A koronavírus-járvány 3. és 4. hulláma alatt, 2021 júliusa és 2022 májusa között végzett kutatás arra kereste a választ, hogy milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete. Miként használják ennek eszköztárát, véleményük szerint milyen előnyöket és hátrányokat jelent az alkalmazásuk, és hogyan alakítja át a digitalizáció fejlődése a mindennapokban az orvos–beteg kapcsolatot? A válaszokból megállapítható, hogy az orvosok nyitottak a változásokra, több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet. Az életkor tekintetében elmondható, hogy a fiatalabb korosztály a leglelkesebb, a 35-45 év közöttiek pedig a legintenzívebb felhasználói az egészségügyi célú internethasználatnak.
A kutatás egyik fontos megállapítása szerint nagy igény van arra, hogy az egészségügy digitalizációja a mindennapi orvoslás és a hazai orvosképzés szerves része legyen, a válaszadók 70 százaléka elképzelhetetlennek tartja a jövőt enélkül – mondja dr. Győrffy Zsuzsa docens, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi: az országos felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett orvosok jelentős része jónak tartja, hogy a betegek digitális eszközöket használnak betegségmonitorozásra, edukációra. A betegek el is várják az orvosoktól, hogy segítséget kapjanak abban, mit olvassanak, melyik weboldalon tájékozódjanak, milyen alkalmazásokat használjanak. A válaszadók közel 80 százaléka több-kevesebb rendszerességgel ajánl is pácienseinek egészségre ösztönző, preventív weboldalakat, közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat. Nem meglepő, hogy többségben vannak köztük a háziorvosok – ők azok, akik leginkább támogatják a telemedicina alkalmazását. Megfigyelhető az is, hogy a szakemberek nagyon pontosan látják a betegek igényeit, a négy leglényegesebb, amelyet a válaszadók mintegy 80 százaléka kiemelt: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás és a távkonzultáció – mutat rá dr. Girasek Edmond a kutatás másik vezetője.
A felmérés arra is választ ad, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a digitális megoldások. Pozitívumként a hatékonyságot, a kényelmet, az időspórolást emelték ki az orvosok, a hátrányok között pedig, hogy a páciensek sokszor rosszul értelmezik a velük megosztott adatokat, némelyikük rosszul kezeli a digitális eszközöket, illetve, hogy növekszik a félreértések lehetősége az orvos–beteg kapcsolatban.
Az orvoskutatással párhuzamosan, 2021. október 5–13. között a kutatócsoport egy lakossági, 1500 fős, telefonos, reprezentatív felmérés keretében „E-páciensek Magyarországon” címmel arra is választ keresett, hogy a páciensek milyen digitális megoldásokat használnak a mindennapokban.
Csatári-Földváry Eszter
Borítókép (illusztráció): iStock
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
