre, valamint az ellenségesség, a harag, illetve a magány szív-érrendszeri betegségekkel való összefüggéseire.  Az előadását protektív tényezőkkel zárta, illetve kiemelte azokat a kapcsolati készségeket, illetve stresszcsökkentő gyakorlatokat, amelyeket, nemcsak a szív-érrendszeri egészségünk, de az általános jóllétünk megőrzése érdekében is javasolt elsajátítani.

Dr. Balog Piroska 1996-ban szerzett pszichológus és pszichológia szakos tanári oklevelet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, 2007-ben szerzett doktori fokozatot a Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolájában. 2004-ben a Magatartástudományi Intézet tanársegéde, 2008-ban adjunktusa, 2021-ben docense lett. Kutatási területe a szív-és érrendszeri betegségek pszichoszociális rizikótényezői mellett a reprodukciós zavarok és a meddőség pszichoszociális összefüggései, valamint a családi kapcsolatok minősége és az egészségi állapot összefüggései. 2006 óta klinikai szakpszichológusként dolgozik a Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Szakrendelőjében, és részt vesz a Diáktanácsadó munkájában is, magyar és angol nyelven egyaránt. Rendszeresen publikál, és részt vesz hazai és nemzetközi tudományos pályázatokban, több tudományos társaság tagja és az Európai Egészségpszichológiai Társaság hazai képviselője.

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.