Dr. Merkely Béla a klinika fennállásának 80 éves jubileumi ünnepségén tartott beszédében felidézte, hogy a tüdőgyógyászat 1942-ben vált az orvosi oktatás részévé itt, a Semmelweis Egyetemen – ekkor alapították meg a Tüdőgyógyászati Tanszéket. A rektor több, az intézményben történt változásról is megemlékezett: a klinika 2019 nyarán költözött mai helyére, a Tömő utcai épületbe, amit azonban a COVID-19 miatt nem volt mód megünnepelni – idézte fel. A Semmelweis Egyetem hamar a vírus elleni harc élére állt, a Pulmonológiai Klinikára pedig az első pillanattól fogva erős bástyaként számíthattunk: dr. Müller Veronika vezetésével a Tömő utcai járványtömb egy nemzetközi szinten is egyedülálló COVID-ellátó intézménnyé vált – húzta alá a rektor. Hozzátette, a klinikán mindezek mellett sem állt meg az élet: folyamatosan zajlott a betegágy melletti oktatás, és a magas színvonalú kutatómunka is. Elkészült a rehabilitációs részleg, amely már munkába is állt, tavaly év végén pedig egy KEHOP-fejlesztésnek köszönhetően új nyílászárókat és szigetelést kapott az épület – sorolta az elmúlt időszak fejlesztéseit.
Dr. Merkely Béla kiemelte, a kollégák ma már a 21. századi tüdőgyógyászat követelményeinek megfelelő körülmények között, multidiszciplináris környezetben, a társszakmák közvetlen közelében dolgozhatnak itt.
Az intézmény többek között pulmonáris hipertónia-centrumként, az intersticiális tüdőbetegek kiemelt ellátóhelyeként működik, ahol alváslabor, onkológiai betegellátás és egy jól felszerelt non-invazív osztály is elérhető –mutatott rá.
A klinika élén ráadásul egy olyan lelkiismeretes, felkészült és alázatos vezető áll, akinek személye garancia arra, hogy a Pulmonológiai Klinika fejlődése töretlen maradjon és a jövőben egy európai szinten is jelentős tudáscentrummá váljon – fogalmazott dr. Merkely Béla. Hozzátette, a levegőminőség romlása, a klímaváltozás kártékony hatásai a jövőben várhatóan még nagyobb terheket rónak majd az intézményre – a klinika azonban már bizonyította, hogy a Semmelweis Egyetemhez hasonlóan épp a legnehezebb időkben képes előrelépni.
Dr. Pavlik Lívia kancellár köszöntőjében az elmúlt időszak infrastrukturális fejlesztéseit elevenítette fel. Elmondta, 1,8 milliárdos forrásból újult meg a klinika Tömő utcai épülete, hozzátéve, hogy az épület funkcionalitásával kapcsolatos munkálatok még mindig zajlanak. Pályázati forrásból megvalósult a teljes épület nyílászáró cseréje, illetve a külső hőszigetelés. Kialakították a nemzetközi szinten is kiemelkedő bronchológiai műtőblokkot, továbbá a végéhez közelít a légzőszervi rehabilitációs részleg átadása is. Kiemelte, a soron következő beruházás a fűtési és légrendszerek korszerűsítése lesz. Mint arra rámutatott, a fejlesztések egy jelentős része folyamatos betegellátás mellett zajlik, ezért köszönetét fejezte ki a klinika dolgozóinak kitartásukért és alkalmazkodóképességükért.
Dr. Szabó Attila, a Klinikai Központ elnöke, klinikai rektorhelyettes köszöntőjében rövid áttekintést adott a szakterület elmúlt 80 évéről. Rámutatott, a klinika megalapításának évében, 1942-ben az akkor még gyógyíthatatlan tuberkulózisos betegek kezelése jelentette a legnagyobb kihívást. A következő évtizedekben a TBC lassan visszaszorult, de még ma sem tűnt el teljesen, ugyanakkor olyan új betegségek jelentek meg mint az asztma, a COPD, és egyre inkább előtérbe kerültek a tüdőt érintő daganatos megbetegedések is. A klinika a következő évtizedekben ezek gyógyításával, illetve az ezekkel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott. A 21. században továbbra is komoly feladatot jelent az onkológiai betegek ellátása, itt azonban számos változás következett be mind a diagnosztika, mind a terápia területén – mutatott rá a rektorhelyettes, kiemelve, hogy az asztma ellátása továbbra is fontos, azonban a kórházi kezelések száma – köszönhetően a terápiás lehetőségeknek – nagymértékben lecsökkent. A dohányzás, a légszennyezettség, illetve a koraszülött túlélés javulása új kihívásokat teremtett a pulmonológia számára, hiszen megjelentek a fiatal, nemdohányzó COPD-s betegek és egyéb kórképek, mint például intersticiális tüdőbetegségek.
Dr. Szabó Attila szólt arról is, hogy a klinika betegellátásának fejlődése mellett jelentős előrelépés történt az oktatás és a kutatás terén is, új innovatív fejlesztések zajlottak az elmúlt években; nőtt a publikációs aktivitás, folyamatos a PhD-hallgatók képzése.
A Pulmonológiai Klinika vezető szerepet játszik hazánkban a tüdőgyógyászati kórképek diagnosztikájában és kezelésében, tudományos tevékenysége nemzetközi szinten is ismert és elismert; oktatási tevékenysége pedig a hallgatók által is magasan minősített
– fogalmazott a rektorhelyettes.
Dr. Ács Nándor, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese az elmúlt időszak szakmai csúcsteljesítménye között említette a Magyarországon világszínvonalon művelt tüdőtranszplantáció előtt álló és transzplantált betegek gondozását. „Az elmúlt öt évben két baljós esemény is kísértette a klinikát, amelyeket mégis sikeresen és előre lépve küzdött le a klinika közössége. Először a hirtelen kiköltözés a korábbi épületből, majd a koronavírus világjárvány, amely a legnagyobb terhet az intenzív osztályok mellett a pulmonológiára helyezte” – világított rá a dékánhelyettes.
Az ünnepség további részében tudományos előadások hangzottak el, elsőként dr. Müller Veronika intézetigazgató beszélt az elmúlt öt év szakmai és infrastrukturális fejlesztéseiről, melyben megemlékezett a nagy elődökről, volt klinikaigazgatókról és az általuk létrehozott legfontosabb fejlesztésekről. A szakmai fejlődésre térve hangsúlyozta a graduális oktatás átalakulását, az elmúlt öt évben blokkoktatás keretében tanítják a tüdőgyógyászatot a mellkassebészettel komplex egységben. A posztgraduális oktatást segíti a nagy Pulmonológiai könyv, illetve számos célterületi szakkönyv, melyek létrejöttéhez a klinika dolgozói szerkesztőként vagy fejezetek szerzőiként járultak hozzá – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, a tudományos teljesítmény szinten tartása és tovább erősítse kiemelt feladat, több nagy kutatási projektbe is bekapcsolódtak, főleg a COVID kapcsán.
Galéria
A program további részében szó volt még a tüdőrák ellátásának fejlődéséről, a nem invazív légzéstámogatásról, a ritka tüdőbetegségek ellátásáról, az invazív tüdőgyógyászati diagnosztikáról, a légzőszervi rehabilitációról, az obstruktív tüdőbetegségekről, mint a COPD és a sportolói asztma, a tüdőbetegek szakdolgozói ellátásáról. Új kutatási eredményeket is bemutattak az intersticiális tüdőbetegségek korszerű terápiájában. Végezetül a COVID eredményeket, az alsó légutak és a tüdő fertőző betegségeinek kihívásait ismertették.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
