„Egyetlen jótettnek emléke jobban világít miutánunk, mint ezer fáklyának lobogása. Ebbe a gondolatba bele van sűrítve Semmelweis Ignác munkásságának és egyéniségének az igazi jelentősége” – jelentette ki dr. Sótonyi Péter, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika érsebészeti profilvezető helyettese, tanszékvezetője, klinikai főorvosa a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban a korszakos felfedezést tevő orvos születésének 205. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Jókai Mór gondolatát továbbfűzve arról beszélt, hogy a sötétségben megjelenő fény ősi szimbólum, ami a reményt, a kiutat, a megoldást, a biztonságot és magát az életet jelenti. Semmelweis Ignác pedig olyan lámpás a gyógyítók számára, mely megvilágítja a sokszor szürke hétköznapokat azok örömeivel és nehézségeivel együtt, szakterülettől, korosztálytól függetlenül – fogalmazott.
„A Semmelweis név a betegek számára a gyógyulás reményét adja. Az orvostanhallgatónak azt üzeni, hogy a kitartó tanulás és a beteg panaszainak és tüneteinek helyes értékelése teremti meg a klinikai és tudományos sikerek alapját. A gyakorló orvosnak azt jelenti, hogy a mindennapi klinikai tevékenységnek is tudományos bizonyítékokon kell alapulnia. Az egészségügy összes szereplőjétől azt kéri, hogy ne egyénként, hanem csapatként lássa el a hivatását. A vezetőket pedig arra emlékezteti, hogy jobban odafigyeljenek azokra a kollégákra, akik Semmelweishez hasonlóan elkötelezetten új irányok felé indulnak, próbálják megérteni a felvetéseiket és támogassák őket” – mondta dr. Sótonyi Péter. Pilinszky Jánost idézve arról beszélt, hogy az alázat az igazi tudás és az igaz megismerés kapuja. Minden nagy tett, minden valódi erkölcsi és szellemi erőfeszítés előfeltétele. És ez Semmelweis Ignác szellemi öröksége is. Kívánom, hogy a Semmelweis Egyetem továbbra is ezt az értékrendet képviselje a hazai és a nemzetközi orvosképzésben és betegellátásban egyaránt – tette hozzá dr. Sótonyi Péter.
A professzor az egyetem névadójára emlékezve koszorút helyezett el Semmelweis Ignác szülőházában. A Magyar Nemzeti Múzeum nevében dr. Hammerstein Judit főigazgató-helyettes, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum képviseletében pedig dr. Varga Benedek igazgató koszorúzta meg az emlékművet.
A programsorozat a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis Ignác szobrának koszorúzásával folytatódott. Az ünnepi beszédet dr. Maurovich Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója tartotta. Ebben visszatekintett a Semmelweis Egyetem történetére, valamint arra az évre, amikor az intézmény 1969. november 7-én felvette Semmelweis Ignác nevét. „Egyetemünk fejlődését számos paraméterrel lehetne jellemezni, ezek közül egy fontos adatot szeretnék kiemelni: a hallgatói létszám 1969-ben 3591 fő, 2018-ban, Semmelweis születésének 200. évfordulóján 10.996 fő volt. A jelenlegi tanévben az egyetem hat karán az összhallgatói létszám meghaladja a 12 000 főt, ebből a külföldi, 5 kontinens 100 országából érkező hallgatók száma több mint 4400 fő, az oktatók és kutatók össz-száma mintegy 2200 fő” – mutatott rá.
Ezt követően kitért Semmelweis Ignác, az „anyák megmentőjének” életére. „Külön öröm az Egyetem számára, hogy Semmelweis leszármazottjai orvosként éveken keresztül dolgoztak, dolgoznak körünkben. Egyetemünk nemzetközi hírneve egyre szélesebb körben ismert, az alapítás 250. évfordulója kapcsán, a 2019-ben rendezett eseménysorozat jól szolgálta azt, hogy Semmelweis neve, alapvetően forradalmi újdonságot jelentő felismerésének jelentősége a világ egyre több országában ismertté váljon” – fogalmazott az igazgató. Az intézménnyel kapcsolatban elmondta: Magyarországon az orvosi és egészségtudományi képzésre jelentkező hallgatók közül legtöbben a Semmelweis Egyetemet választják; ez az ország legnagyobb egészségügyi intézménye, mely a hazai járó- és fekvőbetegek mintegy 6,5 százalékát gyógyítja; a felsőoktatási rangsorokban pedig ez a legmagasabban jegyzett hazai egyetem.
Amikor Semmelweisre emlékezünk, óhatatlanul felötlik, hogy munkássága vajon hordoz-e számunkra, a ma orvosának is útmutatást, kései üzenetet. Könnyű találni több ilyet is
– húzta alá, külön kiemelve az infekció elleni küzdelmet, amely a COVID-19-pandémia kapcsán napjainkban új megvilágításba került; valamint az adatelemzés módszertanát, amely a klinikai kutatásokban alapvető jelentőségű, maga Semmelweis pedig táblázatokat vezetett a klórmeszes kézmosás eredményeivel kapcsolatban.
Napjaink orvoslásával kapcsolatban külön kitért a mesterséges intelligenciára, amely felgyorsítja, pontosabbá és objektívebbé teszi a leletkészítést és nagyban segíti a CT-vizsgálatokat – ugyanakkor felhívta a figyelmet a technológia veszélyeire is. „Semmelweis a maga korában ismeretlen kórélettani folyamat hátteréről próbált adatokat nyerni. A mesterséges intelligencia és a chatGPT korunk terméke, hasznosságával most ismerkedünk, de már látszik, hogy kizárólag jó célokra történő felhasználása szabályozást fog igényelni. Ilyen értelemben véve ez a lehetőség számunkra is még ismeretlen területet jelent, amit nekünk kell feltárni, korunk technikai színvonalának megfelelő módszerekkel” – mondta el dr. Maurovich Horvat Pál, hozzátéve: betegellátás során az orvosok napjainkban is számos nehézséggel kerülnek szembe, a megoldásért pedig ugyanúgy kellene mindenkinek küzdenie, ahogy Semmelweis Ignác tette a maga korában.
Ezt követően Semmelweis Ignác emléke előtt tisztelegve koszorút helyezett el a szobránál dr. Merkely Béla rektor és dr. Pavlik Lívia kancellár; dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke; dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke; dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Baráti Köre elnöke; dr. Tripolszky Bálint, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke; valamint Ábrahám Réka, az Instruktor Öntevékeny Csoport Egyesület képviselője.
A későbbi programokról szóló beszámolónk ide kattintva olvasható.
Galéria
Kiss Melinda, Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
