Az elkezdett doktori tanulmányok számához képest a tapasztalat szerint a tervezettnél kevesebb PhD-dolgozat valósul meg, aránytalanul nagy a lemorzsolódás – magyarázta dr. Hetthéssy Judit Réka egyetemi adjunktus a Kutatásmenedzsment Munkacsoport elindításának előzményeit. Dr. Várbíró Szabolcs, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára hozzátette: a Semmelweis Egyetem a hazai egyetemek között még így is a legjobbak közé tartozik, azonban míg a graduális karokon a hallgatók körülbelül 90 százaléka fejezi be sikeresen tanulmányait, a Doktori Iskolákban indokolatlanul nagy a vágyott, de be nem fejezett PhD-dolgozatok száma.
Hihetetlen mennyiségű szellemi tőkéje van az egyetemnek, rengeteg a motivált ember – tele vagyunk aranyrögökkel, csak épp nem a kellő arányban bányásszuk ki ezeket
– tették hozzá.
Épp ezért megvizsgálták és számszerűsítették, mi az oka a lemorzsolódásnak, jellemzően hol akadnak el a doktori hallgatók a munkában. „Azért döntöttünk az egyéni konzultáció elindítása mellett, mert azt láttuk, hogy a PhD-zás folyamatában mindenki máshol marad le vagy ütközik nehézségekbe. Van, akinek a kutatás okoz problémát, más inkább a publikáció terén küszködik. Előfordult olyan is, hogy valaki teljesítette az impaktfaktor-követelményt – sőt, már-már nagydoktorinak megfelelő publikációs aktivitással rendelkezik –, de a PhD- fokozatszerzés útvesztőjében elakadt ” – magyarázta dr. Hetthéssy Judit Réka. Dr. Várbíró Szabolcs hozzátette: habár minden hallgató helyzete más és más, az egyéni útkeresésben is vannak szabályszerűségek, olyan tanulható technikák, amelyeket minden PhD-zó alkalmazhat. Egy doktori dolgozat megírása hatalmas falatnak tűnhet, de ha segítünk lebontani a folyamatot elemi lépésekre, máris sokkal könnyebbek és beláthatóbbak a feladatok. A Kutatásmenedzsment Munkacsoport elsősorban ebben segít: a hallgatókkal együttműködve meghatározzák a munkafolyamatot, időtervet és keretet adnak a tanulmányoknak. „Egy klinikai szakvizsgánál van egy meghatározott műtéti szám, egy beavatkozás-lista, amit el kell végezni – ilyen a PhD-nál nincs, így sokan nem tudják, pontosan milyen ütemben, merre haladjanak” – mutatott rá dr. Hetthéssy Judit Réka. Épp ezért a közös munka során az egyéni képességek, a hallgatók élethelyzete és szabadideje alapján határozzák meg a munkafolyamatokat: van olyan feladat, ami egyeseknek 4-8, míg másoknak 10-12 órába telik – a doktori tanulmányok mellett azonban a hallgatók többsége a betegellátásban, vagy épp elméleti intézetekben dolgozik, így jelentősen eltér, ki mennyi időt tud a PhD-ra fordítani. „Ha az embernek jó az időterve, akkor pontosan tudja, hogy pár hónap alatt meddig juthat el a PhD-dolgozatával – ennek elkészítéséhez is mutatunk technikákat és adunk tanácsokat” – emelte ki.
Emellett számtalan egyéb dologban nyújtanak segítséget: kapcsolatban állnak a laborokkal, a Szaknyelvi Intézettel és statisztikusokkal is, így megfelelő háttérrel rendelkeznek, hogy a kutatás legkülönbözőbb területein támogassák a hallgatókat. Szintén lehetőség van coaching szolgáltatás igénybevételére, ha valaki életút-vezetéssel kapcsolatos problémákkal küzd – ezen akár a szakmai, munkaszervezési tanácsadással párhuzamosan is részt lehet venni. „Igyekeztünk egy komplex rendszert felépíteni, amely nemcsak tükrözi az egyetemen elérhető tudást, de minden felmerülő problémát kezelni tud” – húzta alá dr. Várbíró Szabolcs.
A Kutatásmenedzsment Munkacsoport egy éve működik, ez idő alatt már számos hallgatót segítettek PhD-dolgozata megírásában. „A hozzánk fordulók egyik fő csoportját a ’mentettek’ alkotják: azok a hallgatók, akik hosszú évek, esetenként évtizedek óta dolgoznak doktori dolgozatukon – őket jellemzően úgymond már csak be kell húzni a célba. A másik csoportba azok tartoznak, akikben megfogalmazódott, hogy belevágnának a PhD-ba, de még nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá” – emelték ki. Mint elmondták, egyeseknek már maga a személyes konzultáció, vagyis az is óriási segítséget jelentett, hogy egy hozzáértővel megbeszélhették bizonytalanságukat, azt, hogy miért és miben akadtak el. Ezek mellett már elindult a tevékenységük harmadik fő lábát alkotó témavezetői képzés is.
„Az egyetemi könyvtár statisztikáit megvizsgálva azt láttuk, hogy sokak esetében a PhD után megáll a publikációs élet: miután befejezték a doktori tanulmányaikat, 10-15 év is eltelik, mire újra publikálni kezdenek. Az a célunk, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot, vagyis a doktori dolgozat után is tovább folytatódjon a tudományos élet. Azt szeretnénk, ha minél több, a PhD-t befejező egyetemi polgár tudna tudományos csapatot építeni maga köré, s így folytatni a publikálást” – fejtette ki dr. Hetthéssy Judit Réka. Épp ezért elindították a témavezetői képzést, mellyel a Kutatásmenedzsment Munkacsoport előre is tervez: míg egyéni konzultációt csak egy-egy hallgatóval tudnak tartani, a témavezetők képzésével rengeteg jövőbeli PhD-dolgozat elkészítéséhez járulhatnak hozzá. A két munkafolyamat szorosan összefügg: a konzultációk során a munkacsoport tagjai kisebb létszámban, személyesen találkozhatnak a felmerülő problémákkal és nehézségekkel, ezt a tudást pedig továbbadják a leendő témavezetőknek, akik mindezt figyelembe véve dolgozhatnak majd együtt a saját PhD-hallgatóikkal. „Kiválogatjuk azokat a kutatásban résztvevő, a PhD-dolgozat folyamatában lévő embereket, akik motivációik, képességeik révén alkalmasak arra, hogy megfelelő képzéssel a lehető legjobb témavezetőkké váljanak” – fogalmazott dr. Várbíró Szabolcs. A nemrég lezajlott többnapos kurzust több mint 30 fő teljesítette sikerrel.
Az egyéni konzultációra Kertész Ágnes titkárságvezetőnél (kertesz.agnes@semmelweis-univ.hu) lehet jelentkezni. A hallgatókat a felmerülő igények szerint előszűrik, így állapítják meg, a munkacsoport szakértő tanácsadói közül ki lehet a leginkább segítségére. „Félórás idősávokban fogadjuk az érdeklődőket, mint egy klinikai rendelés során. Ekkor egyfajta állapotfelmérést végzünk, mi az, amit a hallgató már megcsinált, mi van még hátra neki; megbeszéljük a problémákat, az előttünk álló feladatokat, felállítunk egy időtervet és megegyezünk abban is, mikor van a ’kontrollvizsgálat’” – magyarázták.
Mint a munkacsoport vezetői elmondták, nem találkoztak még menthetetlen dolgozattal, ha valakiben megvan az akarat és szorgalom a PhD-tanulmányai befejezéséhez, akkor segítségükkel valószínűleg el is fogja érni a kívánt célt. „A Semmelweis Egyetemen minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy valaki PhD-fokozatot szerezzen, mi pedig utat mutatunk ehhez és eszközöket adunk a hallgatók kezébe” – hívták fel a figyelmet.
A Kutatásmenedzsment Munkacsoport a Doktori Iskola keretein belül, a Selye János Doktorandusz Szakkollégium épületében működik. Dr. Hetthéssy Judit Réka és dr. Várbíró Szabolcs kiemelték dr. Benyó Zolzánnak, a Doktori Iskola vezetőjének, és dr. Godó Ferencnek, a Kollégiumok Igazgatósága igazgatójának támogatását. Mint elmondták, minden PhD iránt érdeklődő hallgatónak azt javasolják, ne féljenek belevágni a doktori tanulmányaikba, a PhD-képzés ugyanis egy olyan szemléletformáló tevékenység, ami nemcsak alkalmassá teszi az ember gondolkodását az egyetemi munkára, de a gyógyítás, oktatás és kutatás során egyaránt alkalmazható képességek elsajátítására is ösztönöz. Emellett pedig azzal, hogy az egyetem minél több hallgatója szerez PhD-fokozatot, az intézmény még közelebb léphet ahhoz a céljához, hogy a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye és Európa top 5 gyógyító szakegyeteme közé kerüljön.
Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Tari Zsolt
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
