Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. november 28.
543542 Összes oltás
A Semmelweis Szalonban rendezett ünnepségen adták át az egyetem nagy presztízsű, komoly tradíciókkal rendelkező díjait, a 2022-es Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíjat, valamint a Hugonnai Vilma, Huzella Tivadar és Jendrassik Ernő emlékérmeket. Idén először ítélték oda a Richter Gedeon emlékérmet és jutalomdíjat, melyet az egyetem Szenátusa a magyar gyógyszertudományok területén kiemelkedő tudományos és innovációs eredmények elismerése, megbecsülése és motiválása érdekében alapított.

„A mai eseményen olyan kiváló kutatókat és szakembereket díjazunk, akik hazai és nemzetközi szinten is a legjobbak közé tartoznak. Pályájuk során végig a tudomány fejlődéséért munkálkodtak, erőfeszítéseik egyben az elesetteket, a betegeket és gyógyulni vágyókat, honfitársaink és a magyar egészségügy érdekét is szolgálták” – fogalmazott köszöntőjében dr. Merkely Béla. A rektor hozzátette, a transzlációs szemlélet értelmében arra törekszünk, hogy a kutatások eredményei minél hamarabb a betegágy mellett is alkalmazhatóvá váljanak. 

A ceremónián átadott elismerések névadói –Semmelweis Ignác, Jendrassik Ernő, Huzella Tivadar, Hugonnai Vilma, Hári Mária, Richter Gedeon – mindannyian egyetemünkhöz köthetőek; nemzetközi szinten is jelentős életművet hagytak maguk mögött, munkásságukra az orvos- és egészségtudományi területen máig építünk – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy életművük, nevük és örökségük nemzeti kincs. Örök példaként állnak valamennyi Semmelweis Polgár előtt, a róluk elnevezett tudományos díjakat átvevők pedig az ő nyomdokaikba lépnek. Ebben, vagyis legkiválóbb munkatársainkban rejlik az immár több mint 250 éves tradíciókkal rendelkező Semmelweis Egyetem valódi ereje – hangsúlyozta.

Dr. Merkely Béla elmondta, a nagy presztízsű, komoly tradíciókkal rendelkező egyetemi díjak sorához egy új is csatlakozik: idén először adják át a Richter Gedeon emlékérmet és jutalomdíjat, melyet az egyetem Szenátusa a magyar gyógyszertudományok területén kiemelkedő tudományos és innovációs eredmények elismerése, megbecsülése és motiválása érdekében alapított. Nevét Richter Gedeonról, a Richter gyógyszergyár alapítójáról kapta, aki maga is egyetemünk jogelődjének hallgatója volt, és idén ünnepeljük születésének 150. évfordulóját – emlékeztetett a rektor.

„Tudományos teljesítményünk folyamatos emelkedése mellett világszinten is elismert oktatási minőségünk, nemzetközi hírnevünk és nagyszámú külföldi hallgatói létszámunk is kellett ahhoz, hogy immár a nemzetközi rangsorok is a legjobbak közé soroljanak minket”

– fogalmazott dr. Merkely Béla. A Times Higher Education legfrissebb világranglistáján a világ 250 legjobb egyeteme közé tartozunk, egészen pontosan a 236. pozíciót foglaljuk el. Elődeink nyomdokain járva az elmúlt években rendkívül intenzív munkát végeztünk, ezt tükrözik eredményeink is. A cél a top 100, valamint Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerülni, ebben pedig a mostani díjazottak munkája is kulcsfontosságú – fogalmazott dr. Merkely Béla.

A Richter Emlékéremet a magyar gyógyszeripar megteremtőjéről, a Semmelweis Egyetem jogelődjének egykori hallgatójáról, Richter Gedeonról neveztük el, születésének 150. évfordulója alkalmából. Az elismeréssel a szakma visszajelzést szeretne adni mind a jelöltek, mind a díjazottak számára munkájuk fontosságról, ezzel is megerősítve őket hivatásukban – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Orbán Gábor, az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) kuratóriumának elnöke, a Richter vezérigazgatója. Mint elmondta, a gyógyszerészet fejlődésének, versenyképességének záloga a felkészült és fáradhatatlan szakembergárda, ezért fontos, hogy egyszerre foglalkozzunk az új tehetségek felkutatásával és a meglévő szakemberek támogatásával.

Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntőjében arról beszélt, ahogy az egyetem halad előre a tudományos, innovációs teljesítményben, úgy egyre több és jobb pályázat érkezik a most átadott díjakra is.

 
 
Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíj

A 2022-es Semmelweis Ignác emlékérmet és jutalomdíjat dr. Tímár Józsefnek, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet egyetemi tanárának ítélték oda. „Dr. Tímár József patológus a Semmelweis Egyetem oktatói karának és a daganatkutatásnak kiemelkedő alakja, nemzetközileg is elismert kutató. Fő érdeklődési területe a melanóma, a fejnyaki daganatok immunterápiája és a RAS mutáns daganatok. Rengeteget tett a tudományos utánpótlás-nevelésért is: 2022-ig vezette az egyetem Patológiai Orvostudományok Doktori Iskolájának általa szervezett, „Onkológia” PhD-képzési programját” – hangzott el laudációjában.

Dr. Tímár József „A melanóma áttétképzésének molekuláris alapjai” című előadásában röviden bemutatta, miért szerepel ez a daganattípus a fő kutatási területei között. Nincs még egy olyan daganat, mint a melanóma, amelynél már közel egy mm vastagságú daganat esetén is fennáll az áttétképződés lehetősége – fogalmazott, hozzátéve, hogy kihívásnak tekintette ezen különleges biológiai viselkedés megértését. Kutatócsoportjával vizsgálták a többi között, hogy melyik a leggyakrabban mutált onkogén ebben a daganattípusban, illetve szervi áttétekben azt nézték, hogy ez a bizonyos vezető onkogén, mennyire őrződik meg. A melanómának van egy különleges „képessége”, az immunsejthez hasonlóvá tud válni, így sokrétűen képes védekezni az immunrendszer támadásai ellen, az immunsejtek legkülönbözőbb álcái mögé bújik, aminek genetikai háttere van – ismertette. Az így kialakult álca jól célozható régi és újabb immunterápiás szerekkel. Elmondta, a kutatási eredményektől azt remélik, hogy segíteni fog a diagnosztikában is, hiszen mint ismert, ha egy melanómás betegnél interferon kezelés után alakult ki áttét, a genetikai profilírozás befolyásolni fogja a helyes terápiaválasztást is.

Richter Gedeon Emlékérem és Jutalomdíj

Az idén első alkalommal átadott Richter Gedeon Emlékérmet és Jutalomdíjat dr. Zelkó Romána, az  Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének igazgatója kapta. Mint a méltatásában elhangzott, kutatási területe a gyógyszerkészítés során alkalmazott segédanyagok öregedésének és a gyógyszerforma stabilitásának vizsgálata a másodlagos kémiai szerkezet változásának követésével. A pozitron élettartam spektroszkópiát először alkalmazta makromolekuláris gyógyszerhordozók és különböző gyógyszerformák mikroszerkezetének vizsgálatára a rendszer funkcióval összefüggő tulajdonságainak előrejelzésére, amelynek ipari alkalmazhatóságát is bizonyította.

„Innovatív gyógyszerformák és összetett hatóanyag-leadó rendszerek fejlesztése” című előadásában a Richter Gedeon NyRt-vel együttműködésben végzett innovatív gyógyszerkészítményfejlesztés eredményeit foglalta össze. Megállapították, hogy az összetétel és a gyártási eljárás a hatóanyagleadás sebességét és/vagy helyét jelentősen módosította az azonos módon alkalmazott hagyományos hatóanyagleadású gyógyszerformához képest. Így szájban gyorsan széteső tablettákat, filmeket, bukkális filmeket, valamint hidrodinamikailag kiegyensúlyozott, úgynevezett „úszó” tablettákat fejlesztettek ki – ismertette. Ez utóbbi eredmények nemcsak közlemények, hanem szabadalmak formájában is nyilvánosságot kaptak – fűzte hozzá. Az előadásban bemutatott innovatív betegközpontú mikro- és nanoszálas formulációk mind gyógyszerhordozóként, mind szövetregenerációt elősegítő készítményekként is ígéretesek lehetnek, amelyek a betegek számára új terápiás lehetőséget nyitnak meg, nemcsak kismolekulás, hanem biológikumok esetén is – összegezte.

Hugonnai Vilma emlékérem

A Hugonnai Vilma emlékérmet 2022-ben dr. Horváth Eszter Máriának, az Élettani Intézet egyetemi docensének ítélték oda. „Kutatási témája az oxidatív és nitrozatív stressz szerepe különböző, elsősorban metabolikus és kardiovaszkuláris kórállapotokban. Jelentős tudományos eredményeket ért el a D-vitamin és egyes kardiovaszkuláris folyamatok összefüggéseinek a feltárásában is” – hangzott el a méltatásban. A díjazott előadásában felidézte, hogy Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő szívén viselte a nők és gyermekek egészségét és egészség megőrzését, amiben az is szerepet játszott, hogy Magyarországra való visszatérésekor, míg diplomáját honosítani nem tudta, bábaként dolgozott, és részt vett a magyar bábaképzés szervezésében is.

Dr. Horváth Eszter Mária munkacsoportjával elsősorban az oxidatív stresszt vizsgálja élettani és kórélettani folyamatokban, többek között terhességi cukorbetegségben. Kutatásaik során kimutatták, hogy terhességi cukorbetegségben emelkedett oxidatív stressz mérhető az anyai vérben. Súlyos terhességi cukorbetegség esetében három évvel a szülést követően is magasabb oxidatív stressz tapasztalható, mely összefüggésben áll az aktuális szénhidrát háztartás állapotával és az érfunkció romlásával – magyarázta. Az anyai vérből meghatározható oxidatív stresszt, anyagcserét és hormonális rendszert jellemző paraméterek segítségével olyan előrejelző algoritmust hoztak létre, mely a terhesség első trimeszterének végén nagy valószínűséggel képes előre jelezni a terhességi cukorbetegség későbbi kialakulását, ezzel lehetőséget teremtve a betegség és annak súlyos rövid és hosszú távú szövődményeinek megelőzésére.

Batthyány-Schmidt Margó, a Magyar Női Unió elnöke a Hugonnai Vilma díjhoz kapcsolódó köszöntőjében úgy fogalmazott, civil szervezetként kötelességük és felelősségük a figyelemfelhívás, a tisztességesen végzett tényleges munka mellett az értékek átadása, az átörökítés, a tisztelgés az ősök és példaképek előtt. Kiemelte, hogy az ünnepségen átadott díjak névadói – Semmelweis Ignác, Richter Gedeon, Hugonnai Vilma, Huzella Tivadar és Jendrassik Ernő – mindnyájan értéket teremtettek. Díjakat átadni: bizalom, megelőlegezett hit, díjakat átvenni pedig nemcsak lehetőség, hanem kötelezettséggel járó nagy felelősség is – mondta el, hozzátéve, hogy a díjazottak felelőssége óriási, hiszen a valódi értékeket nekik kell továbbadni a jelen és a jövő generációja számára.

Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj

A 2022-es Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíjat dr. Czobor Pál, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense vehette át, akinek az egyik kiemelkedő tudományos érdeklődési területét a pszichiátriai betegségek képezik, elsősorban a szkizofrénia, a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar és az autizmus neurobiológiai hátterének körvonalazása. „Bioelektromos képalkotás és EEG hiperszkenning: új lehetőségek a pszichiátriai kutatásban” című előadásában elmondta: noha az elektroenkefalográfiáról (EEG) elsősorban nem a pszichiátriai alkalmazás jut a kutatók eszébe, valójában már a módszer kidolgozását is a lehetséges pszichiátriai alkalmazások motiválták.

Az fMRI és az EEG képalkotást összehasonlítva elmondta, előbbi kiváló térbeli felbontással rendelkezik, de az időbeli felbontása nem túl jó. Az EEG időbeli felbontása több nagyságrenddel jobb, de a gyengébb térbeli felbontása miatt képalkotó eljárásként nem szoktak rá gondolni, hanem inkább külön csatornából származó jelekként értelmezik. Mint elmondta, ahhoz, hogy az egyes különálló érzékelő csatornák jeleiből összeállítható képet térben egyre jobban „élesítsék”, az első lépés az érzékelők számának a növelése volt, és a legújabb EEG rendszerekben már 256 csatornás „sűrű-érzékelős” rendszereket használnak. A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán egy ilyen rendszer alapjait teremtették meg. A második lépésben a kérdés az volt, hogy a kétdimenziós képből hogyan juthatunk el a háromdimenziós ábrázolásig, azaz a bioelektromos jelek pontos anatómiai eredetének feltárásához – mondta, kiemelve, hogy erre a problémára nincsen egyértelmű fizikai vagy matematikai megoldás. Mivel az MRI révén az agy rétegeit és az elektromos vezető közegeket (pl. koponyacsont, fejbőr) egyre jobban lehetett modellezni, ennek eredményeképpen ma már háromdimenziós térbeli elektromágneses tomográfia/bioelektromos képalkotás is létezik, amit az fMRI analógiájára lehet értelmezni. Dr. Czobor Pál előadásában azt is bemutatta, hogyan alkalmazzák ezt a vizsgálatot a gyakorlatban. A jövőben rejlő lehetőségekről azt mondta, az új diagnosztika a mentális betegségeket várhatóan agyi hálózati betegségekként fogja újradefiniálni, és az új terápiás eljárások ezeknek a hálózatoknak a finomhangolására fognak irányulni – ebben pedig kiemelkedő szerepe lehet a legújabb képalkotó eljárásoknak.

Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj

Az Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj  2022. évi díjazottja dr. Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója. Mint az méltatásában elhangzott, kutatásai fókuszában a hepato-pancreato-biliaris traktus vizsgálata áll, emellett májsebészettel és transzplantációval foglalkozott, és percutan epeúti intervenciók végzésében is jártasságot szerzett. Dr. Szijártó Attila kitüntetését a november 7-én megrendezett Semmelweis Symposium nemzetközi konferencia keretein belül vette át, a díjhoz kapcsolódó előadását is ekkor hallhatta a közönség.

Bódi Bernadett, Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.