„Egyetemünk névadója, Semmelweis Ignác Fülöp születésnapjának, egyben a Magyar Egészségügy Napjának előestéjén hajtjuk meg fejünket e tragikus sorsú szülész tanár szülőházánál és sírjánál. Különös jelentőséget ad a mai napnak az is, hogy az egészségügyben dolgozók munkája iránti megbecsülést kifejezendő, Magyarországon munkaszüneti nap számunkra július 1-je” – kezdte köszöntőjét az ünnepi eseménysorozat első helyszínén, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
Felidézte Semmelweis életművét, kitérve arra is, hogy a bécsi egyetem szülészetén dolgozó orvos-kutató újszerű elméletét kortársai nem értették meg, sőt támadták.
Semmelweis munkássága, problémafelvetése, adatainak szisztematikus elemzése, az innováció, valamint a „bomlott állati szerves anyag” kóroki szerepének felismerése, a kutatómunka sikeres megkoronázása inspirációt nyújthat a mindennapok szorításában küszködő klinikusok számára az új ötletek, gyógyító megoldások keresésében – hangsúlyozta.
Az egyetem vezetése által meghirdetett fejlődési programnak megfelelően a Semmelweis Egyetem minden intézetében és klinikáján prioritásként kezeljük az oktatást és a kutatómunkát, a tudománynak kulcsát pedig átadjuk mindenkinek, aki eredeti ötlettel áll elő. Semmelweis kortársainak bűnét, a felfedezés, az újdonság meg nem értését nem szabad elkövetnünk
– fogalmazott dr. Ács Nándor. Az igazgató beszédében kitért a European Journal of Epidemiology legfrissebb számban megjelent közleményre is, amelynek szerzői szintén méltatták Semmelweis kutatásait.
„A fertőző betegségek kutatása ma is aktuális, a tudomány számos új kórokozóval szemben tehetetlen, erre az elmúlt két év eseményei bőséges bizonyítékot adtak – jegyezte meg az igazgató. A többek között Semmelweis gondolatai által elindított infektológia korántsem avítt, hanem továbbra is aktuális, jelenkorunk orvostudományát is alapjaiban érintő területet jelent” – magyarázta dr. Ács Nándor.
Semmelweis tanítása, a fertőzés kiküszöbölésének elve még ma, a korszerű klinikák és szupermodern antibiotikumok korában is érvényes, és nevét áldással említik mindenkor, míg csak nők szülni fognak – fogalmazott beszédében dr. Ács Nándor, majd koszorút helyezett el az egyetem névadója tiszteletére. A Magyar Nemzeti Múzeum nevében dr. L. Simon László főigazgató, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nevében dr. Varga Benedek koszorúzott.
Galéria
Az ünnepségsorozat a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis szobránál folytatódott, ahol dr. Holló Péter, a Bőr-, Nemkórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója mondott köszöntőt. Szavai szerint „Semmelweis munkásságának jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, a magyar és egyetemes orvostudományban betöltött szerepe vitathatatlan. Emlékeztetett, hogy a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította.
Mint mondta, Semmelweis 19. századi életútja messze túlmutat a korán. A modern, elkötelezett orvos példaképévé vált, aki rendíthetetlenül harcolt és kiállt egy tudományos újdonság mellett. Eredményei magukért beszéltek, mégsem tudta meggyőzni nemzedékének csökönyös orvostársadalmát az igazáról – fogalmazott dr. Holló Péter, hozzátéve, hogy az egyetem névadójának története a 20. század végére egy szélesebb dimenzióba kerülve a meg nem értett, elutasított szakember szimbóluma is lett.
Az igazgató felidézte, az 1990-es évek elején Robert A. Wilson használta először az azóta világszerte elterjedt Semmelweis-reflex elnevezést arra az általános emberi magatartásra, amikor egy tudományos, szakmai, szakértői hierarchia alsóbb szintjén elhelyezkedő személy jelenik meg egy új kézenfekvő magyarázattal, és azt a fölötte lévő szinteken lévők nem fogadják el.
Semmelweis munkásságát méltatva úgy fogalmazott: a név kötelez, utalva arra, hogy az egyetem a járvány elleni hazai küzdelem minden színterének egyik legfontosabb bástyájává vált. Mint rámutatott, az elhivatottság és odaadás, a lelkiismeretesség, az orvosi hitvallás, a szakma és a betegek iránti alázat – mindez Semmelweis nyomdokain különösképp előtérbe került az elmúlt időszakban.
Kitért arra is, hogy a kézmosás fontossága Semmelweis óta nem kapott akkora jelentőséget mint a világjárvány elleni prevencióban, és hogy a gyors, határozott fellépés, a szükséges intézkedésekkel való hatásos reagálás a gyermekágyi lázhoz hasonlóan a COVID-19 járványban is eredményesnek bizonyult. Köszöntőjében hangsúlyozta, a gyakorló orvos, a kutató számára a tehetség, tudás és kitartás azok a tulajdonságok, melyek fontossága Semmelweis szellemi hagyatékának legfontosabb üzenete.
Bátornak kell lenni eltérő szemléletmód képviseléséhez. Vezetőként pedig fel kell ismernünk az újszerű megközelítések jelentőségét, és támogatnunk kell őket. A klinikai kutatások támogatásával egyetemünk egyik fő stratégiai célja is ez. Az elit egyetemmé válás, a világ 100 legjobb egyeteme közé kerülés pedig olyan cél, mely méltó szintre emeli intézményünket névadójához
– mondta végül dr. Holló Péter.
A köszöntő végén Semmelweis Ignác emléke előtt tisztelegve az egyetem hallgatói és dolgozói nevében dr. Merkely Béla rektor és dr. Pavlik Lívia kancellár, valamint dr. Holló Péter helyezett el koszorút Semmelweis szobránál. A Magyar Orvosi Kamara nevében dr. Kincses Gyula, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nevében Szűcs-Vámosi Ágnes koszorúzott. Továbbá dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Baráti Köre elnöke, Tripolszky Bálint HÖK elnök, és Kismarjai Kata, az Instruktor Öntevékeny Csoport elnöke is elhelyezte koszorúit.
A Semmelweis-nap további eseményeiről szóló cikkünk ide kattintva érhető el.
Szepesi Anita
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
