A Semmelweis Egyetem dolgozói és hallgatói láthatták itthon elsőként a Semmelweis Ignác életét bemutató filmet a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben rendezett, premier előtti vetítésen november 28-án. Este ünnepélyes díszbemutatót tartottak, amin a film készítői, a rendező és a főszereplők is részt vettek.  

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a délutáni, egyetemi polgároknak szóló bemutató előtt megköszönte a film rendezőjének, Koltai Lajosnak és producerének, Lajos Tamásnak az alkotást, és hozzátette, megtiszteltetés, hogy az országban elsőként az egyetem falai között vetítik le a filmet.  

„Semmelweis Ignác igazi példakép. Nem véletlen, hogy a 200. születésnapunkon, 1969-ben az ő nevét vette fel az egyetem. Ő egy olyan mintát jelent számunkra, akit követnie kell minden orvosnak, minden szakdolgozónak, mindenkinek, aki az egészségügyben dolgozik. Semmelweis Ignác szavait idézve hangsúlyozta: „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is egy beismerés – nem a letagadásban rejlik ellenszere.” Mint fogalmazott, az alkotás remekül ábrázolja Semmelweis Ignác igaz történetének örökérvényű tanulságát, miszerint az orvosoknak folyamatosan tanulni kell, keresni az új utakat a mindennapi rutin elvégzése mellett, és mindig szem előtt tartani azt, hogy a felmerülő problémákat ne megkerüljük, sokkal inkább törekedjünk a megoldásra.

A Nagyvárad téri Elméleti Tömb 500 férőhelyes terme teljesen megtelt a délutáni premier előtti vetítésen. Hatalmas volt az érdeklődés az egyetemi hallgatók és munkatársak részéről, a regisztráció során mintegy három óra alatt beteltek a férőhelyek. A filmet magyar nyelven, angol felirattal vetítették, mivel a külföldi diákok közül is sokan jelentkeztek.

 

Ugyanezen a helyszínen rendezték meg este a film ünnepélyes díszbemutatóját, amelyen részt vettek a film alkotói, Koltai Lajos rendező, Maruszki Balázs forgatókönyvíró, Vecsei H. Miklós, a címszereplő, Nagy Katica, a női főszereplő és Káel Csaba filmügyi kormánybiztos is. A díszbemutatót megtisztelte jelenlétével Áder János, korábbi köztársasági elnök és felesége, Hercegh Anita is. A bemutatón részt vett az egyetem több vezetője, dr. Merkely Béla rektor, rektorhelyettesek, klinikaigazgatók és más vezetők.  

Az ünnepélyes díszbemutatón dr. Merkely Béla úgy fogalmazott, Semmelweis Ignác az egyik legismertebb orvos a világon, nincsen olyan kurrikulum, amelyben ne oktatnák Semmelweis klórvizes kézmosását, nincs ma olyan műtét, amely ne semmelweises kézmosással kezdődne. Káel Csaba filmügyi kormánybiztos köszöntőjében utalt a közelmúltban Nobel-díjjal elismert két magyar kutatóra, Karikó Katalinra és Krausz Ferencre. Munkájukat Semmelweis Ignácéval állította párhuzamba, kiemelve, hogy Semmelweis felfedezésének jelentősége szempontjából a friss Nobel-díjasok sorába illeszkedik. Mint fogalmazott, Semmelweis Ignác egy igazi szuperhős, akinek az életét és tetteit meg kell, hogy ismerje az egész világ.

A mozikban november 30-ától látható kétórás életrajzi drámát a Semmelweis Egyetem polgárai nézhették meg először Magyarországon. A filmet előzőleg New Yorkban mutatták be, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon pedig a legjobb filmnek választották, a címszereplőt játszó Vecsei H. Miklós a legjobb színész, Nagy Katica, a női főszereplő pedig a legjobb színésznő díját nyerte el.

Koltai Lajos filmje Semmelweis Ignác bécsi éveire koncentrál, amikor az „anyák megmentője” előbb megsejti, majd később be is bizonyítja, hogy miért hal meg olyan sok újszülött és anya a gyermekágyi láznak nevezett betegségben. Semmelweis rádöbben, hogy az ok valójában egy orvosi hiba, és lassan rájön, hogy az ő kezétől is rengetegen haltak meg – ennek a felismerésnek a drámája áll a film középpontjában.

Semmelweis Ignác a klórmészoldatos kézmosást ajánlotta antiszeptikumként kollégáinak, ám a kézfertőtlenítésre vonatkozó rendelkezései népszerűtlenek voltak, statisztikai bizonyítékait komolytalannak tartották. Tanait az orvosi közvélemény visszautasította, annak ellenére, hogy az osztályán gyakorlatban bizonyította eredményességét. Nemcsak a kézfertőtlenítés jelentőségének felismerője, a kísérleti kóroktan megalapításának úttörője volt, de nevéhez fűződik az első hazánkban végzett petefészek-műtét, valamint a második császármetszés is. Rendszeresen publikált, emellett szívügyének tekintette a szülészet oktatását. Ennek ellenére életében nem kapta meg az őt illető megbecsülést, az utókor azonban fokozatosan elismerte őt: 1906-ban avatták fel Budapesten az első Semmelweis-szobrot, ma már a világ számos pontján, New Yorktól Heidelbergig, Torontótól Prágáig őrzi szobor az emlékét. 2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága A világ emlékezete program részének nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, és azok dokumentumait. Intézményünk 1969. november 7-én, az orvosi kar alapításának 200. évfordulóján vette fel a nevét.

 

 

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.