Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. május 18.
530637 Összes oltás
A Semmelweis Szalonban mutatták be dr. Gömör Béla professor emeritus legújabb könyvét, amely a Szumma címet viseli. Az eseményen a szerzőt dr. Merkely Béla rektor és dr. Lakatos Péter, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese méltatta, a kötetről pedig dr. Táncos László, a Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft. igazgatója beszélgetett a szerzővel.

A könyvbemutató dr. Merkely Béla köszöntőjével indult, amelyben kiemelte, dr. Gömör Béla bemutatása egyszerre könnyű és egyszerre nehéz, mert hosszú és tartalmas életút áll mögötte. Pályafutását röviden ismertetve elmondta, hogy dr. Gömör Béla Szegeden született, ott végzett orvosként 1962-ben, majd belgyógyásznak készült, de végül reumatológus lett. Szakmájában nemzetközileg elismert tekintéllyé vált, 1984-től 18 éven keresztül tanszékvezető egyetemi tanár, hazai és nemzetközi szervezetekben vezető tisztségeket töltött be, számos kitüntetése mellett egyebek mellett Szent-Györgyi Albert-díjjal is kitüntették – ismertette a rektor. Dr. Merkely Béla köszöntőjében kiemelte: rendkívül termékeny szerzőről beszélhetünk, hiszen az új könyv összesen a 35. megjelent kötete, életművében az orvosi témájú szakkönyvek és a művészeti ihletettségű művek éppen egyenlő arányban jelentek meg. A rektor a szerzőről elmondta, hogy szerteágazó orvosi tevékenysége mellett a művészetek területén is maradandót alkotott, közismert műgyűjtő és író. A frissen megjelent Szumma című kötetben tükröződik a festészet, az irodalom, az írás legnemesebb értelemben vett szeretete – fogalmazott dr. Merkely Béla. Minden fejezetből az ember és az élet szeretete árad, a szó szerint vett humanizmus – foglalta össze a rektor, kiemelve a könyvben tükröződő gazdag olvasmányanyagot, amin keresztül – mint fogalmazott – csak úgy sorjáznak az olvasót gazdagító idézetek, bölcsességek Arisztotelésztől Newtonon át egészen Szent-Györgyi Albertig.

Dr. Lakatos Péter a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese laudációjában elmondta, hogy az újonnan megjelent kötet kulcsa liber est lumen mondás, ami annyit tesz: a könyv maga a fény. Az olvasásra nevelésnek, az olvasás minél szélesebb körben való terjesztésének is nagy szerepe van a könyvben – emelte ki a nyitószövegre utalva, amely egy iskolai osztálynak szóló szuggesztív előadás. Dr. Lakatos Péter azt is elmondta, hogy minden fejezet elején egy festmény látható, ami összefüggésben van a szöveggel – ez elárulja a szerző vonzódását a képzőművészethez, egyúttal azt is jelzi, hogy az olvasót nemcsak a szöveg, hanem a könyv képi világa is egy szellemi utazásra invitálja, a szöveg és a kép különféle viszonyainak felfejtése pedig izgalmas értelmezői kalandot jelent. Azt is felidézte, hogy sokszor járt a szerzővel kiállításokon, aukciókon, és nagyon sokat tanult tőle erről a világról, például azt a belátást is neki köszönheti, hogy a művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz. Dr. Gömör Béla művészethez való viszonyát azzal egészítette ki, hogy ő maga is fedezett fel művészeket, például Bäck Mancit vagy Tipary Dezsőt.

A köszöntéseket követő beszélgetés során dr. Táncos László kérdezte a szerzőt a könyv megszületéséről, az abban szereplő írásokról, az élethez és halálhoz fűződő viszonyáról. Elmondta, hogy a könyv ötlete tőle származik, ő kérte fel a szerzőt egy összefoglaló mű megírására, aminek eredetileg Az egész élet volt a munkacíme, ebből lett végül a Szumma. Dr. Táncos László úgy fogalmazott, őt személyesen is nagyon érdekelte, hogy egy ilyen intellektuális kincseket csillogtató író miként foglalná össze az életben szerzett tapasztalatait, és úgy gondolta, az eredmény az olvasókat is bizonnyal mély szellemi kalandra hívja majd – és mint elmondta, ebben nem is csalódott, hiszen egy nagyon izgalmas és érdekes mű született.

Dr. Gömör Béla a kérdésekre válaszolva kifejtette: az elégedetlenség korunk betegsége, a modern ember mindig többet akar, ami egy rossz spirálhoz vezet. Számára életművére visszatekintve is a munka szeretete, az aktív élet a meghatározó, amivel az elégedetlenség megkerülhető. Szent-Györgyi Albert alakjának és különc szokásainak felidézésével arról is szólt: a nagyság és a szigor mellett jó, ha az ember a könnyedségnek, a lazaságnak és a humornak is enged: erre ő – mint elmondta – mindig is törekedett. Hangsúlyozta, hogy a művészeti tárgyú írásaival mindig is a műveltségfejlesztés, az ismeretterjesztés volt a szándéka, és számára nagy öröm, ha neki kedves festőket másokkal megismertethet. De nem csak festőket tartalmaz például az a 218 nevet tartalmazó lista, amely a könyv végén található személynévtárban rövid leírásokkal rendszerezi a könyvben előforduló fontos személyeket – ez is az ismeretek átadására való szándékot jelzi.

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.