Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. június 27.
532639 Összes oltás
A Semmelweis Szalonban ünnepélyes tudományos üléssel köszöntötték 80. születésnapján dr. Nagy Zoltán professor emeritust, a Magyar Stroke Társaság alapító elnökét. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), valamint az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet egykori vezetője továbbra is szoros kapcsolatot ápol a Semmelweis Egyetemmel: a Közhasznúsági Felügyelőbizottság elnöke és a Szenior Akadémia szakmai vezetője.

„Szakmai teljesítményével, emberi nagyságával végtelenül sokaknak mutatott példát – és nem keveseknek nyújtott atyai támogatást. Személyesen is mérhetetlenül hálás vagyok azért, hogy közéjük sorolhatom magamat is” – ezekkel a szavakkal köszöntötte dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója a 80. születésnapját ünneplő dr. Nagy Zoltánt.

Munkásságát méltatva felidézte, hogy a professzor orvosként, kutatóként, oktatóként, hosszú éveken át az OPNI, majd az Amerikai úti országos idegsebészeti intézet (ma Országos Mentális Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet) vezetőjeként, az egyetem polgáraként világszínvonalon dolgozott az agy megismerésén és gyógyításán.

A rektor örömét fejezte ki, hogy már fiatal orvosként találkozhatott dr. Nagy Zoltánnal, aki az OPNI főigazgatójaként a stroke-ellátás telemetriás hálózatának kiépítését vezette, míg ő kapta a feladatot, hogy a Városmajorban az ér- és szívsebészeti részvételt koordinálja. Ez volt az első közös projektjük, és mint mondta, azóta is lenyűgözi a professzor elhivatottsága, fáradhatatlansága és az a mérhetetlen odaadás, amellyel a betegállátás fejlesztésén dolgozik.

Közös “szívügyüknek” nevezte a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát, ahol dr. Nagy Zoltán 1980-tól konziliáriusként dolgozott, egy átmeneti ideig dr. Juhász-Nagy Sándor professzor adott helyet laborjának, később a Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoport vezetője volt. 2016-ban az egyetem konzisztóriumának tagja, majd elnöke lett, a modellváltás óta pedig az egyetem Közhasznúsági Felügyelőbizottságának elnöke. 2019-ben a 250. jubileumi ünnepségsorozat keretében dr. Nagy Zoltán indította el az elsősorban az időskorú laikus közönséget megszólító Szenior Akadémiát, ami a korosztály edukálása iránt érzett elhivatottságát mutatja.

Dr. Merkely Béla a professzor örökérvényű hagyatékénak nevezte a hazai stroke-ellátás megszervezését, tavalyi festménykiállítását említve méltatta művészeti tevékenységét is, majd az egyetem szenátusa nevében Pro Universitate érdemrendet adott át az ünnepeltnek.

Dr. Erőss Loránd, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója laudációjában hangsúlyozta, hogy dr. Nagy Zoltán sokrétű tevékenységének bármely oldalát górcső alá véve hihetetlenül energikus személyiséget látunk. Mint felidézte, a professzor 35 évesen már osztályvezető volt a Semmelweis Egyetem ÁOK Pszichiátriai Klinikáján, 45 évesen klinikai igazgatóhelyettes, 49 évesen egyetemi tanárrá nevezték ki, 52 évesen kinevezték az OPNI-ban az Agyérbetegségek Országos Központja igazgatójának, és megszervezte a magyar stroke-ellátást kollégáival, 58 évesen a HIETE neurológiai tanszékvezetője, 60 évesen az OPNI főigazgatójává nevezték ki. 2007-ben, az OPNI bezárása után megalapította a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán a Bioelektromos Agyi Képalkotó Kutatólaboratóriumot, majd 70 évesen fél évre vállalta az OITI vezetését, ebből végül 6 év lett.

Dr. Erőss Loránd kiemelte, hogy dr. Nagy Zoltán igazi integrátor, szakmai, tudományos és közösségformáló elképzelései is a kreativitását mutatják.

Személyes élményként megemlítette, hogy járt a professzor lakásán, ahol egy reneszánsz ember teremtette környezet bontakozik ki: a rengeteg könyv, kézirat és festmény, köztük saját képei mellett egy hárfa is áll; az alkotás állandó kísértésében élő embert látni ebben az otthonban.

A tudományos ülésen tanítványai tartottak előadást: dr. Pánczél Gyula (A thrombolízis három évtizede: az úttörőktől a rutin stroke terápiáig), dr. Gubucz István (Mechanikus recanalizáció: új csodafegyver a neurológiai ellátásban), dr. Gaál Anikó (Fókuszban az agyi endohel: a vér-agy gát jelentősége ischaemiás stroke-ban) és dr. Nardai Sándor (Experimentális stroke kutatás: a DMT a neuroprotekció új ígérete).

Interjú dr. Nagy Zoltán professor emeritussal

80 évesen is aktív, min dolgozik mostanában?

A dimetiltriptofánnal (DMT) dolgozunk tovább, ez egy új molekula a stroke-ellátás lehetséges kezelésében, ugyanis mérsékli a neuronkárosodást, a gyulladásos reakciót és a vér-agy gát károsodását. Az egyetemen a Közhasznúsági Felügyelőbizottság elnökeként is sok a feladatom, ezen kívül a kutatásetikai bizottságban dolgozom (ETT-TUKEB), és a Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának is tagja vagyok. Évente kurzust tartok PhD-hallgatóknak a stroke neurobiológiája témakörben.

Tavasszal már a 6. szemeszterét tartotta a Szenior Akadémia, amelynek Ön a szakmai vezetője. Miért tartja fontosnak az idősebb nemzedék edukációját?

A betegeimen keresztül láttam, hogy az idős emberek egyre inkább elszakadnak a saját koruktól. Átalakul a világ, újabb technológiai forradalmat élünk meg, minden megújul, és az idősek lemaradnak, nem értik meg a nagy változásokat, ami az orvosbiológiában, a klinikai ellátásban is bekövetkezett. Az volt a szlogenem: „tanuljunk, hogy megértsük az unokáinkat!”. Azt szerettem volna elérni, hogy ismerjék meg az új kutatási irányokat, és olyan egészségügyi felvilágosító tematikát állítottam össze, amely egyben megismerteti a Semmelweis Egyetemet a fővárosban és az országban, hogy lássa a nagyközönség, milyen magas szintű tudás van ezen a nemzetközileg is jegyzett egyetemen. A kurzusok ingyenesek, rendkívül népszerűek, az elmúlt szemeszterben 1800-an regisztráltak, és Zoomon követik az előadásokat.

Ön festő, és a képek befogadásának neurobiológiáját is vizsgálja. Mit állapított meg?

Egy radiográfus-mérnök PhD-hallgatóval közösen a funkcionális MR-rel vizsgáltuk azt, hogy amikor egy festményt vetítünk a vizsgált személynek, mi zajlik le az agyában. Nagyjából tudtuk, mit várunk, de arra nem volt adat, hogy egy képzőművésznek vagy egy festészetben járatlan embernek egyformán történik-e az agyában a képfeldolgozás. Kevés adat van arról is, hogy egy nonfiguratív és egy ábrázoló festmény, illetve egy giccs és egy értékes kép befogadása között van-e az agyban aktivitási különbség. Ez utóbbinál nem találtunk értékelhető eltérést, az absztrakt és az ábrázoló képeknél, illetve a festőknél és laikusoknál viszont voltak különbségek.

Melyik festészeti stílushoz sorolja magát?

Döntően a nonfiguratívhoz, a lírai absztrakció vagy expresszionizmus irányzatához. Olyan mestereim voltak, mint Magyarász Imre, Bene Géza vagy Sváby Lajos, akihez utolsó éveiben szoros barátság fűzött. Halála előtt nem sokkal azt írta egy emailben, nincs már rám szükséged, mester lettél. Ennek a nagy művésznek elismerése önbizalmat adott.

Kiss Gábor
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.