Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. szeptember 25.
539080 Összes oltás
Tudományos Híradó című cikksorozatunkban az egyetemhez köthető D1 minősítésű tudományos közleményekről olvasható rövid összefoglaló. A cikkeket az elmúlt időszak megjelenései alapján a Központi Könyvtár, illetve dr. Szigeti Gyula innovációs igazgató válogatta.
A koszorúér-betegség öröklődése: meglátások egy klasszikus ikertanulmányból
Illusztráció

Számos kardiovaszkuláris megbetegedést genetikai és/vagy környezeti tényezők egyaránt befolyásolnak. A terápiás intervenció vagy prevenció megtervezéséhez nagy segítséget adhat az, ha ismert, hogy egy adott kockázati tényező kialakulásában a genetikai és a környezeti tényezők milyen mértékben kapnak szerepet. A koronáriaplakkok családi halmozódása ismert, azonban öröklődésének mértéke kevésbé.

A koronáriaplakk-volumenek pontosabb öröklődésének meghatározására prospektív, klasszikus ikervizsgálatot folytattunk BUDAPEST-GLOBAL (Burden of Atherosclerotic Plaques Study in Twins – Genetic Loci and the Burden of Atherosclerotic Lesions) néven. Minden egyénnél koronária CT-vizsgálatot végeztünk, amely egy megbízható módszer a koronáriarendszer leképezésére és a koronáriaplakkok mennyiségének mérésére. Vizsgálatunk során azt találtuk, hogy a nem-kalcifikált plakk komponensek alakulását nagymértékben környezeti faktorok határozzák meg (közös környezet 63%, egyéni környezet: 37%), még a kalcifikált plakkok alakulásában nagyobb szerepe volt a genetikának (additív genetika: 78%, egyéni környezet: 22%). Ezek alapján elmondhatjuk, klasszikus ikervizsgálatunk során a nem-kalcifikált koronáriaplakkok alakulásában jelentős környezeti hatást találtunk, míg a kalcifikált koronáriaplakkok alakulásában a genetikai tényezőknek volt inkább meghatározó szerepe – írta összefoglalójában dr. Drobni Zsófia.

Bővebb sajtótémaajánló cikkünk a témában ide kattintva érhető el. 

Heritability of Coronary Artery Disease: Insights From a Classical Twin Study
Zsofia D. Drobni (MTA-SE Cardiovascular Imaging Research Group; Semmelweis University), Marton Kolossvary (Cardiovascular Imaging Research Center, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School), Julia Karady (Cardiovascular Imaging Research Center, Department of Radiology, Massachusetts General Hospital, Harvard Medical School), Adam L. Jermendy (MTA-SE Cardiovascular Imaging Research Group; Semmelweis University), Adam D. Tarnoki (Department of Radiology, Medical Imaging Centre; Semmelweis University), David L. Tarnoki (Department of Radiology, Medical Imaging Centre; Semmelweis University), Judit Simon (MTA-SE Cardiovascular Imaging Research Group; Semmelweis University), Balint Szilveszter (MTA-SE Cardiovascular Imaging Research Group; Semmelweis University), Levente Littvay (Department of Political Science, Central European University), Szilard Voros (Global Genomics Group), Gyorgy Jermendy (Bajcsy-Zsilinszky Hospital), Bela Merkely (Heart and Vascular Center; Massachusetts General Hospital; Harvard Medical School), Pal Maurovich-Horvat (Department of Radiology, Medical Imaging Centre, Semmelweis University)
Cardiovascular Imaging. 2022;15
doi.org/10.1161/CIRCIMAGING.121.013348

A migrénes rohamok napszaki kialakulásának hatása a félelem agyi feldolgozására  

A migrén világszerte több mint 1 milliárd embert érint. Jelenleg nem tudjuk megjósolni egy migrénes roham kialakulását, ám felvetették a rohamok tipikus napszaki, vagyis cirkadián ritmust (megközelítőleg 24 órás ciklus) mutató megjelenését. Eddig jellemzően a reggeli/hajnali órákban jelentkező migrént találták a leggyakoribbnak, ám az eredmények ellentmondásosak és a jelenség hátteréről is keveset tudunk.

Két vizsgálatot végeztünk, melyek során a rohamok tipikus napszaki megjelenése mentén elkülönített migrénes csoportok (reggeli, esti és változó kezdet) agyi aktivitását hasonlítottuk össze egy érzelmi feldolgozást mérő feladat segítségével, miközben funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) képeket készítettünk a résztvevők agyműködéséről. Mindkét vizsgálat esetében a félelmet kifejező arcok nézése során láttunk agyi aktivitásbeli különbségeket a csoportok között az érzelmek, az érzékelés és a fájdalom feldolgozását ellátó agyterületeken. Összességében eredményeink alapján migrénben a rohamok kialakulásának különféle napszaki csúcspontjai befolyásolhatják a fenyegető ingerek agyi feldolgozását. Vizsgálatunk egy fontos lépést jelent afelé, hogy megértsük, milyen tényezők állhatnak a rohamok tipikus napszaki kialakulásának hátterében, továbbá rámutat arra, hogy a rohamkezdet napszaki eltérései a migrén sokféleségét tükröző mutató, amit fontos figyelembe venni a kutatások során – fogalmazott összefoglalójában dr. Juhász Gabriella.

Bővebb sajtótémaajánló cikkünk ide kattintva érhető el. 

Circadian Variation of Migraine Attack Onset Affects fMRI Brain Response to Fearful Faces
Daniel Baksa (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; Department of Personality and Clinical Psychology, Institute of Psychology, Faculty of Humanities and Social Sciences, Pázmány Péter Catholic University), Edina Szabo (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Center for Pain and the Brain (PAIN Research Group), Department of Anesthesiology, Critical Care and Pain Medicine, Boston Children’s Hospital and Harvard Medical School; Institute of Psychology, ELTE Eötvös Loránd University), Natalia Kocsel (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Institute of Psychology, ELTE Eötvös Loránd University), Attila Galambos (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Institute of Psychology, ELTE Eötvös Loránd University), Andrea Edit Edes (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University), Dorottya Pap (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Terezia Zsombok (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Mate Magyar (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; János Szentágothai Doctoral School of Neurosciences, Semmelweis University; Department of Neuroradiology, Medical Imaging Centre, Semmelweis University), Kinga Gecse (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University), Dora Dobos (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University), Lajos Rudolf Kozak (Department of Neuroradiology, Medical Imaging Centre, Semmelweis University), Gyorgy Bagdy (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; NAP-2-SE New Antidepressant Target Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; MTA-SE Neuropsychopharmacology and Neurochemistry Research Group, Hungarian Academy of Sciences, Semmelweis University), Gyongyi Kokonyei (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; Institute of Psychology, ELTE Eötvös Loránd University), Gabriella Juhasz (SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; NAP-2-SE New Antidepressant Target Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; MTA-SE Neuropsychopharmacology and Neurochemistry Research Group, Hungarian Academy of Sciences, Semmelweis University)
Front. Hum. Neurosci., 09 March 2022
doi.org/10.3389/fnhum.2022.842426

A nanomedicinákból levont tanulságok alkalmazása az mRNS-alapú SARS-CoV-2 vakcinák ritka túlérzékenységi reakcióinak megértéséhez

A hírvivő RNS-lipid nanorészecskéken (mRNS-LNP) alapuló SARS-CoV-2 vakcinákkal végzett több mint egymilliárd oltás után az anafilaxia és a túlérzékenységi (allergiás) reakciók egyéb megnyilvánulásai ritka mellékhatásnak számítanak. Mindazonáltal ezek a reakciók gyakoribbak mint más vakcinák esetében, mely eltérés oka kevéssé ismert.

Tekintettel arra, hogy ezeknek az oltóanyagoknak a nanoszerkezete nagyon hasonló sok általánosan alkalmazott „nanomedicinához”, és a vakcina és a nanomedicinák által okozott allergiás mellékhatások is hasonlóak, az összefoglaló szerzői azt javasolják, hogy a nanomedicinákra vonatkozó tanulmányok alkalmazhatók az oltási reakciók mechanizmusának jobb megértéséhez. A liposzómális nanomedicinák által kiváltott túlérzékenységi reakciók tanulmányozásából levont tanulságok egyike, hogy a hasonló reakciókat a komplementrendszer, a veleszületett immunitás nem-sejtes ágának aktiválódása okozhatja. Az egyéb lehetséges immunhatások mellett részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az mRNS-LNP vakcinák miként okozhatnak komplement aktivációt, és ezáltal túlérzékenységi reakciót – fogalmazott dr. Szebeni János.

Applying lessons learned from nanomedicines to understand rare hypersensitivity reactions to mRNA-based SARS-CoV-2 vaccines
Janos Szebeni (Nanomedicine Research and Education Center, Institute of Translational Medicine, Semmelweis University; SeroScience LCC; Department of Nanobiotechnology and Regenerative Medicine, Faculty of Health, Miskolc University), Gert Storm (Department of Pharmaceutics, Utrecht Institute for Pharmaceutical Sciences (UIPS), Faculty of Science, Utrecht University; Department of Biomaterials Science and Technology, University of Twente; Department of Surgery, Yong Loo Lin School of Medicine, National University of Singapore), Julia Y. Ljubimova (Terasaki Institute for Biomedical Innovation), Mariana Castells (Division of Allergy and Clinical Immunology, Brigham and Women’s Hospital, Harvard Medical School), Elizabeth J. Phillips (Department of Medicine, Vanderbilt University Medical Center), Keren Turjeman (Laboratory of Membrane and Liposome Research, IMRIC, Hebrew University-Hadassah Medical School), Yechezkel Barenholz (Laboratory of Membrane and Liposome Research, IMRIC, Hebrew University-Hadassah Medical School), Daan J. A. Crommelin (Department of Pharmaceutics, Utrecht Institute for Pharmaceutical Sciences (UIPS), Faculty of Science, Utrecht University), Marina A. Dobrovolskaia (Nanotechnology Characterization Laboratory, Frederick National Laboratory for Cancer Research sponsored by the National Cancer Institute)
Nature Nanotechnology, 2022, volume 17, pages 337–346.
doi.org/10.1038/s41565-022-01071-x

Intraorális szkennerek értékelése azonos szempontrendszer alapján

A CAD/CAM technológia (számítógépes tervezés és megmunkálás) fogászati elterjedése új kihívások és célok elé állította a fogorvosokat. Az intraorális szkennerek megjelenésével a fogorvosok is részesivé válhattak a digitális munkafolyamatoknak. A szakirodalomban azonban nem fellelhető olyan egységes szempontrendszeren alapuló vizsgálat, amely alkalmas arra, hogy az intraorális szkennereket objektíven hasonlíthassuk össze. A hosszútávú klinikai alkalmazás érdekében fontos egy olyan vizsgálat, amelyben az intraorális szkennereket egységes, objektív szempontok alapján értékeljük.

Vizsgálatunk célja a különböző intraorális szkennerek összehasonlító értékelése azonos objektív és számszerűsíthető paraméterek alapján. Vizsgálatunkban 12 különböző intraorális szkennert értékeltünk: 3Shape Trios 3 Pod, Planmeca Emerald, Straumann DWIO, GC Aadva, iTero Element 2, CEREC Primescan, Medit i500, 3Shape Trios 4 Move, Carestream CS3600, 3Shape Trios 4 Pod, Carestream CS3700, és Planmeca Emerald S. Az intraorális szkennerek objektív értékelése 4 különböző módon történt: (a) összefoglaló táblázat, (b) összehasonlító értékelés (az intraorális szkenner kézidarabjának súlya és a szkennerfej átmérője), (c) szkennelési idő és folytonosság megszakadás, illetve (d) pontosság. Az intraorális szkennerek közötti különbségek pontozási rendszerben, pontok formájában nyilvánultak meg (összefoglaló táblázat [max. 10 pont] + intraorális szkenner kézidarabjának súlya [max. 2.5 pont] + szkennerfej átmérője [max. 2.5 pont] + szkennelési idő [max. 2.5 pont] + folytonosság megszakadás [max. 2.5 pont] + pontosság [max. 10 pont] = összesen [max. 30 pont]). A pontozási rendszer objektíven tükrözi az intraorális szkennerek közötti különbségeket – foglalta össze dr. Róth Ivett.

Digital intraoral scanner devices: a validation study based on common evaluation criteria
Ivett Róth (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Alexandra Czigola (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Dóra Fehér (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Viktória Vitai (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Gellért Levente Joós-Kovács (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Péter Hermann (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Judit Borbély (Department of Prosthodontics, Semmelweis University), Bálint Vecsei (Department of Prosthodontics, Semmelweis University)
BMC Oral Health, 2022, volume 22, Article number: 140.
doi.org/10.1186/s12903-022-02176-4

Az evészavarok gyakorisága divatmodellek körében

A divatmodelleket érő szociokulturális nyomás következtében magas rizikójú csoportnak tekinthetők az evészavarok kialakulásának szempontjából. A modellügynökök és a divattervezők állandó nyomásgyakorlása a túlzottan vékony szépségideál elérése érdekében egészségtelen testsúlycsökkentő módszerek alkalmazásához vezethet. A túlzott diétázás, a testtel való elégedetlenség, a külső nyomásgyakorlás táptalaja lehet a különböző evészavarok kialakulásának. Mindezek ellenére kevéssé kutatott területről van szó.

Nemzetközi modellek részvételével végzett online kérdőíves kutatásunk eredménye azt bizonyítja, hogy a modellek BMI értéke szignifikánsan alacsonyabb, mint a nem modelleké, valamint, hogy a divatmodellek körében a kontroll csoporthoz viszonyítva szignifikánsan magasabb a szubklinikai anorexia nervosa előfordulási gyakorisága. A szimulált klinikai anorexia nervosa és bulimia nervosa ugyan nem szignifikánsan, de szintén magasabb előfordulási gyakoriságot mutatott a modellek körében. Ezek az eredmények prevenciós stratégiák kidolgozására és egészségpolitikai lépések megtételére hívják fel a figyelmet – írta összefoglalójában dr. Bogár Nikolett.

Frequency of disordered eating habits among fashion models
Nikolett Bogár (Faculty of Medicine, Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), Szilvia Dukay-Szabó (Faculty of Medicine, Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), Dávid Simon (Department of Statistics, Faculty of Social Sciences, Eötvös Loránd University), Ferenc Túry (Faculty of Medicine, Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), Bea Pászthy (1st Department of Paediatrics, Semmelweis University)
European Eating Disorders Review, 2022.
doi.org/10.1002/erv.2912

Mély tanuláson alapuló atheroscleroticus koszorúér plakk szegmentáció oncoronaria CT angiográfia
Deep learning-en alapuló atheroscleroticus koszorúér plakk szegmentáció oncoronaria CT angiográfia

A koszorúér-betegség felelős az elkerülhető halálesetek többségéért az idősek körében, előfordulása pedig még mindig jelentősen növekszik. A koronária CT angiográfia (CCTA) hatékony nem invazív eszköz a koszorúér-betegség vizualizálására és kvantifikálására. Jelenleg a klinikai gyakorlatban a CCTA vizsgálatokat vizuálisan értékelik ki és a koszorúér plakkok összetétele és mennyisége kvalitatívan kerül leírásra. Ennek oka főként a kvantitatív kiértékelés idő- és munkaigényes volta, mivel a koszorúér szegmentáláshoz képzett és tapasztalt orvosra van szükség. Ezért célunk volt egy nyílt forráskódú, mesterséges intelligencia (mély tanulás/deep learning) modell kifejlesztése, a koszorúér plakkok CCTA-n történő szegmentálására.

Az algoritmusunk felülmúlta a jelenleg használt automata módszereket és hasonló eredményeket ért el mint a manuális szegmentációk. Az általunk fejlesztett modellt implementálni lehet orvosi szoftverekbe, hogy a betegek koszorúér-betegség terheltségét volumetrikusan írják le a jelenlegi kevéssé reprodukálható kvalitatív jellemzőkkel szemben – fogalmazott dr. Jávorszky Natasa.

Deep learning–based atherosclerotic coronary plaque segmentation on coronary CT angiography
Natasa Jávorszky (MTA-SE Cardiovascular Imaging Research Group, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Bálint Homonnay (Hyperplane Szoftverfejlesző Ltd.), Gary Gerstenblith (Department of Medicine, Johns Hopkins University School of Medicine), David Bluemke (University of Wisconsin School of Medicine and Public Health), Péter Kiss (Centre for Discrete Mathematics and its Applications, University of Warwick), Mihály Török (Lain Consulting Ltd.), David Celentano (Department of Epidemiology, Johns Hopkins University Bloomberg School of Public Health), Hong Lai (Department of Radiology, Johns Hopkins University School of Medicine; Institute of Human Virology, University of Maryland School of Medicine), Shenghan Lai (Department of Medicine, Johns Hopkins University School of Medicine; Department of Epidemiology, Johns Hopkins University Bloomberg School of Public Health; Department of Radiology, Johns Hopkins University School of Medicine; Institute of Human Virology, University of Maryland School of Medicine), Márton Kolossváry (MTA-SE Cardiovascular Imaging Research Group, Heart and Vascular Center, Semmelweis University; Department of Pathology, Johns Hopkins University School of Medicine)
European Radiology (2022).
doi.org/10.1007/s00330-022-08801-8

Új, módosított vertikális diffúziós cella tapaszok in vitro hatóanyag-felszabadulásának vizsgálatához

A hatóanyag-felszabadulásának in vitro vizsgálata nélkülözhetetlen a gyógyszerforma fejlesztéséhez, az összetétel és a gyártás optimalizálásához, valamint a gyártási folyamat validálásához, és a gyártási tételek összehasonlító vizsgálatához. A kiemelten tapaszok vizsgálatához kifejlesztett statikus vertikális diffúziós készülék kialakításának előnye, hogy a mintavételkor kivett folyadék mennyisége a mintavétellel egyidejűleg, a kivett mintamennyiséggel pontosan megegyező mennyiségben pótlódik a rendszer automatizálása nélkül úgy, hogy az akceptor oldali térrész buborékmentes marad. A megnövelt akceptor oldali térfogat lehetővé teszi a nagyszámú mintavételt a koncentráció túlzott csökkenése nélkül. A szintén az akceptor oldali folyadékba elhelyezhető termoelem közvetlenül a kioldó közeg hőmérsékletének kontrollját teszi lehetővé anélkül, hogy a mérőegység geometriája szignifikánsan megzavarná a keveredést. Az eszköz, hasonlóan a hagyományos Franz cellához, könnyen összeszerelhető és tisztítható – írta összefoglalójában dr. Zelkó Romána.

Novel modified vertical diffusion cell for testing of in vitro drug release (IVRT) of topical patches
István Sebe (University Pharmacy, Department of Pharmacy Administration, Semmelweis University), László Zsidai (Faculty of Mechanical Engineering, Szent István University), Romána Zelkó (University Pharmacy, Department of Pharmacy Administration, Semmelweis University)
HardwareX, 2022 April, Volume 11, e00293
doi.org/10.1016/j.ohx.2022.e00293

Korokin és COVID-19 – Egy rendszerbiológiai modell, amely feltárja a gyógyszer káros hatását az autofágiára és a kezelések kudarcára

A SARS-CoV-2 által okozott COVID-19 világjárvány miatt sürgős szükség volt terápiás gyógyszerek bevezetésére. A kezdeti időszakban számos tudományos eredmény mutatott rá arra, hogy a klorokin (CQ) és a hidroxiklorokin (HCQ) hatékony lehet kritikus esetekben, ugyanakkor sokszor a CQ/HCQ hosszú távú alkalmazása súlyos mellékhatásokkal jár, mivel gátolják a sejtek autofágia-függő önemésztődést.

Rendszerbiológiai technikák alkalmazásával azt tapasztaltuk, hogy a CQ/HCQ autofágiára kifejtett celluláris hatása SARS-CoV-2 fertőzést követően celluláris stresszt eredményez. Bár a CQ/HCQ képes lehet javítani a vírusfertőzést, az autofágia CQ/HCQ általi tartós gátlása súlyos negatív hatásokkal jár. Mivel a CQ/HCQ elősegíti a sejthalált, így megerősítjük, hogy a CQ/HCQ hozzáadása még súlyos esetekben sem lehet igazán hatékony. Úgy tűnt, hogy csak átmeneti kezeléssel lehet elkerülni a sejthalált, de ez a fajta terápia nem tudta megakadályozni a vírus szaporodását a gazdaszervezetben. A bemutatott elméleti elemzés egyértelműen rámutat a rendszerbiológiai modellezés hasznosságára a kulcsfontosságú folyamatokat célzó gyógyszerek sejthatásának vizsgálatában. E megközelítések alkalmazása csökkentheti a preklinikai vizsgálatok költségeit, és megkönnyítheti az ígéretes klinikai kísérletek kiválasztását – írta összefoglalójában dr. Kapuy Orsolya.

Chloroquine and COVID-19—A systems biology model uncovers the drug’s detrimental effect on autophagy and explains its failure
Orsolya Kapuy (Semmelweis University, Department of Molecular Biology at the Institute of Biochemistry and Molecular Biology), Tamás Korcsmáros (Earlham Institute, Norwich Research Park; Quadram Institute Bioscience, Norwich Research Park)
PLOS ONE, April 2022
doi.org/10.1371/journal.pone.0266337

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.