A Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet nemcsak falak, adatok és számok, hanem kollégák, barátok, támogatók, kritikusok, akik nélkül nem sikerült volna elérni az intézet eredményeit – hangzott el az elmúlt évtized teljesítményét összegző megemlékezésen.

„Nekem mint tudósnak, három és csak három feladatom van: először tudni, másodszor alkalmazni, harmadszor magyarázni” – idézte dr. Merkely Béla rektor a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet (FSZOI) 10 éves jubileumi ünnepségén Teller Ede szavait annak alátámasztására, mi egy kutató és oktató ember igazi dolga és felelőssége. Hangsúlyozta, hogy az FSZOI – immár 10 éve a Semmelweis-család tagjaként – munkatársai nap mint nap ennek megfelelően munkálkodnak: kitartóan kutatnak, a gyakorlatban alkalmazzák, és ami legalább ilyen fontos, tovább is adják a megszerzett tudásukat. Ezen túlmenően a szakterületük fejlődése mellett ahhoz is jelentős mértékben hozzájárulnak, hogy a Semmelweis Egyetem mára a régió vezető orvos- és egészségtudományi egyetemévé és tudásközpontjává vált, lévén az intézet a Fogorvostudományi Kar legnagyobb létszámú és alapterületű intézete jelenleg.

Az ünnepségen a rektor méltatta az intézet munkatársainak teljesítményét, mondván: ez alatt az évtized alatt Semmelweis Ignáchoz méltó módon bizonyították alázatukat és rátermettségüket. Ez idő alatt pedig az FSZOI az ország legnagyobb fogászati betegellátó intézményévé vált, amely ma már tradicionálisan a fogászati ügyelet és a sürgősségi betegellátás magyarországi központjának számít. Egyúttal a Semmelweis Egyetem egyik kulcsintézményévé vált, mivel az oktatásból, a betegellátásból és a kutatás-innovációból is kiveszi részét.

Az itt folyó munka kiválóan példázza a Semmelweis Egyetem egyik legfontosabb alapértékét: a gyakorlatorientált oktatást. Azt, hogy az elméleti tudást a betegellátásban kell és lehet a leghatékonyabban, legeredményesebben elmélyíteni és gyarapítani”

– hangsúlyozta dr. Merkely Béla. Szavai szerint ennek elérésében, és abban, hogy az intézet mára népegészségügyi fogászati centrummá vált, továbbá az egykori Központi Stomatológiai Intézet integrálásában elévülhetetlen érdemei vannak dr. Kivovics Péternek, az intézet első igazgatójának. A zökkenőmentes vezetőváltásban pedig az is közrejátszott, hogy dr. Németh Orsolya még igazgatóhelyettesként vett részt az integrációs folyamatban. A rektor kiemelte azt is, hogy az FSZOI dolgozói a covid-járvány idején is helyt álltak, mivel azon kevés rendelők közé tartozott, amelyek a legszigorúbb korlátozások idején is fogadták a betegeket, hozzátéve: „orvosként ez a dolgunk, ez a kötelességünk”.

Köszönöm, hogy a Semmelweis Egyetem az intézet csatlakozásával és az önök, valamint munkatársaik fáradhatatlan munkájával nemcsak bővült, nemcsak több lett, de jobbá is vált. Köszönöm, hogy a folyamatos fejlődés hosszú útján együtt idáig eljutottunk, a jövőben még messzebbre juthatunk! – tette hozzá dr. Merkely Béla.

Még a Semmelweis Egyetem polgára voltam, amikor felmerült az intézet létrehozásának terve, most pedig már a tíz éves fennállását, sikereit ünnepelhetjük – említette meg köszöntőjében dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy egykori egyetemi polgárként fél szemét azért mindig az alma materén tartja. Felidézte, hogy kismértékben ő is hozzájárult a kialakításához: annak idején ugyanis, miután végbement az integráció, és tudáscentrummá alakították, ő a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnél tehetett döntéselőkészítő javaslatot központi régió széttagolt fogászati és szájsebészeti ellátásának centralizációjára.

Az eredmény pedig tényleg szenzációs lett: a magas színvonalú szakmai munka kiváló oktatási és kutatási tevékenységgel párosult – méltatta az elért eredményeket az államtitkár. Szavai szerint ezek azok a tudásműhelyek, amelyekre a kormány építeni szeretne – és ezért is tekinti partnernek az egyetemet. Mivel e műhelyeknek olyan portfóliójuk van, amelyek egyedülállóak az országban: az oktatás, a kutatás és a gyógyítás hármasa rendszerbe rendezve, egy-egy ilyen intézetben testet öltve példaértékű, és ennek is köszönhető, hogy egyre előkelőbb helyezést érhetnek el a nemzetközi rangsorokban is. A kormány nemzetstratégiai célja az egyetemekkel, hogy olyan regionális tudás- és kulturális bázisok legyenek, amelyekből a határainkon innen és túl minden magyar ember profitálhat – tette hozzá az államtitkár.

Akárcsak egy gyermek életében is, úgy a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetében is meghatározó az első 10 év, de különösen az első két-három esztendő: márpedig Kivovics professzor és segítőtársa, dr. Németh Orsolya személyében nagyon kiváló nevelőket kapott az intézmény – idézte fel a kezdeteket dr. Gerber Gábor, a fogorvostudományi kar dékánja. Megjegyezve, hogy a népegészségügyi fogorvoslás korábban hiányzott a kar portfóliójából, viszont az intézet létrehozása óta ez is megoldott. Köszönetet mondott az egykori Központi Stomatológiai Intézet azon vezetőinek, akik az integráció után is részt vettek a kihívásokkal teli munkában, és a fiatalabb vezetőknek, hogy a tudásátadás mellett színvonalasan működtették, működtetik az ország egyetlen közfinanszírozott 24 órás fogászati ellátó helyét, amely az ország egész területéről fogad betegeket. A befektetett munka eredménye a PhD-képzéseknél és a rezidensképzésnél is látszik. Megemlítette azt is, hogy bár küzdelmes munka után mintegy 190 millió forintos kari beruházással sikerült az ambulanciát megújítani, továbbra is szükség lenne az intézet teljes korszerűsítésére, ezért bíznak abban, hogy az állam is támogatja majd, hogy az FSZOI többi része is európai szintű körülményeket biztosítson az ellátáshoz.

Azt, hogy mennyire komoly munka volt rendbe tenni az egykori Stomatológiai Intézetet, dr. Kivovics Péter idézte fel: például azt, hogy mintegy 9 hónap alatt sikerült ledolgozni a mintegy 300 millió forintos adósságállományt, azóta pedig folyamatosan emelkedett az OEP, majd később a NEAK-finanszírozott bevétel is. Az átvételkor valamennyi vezető, és a dolgozók fele is túl volt a nyugdíjkorhatáron, a betegellátás színvonala pedig az 1970-es, ’80-as évek standardjait hozta, arról nem is beszélve, hogy a megelőző 20 évben mindössze egyetlen impaktfaktoros kutatást tudtak felmutatni. Rendezni kellett a túlárazott kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos ügyeket is.

2013. április elsejével került a Semmelweis Egyetem fenntartásába az intézet, és megindult a tevékenység, illetve az osztálystruktúra mozaikszerű újjászervezése is. Ekkor kapott népegészségügyi fókuszt az intézet, amely prevenció mellett többek között a rágóképesség helyreállítását, a szájüregi daganatok kiszűrését célozza. Az FSZOI vezetésének meglátása szerint a sokszor szépségmedicinai igényeket kielégítő specializációkhoz az alapokat ezen keresztül lehet igazán elsajátítani. A vezetőváltást követően szervezték aztán három divízióba az intézet osztályait. Az oktatott tárgyak között említették a sürgősségi fogaszat mellett a fogyatékos fogászati rehabilitációt, a gerosztomatológiát, a szájüregi rákok prevencióját és a teledentistry-t.

Az elmúlt 10 évben 100 rezidensünk tett sikeres szakvizsgát, 11-en második, illetve harmadik szakvizsgát is szereztek, a képző helyekre pedig sokszoros a túljelentkezés”

– emelte ki dr. Kivovics Péter. Megemlítette azt is, hogy az elmúlt években több OKJ-s képzést is beindítottak – többek között a fogászati asszisztensi, a klinikai fogászati higiénikusi, a fogtechnikus gyakornoki és a fogtechnikusi kurzusokat – az utánpótlásnevelés és a szakemberhiány orvoslása érdekében. Folyamatosan bővül a tudományos fokozatot szerzett dolgozói és hallgatói kör is, és sikerült javítani a tudományos teljesítményen is: az utolsó 5 évre a tudományos rangsorban az intézet érte el a legjobb teljesítményt a fogorvostudományi karon – ismertette az eredményeket dr. Kivovics Péter.

Megemlítette azt is, hogy a pandémia alatt az FSZOI és az Országos Szakfelügyelet kidolgozta az elvégezhető ellátásokkal kapcsolatos protokollt, ami azóta magyar és angol nyelven is beépült a negyed és ötödéves hallgatók kötelező tananyagába. Emellett a járvány alatt is végig fogadták a betegeket, noha a korlátozottabban működő egyéb ellátások miatt a sokszorosára, havi 10 ezerre emelkedett a betegforgalom az intézetben. Amíg 2013-ban éves szinten 78 027 beteget láttak el, addig a csúcsévben, 2018-ban mintegy 303,9 ezret, és bár a pandémia visszavetette a fogászati ellátást igénybe vevők számát, 2022 első 5 hónapjában sikerült meghaladni az első éves betegforgalmat.

A Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet az ország egyetlen fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó intézete, mely a fogorvoslás minden ágára kiterjedő, a fogászati sürgősségi ellátás tekintetében az év minden napján, 0-24 órában szolgáltatást nyújtó, szolgálati viszonyban dolgozó munkatársakkal működő egyetemi oktatásban is résztvevő közintézmény – hangsúlyozta az intézmény első igazgatója. Az elmúlt években segítette az intézet munkáját és a betegellátást az is, hogy lényegében házon belül szorosan együttműködött a szakfelügyelettel, és remélhetőleg ez a jövőben is folytatódhat – mondta dr. Kivovics Péter.

Az FSZOI nemcsak falak, adatok és számok, hanem kollégák, barátok, támogatók, kritikusok, akiknek rendkívül hálás vagyok, és akik nélkül nem sikerült volna elérni az eredményeket”

– jelentette ki dr. Németh Orsolya egyetemi docens, az intézet igazgatója. Úgy vélte a jövőben sem maradnak kihívások nélkül, mivel annak ellenére sem csökken a fogszuvasodással küzdők száma, hogy egyre jelentősebb összeget költenek az emberek szájhigiéniára.

„Az a cél, hogy a népegészségügyi fogászat ne csak a sürgősségi fogászatra korlátozódjon, hanem sokkal jelentősebb figyelmet kapjon a prevenció, és az egészségtudatossággal kapcsolatos információk mindenkihez eljussanak a legkisebbektől a legidősebbekig, a budapestiektől akár a legtávolabbi vidékeken élőkig is a telemedicina segítségével” – nyomatékosította az intézetvezető. Szavai szerint a jövőben jelentős fejlődés érhető el a digitalizáció előrehaladtával.

Bíznak abban is, hogy a következő rektori ciklusban megvalósulhat az FSZOI teljes épületfelújítása, amelyhez már elkészültek az új, divíziókba szervezett működési rendet is támogató tervek. Az elképzelések szerint egy emelet lenne a gyermekeké, az ellátás mellett fogszabályozással és prevencióval, a második emelet a szájsebészet, parodontológia és implantológia terepe lenne, a harmadik szintet pedig az operatív fogorvoslásnak szentelnék, ami a konzerválást, fogpótlástant is magába foglalja. A kezelőfelületek számának növelése is a terv része, így bővülhetne a tevékenység is. „Így egy olyan népegészségügyi oktató és ellátó centrum jöhetne létre, ahol epidemiológiai vizsgálatokat is lehet végezni, telemedicinás szobával, ahol a teledentistry-n keresztül mindenkit el lehetne érni, és mindenütt nagyobb szerepet kaphatna a prevenció és a betegtájékoztatás is” – mondta honlapunknak dr. Németh Orsolya.

Kiss Melinda Katalin

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.