Az Akadémiai Ifjúsági Díjat minden évben olyan kutatóknak ítéli oda a Magyar Tudományos Akadémia, akik már eddigi pályájuk során is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok vagy a matematikai és természettudományok területén. Az idén az élettudományok területén díjazott nyolc kutatóból ketten jelenleg is a Semmelweis Egyetemen dolgoznak.
Dr. Szabó Liliána Erzsébet, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi tanársegéde „A szív mágneses rezonanciás vizsgálat szerepe: a populációs kutatásoktól a betegágyig” című pályamunkájával nyerte el az elismerést. A több, egymásra épülő kutatást bemutató pályázat alapvetően klinikai problémákból kiinduló, és többségében egyúttal transzlációs eredménnyel is záruló vizsgálatokat részletezett. Magyarországon jelenleg évi négy-ötezer szív MR-vizsgálatot végeznek – jelentős részét a Semmelweis Egyetemen –, és folyamatosan nő az igény e vizsgálatokra. Részben, mert az Európai Kardiológusok Társasága ajánlásaiban is mind több helyen szerepel ez a vizsgálat, tekintve, hogy olyan szöveti információkat képes adni az orvosoknak – direkt kimutatva a gyulladást, a szövetelhalást, a fibrózist –, amelyet más non-invazív technikával nem tudnak elkülöníteni.
Nagyon gyorsan fejlődő terület ez, a felvételek kiértékelése nagyon specializált tudást igényel, az újabb kutatások eredményei pedig gyorsan beépülnek a klinikai gyakorlatba
– jegyezte meg honlapunknak dr. Szabó Liliána. Hozzátette: így volt ez a legnagyobb hatású sportkardiológiai kutatásuknál is, amelynél sikerült kimutatni, hogy az enyhe lefolyású COVID–19 fertőzés nem okoz myocarditist élsportolók körében. Ahogyan a MINOCA (Myocardial Infarction with Non-Obstructive Coronary Arteries) iránydiagnózisával vizsgált betegek menedzsmentjébe is beépült a szív MR-vizsgálat. Ezen betegpopuláción végzett kutatásukban kimutatták, hogy az esetek az esetek 86 százalékában a szív MR-rel akkor is azonosítható a nagy mellkasi fájdalom okaként az infarktus, ha nincs coronaria elzáródás.
Posztdoktori kutatásai alatt a UK Biobank szív MR-képalkotással készült adatait elemezve kutatócsoportjával kimutatta, hogy az elhízás önmagában is megváltoztatja a szív morfológiai felépítését, és hozzájárul a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció kialakulásához. „A populációs adatok elemzése új, egyes betegségek kockázatbecsléshez alkalmazható biomarkerek azonosításához is felhasználható” – mondta dr. Szabó Liliána. A Healthy Heart Consortium adatain végzett kutatássorozatban mintegy 8 ezer egészséges ember szív MR felvételének elemzésével az általa vezetett kutatócsoportnak végül sikerült életkor, nem és etnikai háttér szerint megbízható referenciaértékeket meghatározni, amelyeket mára piacvezető szív MR kiértékelő rendszerek is alkalmaznak.
A jelenleg zajló kutatásai egyike szintén a populációs vizsgálatokhoz kapcsolódik: az elkészülő szív MR-felvételek utólagos elemzésével szeretne újabb, a diagnózisok pontosításához, valamint a betegek rizikósrtatifikációjához használható új biomarkereket azonosítani. „Egy másik, nagyobb tematikájú kutatási program keretében a szív öregedését vizsgálom, azt, hogy hogyan zajlik a szív egészséges öregedése, hogyan lehet láttatni a változásokat, valamint azt, hogy a mozgás hogyan hat az öregedési paraméterek, illetve az egyes betegségek progressziója ellen” – mondta dr. Szabó Liliána.
A legrosszindulatúbb tüdőráktípus diagnosztikája és új terápiás stratégiák kifejlesztése terén világszinten is egyedülálló eredményeiért díjazták dr. Megyesfalvi Zsoltot, az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika tudományos munkatársát, a Tumorbiológiai tanszéki csoport tagját – ami a klinika hivatalos kutatócsoportja. Utóbbi egyébként az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben működik. „Tumorheterogenitás feltérképezése és személyre szabott terápiák kidolgozása kissejtes tüdőrákban” című pályamunkájában több, egymásra épülő kutatást mutatott be, melyek célja, hogy a kissejtes tüdőrák alaposabb megismerésével olyan terápiás stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek már a közeljövőben személyre szabott kezeléshez segítik a betegeket.
Kutatócsoportjával – amelyet a világ három legjobb kissejtes tüdőrákkutató csoportja között tartanak számon – az elmúlt években azt vizsgálták vérminták, és elsősorban műtétileg, vagy boncolás során eltávolított szövetminták elemzésével, hogy mennyiben különböznek egymástól azok a daganatok, amelyeket az orvostudomány összefoglaló néven kissejtes tüdőráknak nevez. Eddig négy domináns altípust azonosítottak – SCLC-A (ASCL1-domináns), SCLC-N (NEUROD1-domináns), SCLC-P (POU2F3-domináns), SCLC-I/QN (gyulladt alcsoport) –, amelyeknek más-más jellemzői vannak. Azaz más és más célzott terápia lehet ellenük hatásos – van, amelyik ellen például az immunterápia lehet a leghatékonyabb.
Ez a tipizálás az elmúlt 2-4 évben került az orvosi köztudatba, de egyelőre a klinikai gyakorlat még nem alkalmazza, jelenleg az evidenciagyűjtés fázisában vagyunk
– mondta dr. Megyesfalvi Zsolt.
„Tovább bonyolítja a diagnosztikát, hogy egyes pácienseknél nem lehet egyetlen domináns altípust elkülöníteni, mivel ezek keverednek is egymással, ami nehezíti a megfelelő kezelés megtalálását, de a főbb altípusok azonosítása jó kiindulópont a terápiás irány meghatározásához” – tette hozzá dr. Megyesfalvi Zsolt. Elmondta, hogy az eddig megismert altípusok azonosítására megkezdődött egy diagnosztikát segítő program kifejlesztése is. Ez a megközelítés a sebészi úton eltávolított szövettani metszetek mesterséges intelligencia alapú elemzésével és jellemzőinek feltárásával azt célozza, hogy további vizsgálatok nélkül, csak a szövettani metszetek alapján felismerhetőek legyenek az eddig azonosított daganat altípusok és ezek keverékei, ezáltal támogatva a személyre szabott terápiás döntéshozatalt. A kutatócsoport olyan biomarkerek azonosításán is dolgozik, amelyek a vérmintákból történő altípus azonosítást segítik majd.
Ki nyerheti el az Akadémiai Ifjúsági Díjat?
Huszonöt fiatal kutató vehette át február 23-án a 2026-os Akadémiai Ifjúsági Díjat. Idén a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről 7, az élettudományok területéről 8, a matematikai és természettudományok területéről pedig 10 fiatal díjazott kutató érdemelte ki a Magyar Tudományos Akadémia elismerését. A 2026-os díjra összesen 72 pályázat érkezett, a legtöbb (31) az élettudományok területéről. A 72 pályázó között 38 nő és 34 férfi volt.
Az Akadémiai Ifjúsági Díjra olyan, harmincöt évnél fiatalabb kutatók pályázhatnak, akik tudományos minősítéssel (PhD-fokozattal) rendelkeznek, tagjai az MTA köztestületének, és Magyarországon, költségvetési vagy alapítványi támogatásból működő kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyetemek vagy más tudományos kutatási tevékenységet is végző intézmények foglalkoztatottjai, kutatói ösztöndíjasai. Kiskorú gyermeket nevelő kutatók esetén a pályázati korhatár gyermekenként két-két évvel megemelkedik.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: MTA Sajtó
