„Adatvezérelt egészség és mesterséges intelligencia az egészségügyben” című előadásában dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánja kiemelte, az egészségügyben nem egyszerűen digitalizáció zajlik, hanem egy adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás, a prevenció, a diagnosztika és az ellátás területén ezek az adatvezérelt megoldások lesznek uralkodók. Konkrét példákon keresztül mutatta be, miként lehet az adatot életmentésre használni, illetve hogy az adatokon alapuló döntéshozatalban milyen lehetőségek rejlenek. Példaként említette az oltási programot, amely során az egészségbiztosító szűrést végzett a regisztráltak között, hogy a krónikus betegséggel rendelkezők kerüljenek elsőként sorra – fejtette ki.
„Az adattudomány kéz a kézben fog járni az egészségüggyel”, mindez pedig hatalmas egészségnyereséggel párosulhat – fogalmazott dr. Szócska Miklós. Azáltal ugyanis, hogy a digitális egészségügyi rendszerben megtalálhatók a beteg „digitális ikerpárjának adatai”, életútja, idővel könnyen kiválasztható lesz, hogy mely terápiás útvonal a legkedvezőbb számára – magyarázta a szakember. Hangsúlyozta, az adatvezérelt megoldásokkal számos ponton be lehet avatkozni úgy az egészségügybe, hogy annak életnyereség legyen a vége. Példaként említette a mesterséges intelligenciát, mely ha folyamatosan diagnosztizálja az emlőtumort, akkor a már most létező algoritmusokat le lehetne futtatni a hazai képarchiváló rendszerekben megtalálható mammográfiai felvételeken. Így az esetlegesen elnézett, fals negatív képek kiszűrhetők lehetnének, ezáltal életeket lehetne menteni. Emellett – a kapacitások szervezésénél – a vezetői információs rendszerek bevezetésével rengeteg közpénzt is meg lehetne takarítani. „Az adat életet ment és közpénzt takarít meg” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy tévhit, miszerint a mesterséges intelligencia kiszorítaná az emberi munkaerőt, rávilágítva arra, hogy az lényegében az emberi tudást automatizálja, és teszi jobban hozzáférhetővé. Az EKK dékánja előadásában kitért rá, miként tud részt venni a mesterséges intelligencia a döntéstámogatásban, illetve bemutatta, hogyan használható a járványkezelésben is. Az MI segíthet megfigyelni a vakcinaellenességhez kapcsolódó aktivitásokat, illetve az oltás felvételéhez való pozitív viszonyulás trendjeit is.
Kitért a járványügyi védekezést segítő, az országos népességmozgást monitorozó vezetői információs rendszerre is, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának vezetésével dolgoztak ki. A döntéshozók számára készített adatbázisban számos szempont alapján (pl. településméret, konkrét kerületek, települések, időpontok) lehet keresni, és látványos diagramok mutatják meg az adott helyen és időszakban a lakosság COVID-19 alatti mobilitását – ismertette. A vezetői információs rendszer segítségével pontosan lekövethető egy-egy korlátozó intézkedés hatása, nyomon követhető, hogy milyen területi különbségek, helyi sajátosságok vannak az emberek mozgásában, éppen ezért alkalmas a járványügyi védekezéssel kapcsolatos vezetői döntések megalapozására – hangsúlyozta. Az országos szintű, teljes járványidőszakot átfogó elemzésről a Nature Scientific Reports című lapban jelent meg a magyar szakemberek publikációja.
Beszélt a rendszerben rejlő korlátokról is, melynek egy részét mi magunk jelentjük, de kiemelte még az adatbevitel ergonómiáját és minőségét, az adatvédelmi jogszabályokat, a kettős használatú technológiát, az adatsovinizmust – ami lehet intézményi és egyéni –, az adatvédelem-fetisizmust, továbbá a bizalom és bizalomvesztést, és a kiberbiztonságot is.
A Szenior Akadémia előadása visszanézhető az egyetem YouTube-csatornáján.
Dr. Szócska Miklós 1989-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ezt követően egészségügyi menedzser-képzésben vett részt Hollandiában, Japánban és Londonban. Államigazgatási tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen John F. Kennedy kormányzati iskolájában szerzett mesterdiplomát 1998-ban. 1991–2009 között megszervezte és fejlesztette az 1995-ben hivatalosan is megalakuló Egészségügyi Menedzserképző Központot a Semmelweis Egyetemen, amelynek 2000-ig igazgatóhelyettese, 2014-től pedig igazgatója. 2010 és 2014 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára volt. 2019-től az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánjaként is tevékenykedik, számos nemzetközi és hazai fejlesztési és kutatási program résztvevője. Fontosabb szakterületei: változtatásvezetés, leadership, elektronikus egészségügy, egészségügyi kommunikáció.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
