Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. augusztus 07.
535278 Összes oltás
Kari szintű referensekkel rendelkező üzletfejlesztési hálózatot épít az egyetemen az új szervezeti egységként létrejött KFI Üzletfejlesztési Központ. Dr. Szabó István igazgató célja, hogy 2030-ra nagyságrendileg 100 közeli, egyetemi szabadalmakra, fejlesztésekre, szolgáltatásokra épülő spin-off cég működjön szoros együttműködésben a Semmelweis Egyetemmel. A vezető egyfajta producerként tekint magára, feladata pedig az, hogy az alapötlettől jelen legyen és egészen az értékesítésig elvigye a folyamatokat más KFI támogató szervezeti egységekkel együttműködve. Dr. Szabó István maga is a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán kezdte pályáját, majd első vállalkozását egy saját szabadalomra építette, ezt követően pedig jelentős tapasztalatokat szerzett az egészség- és gyógyszeriparban.  

“Gyorsan tanulok új dolgokat, amiket rövid időn belül rendszerszinten tudok alkalmazni, könnyen adaptálódom az új környezethez, és gyorsabban számolok fejben, mint az átlag. Talán ezek a legspeciálisabb képességeim, amelyek az üzlethez is kellenek” – mondja magáról az orvos végzettségű, majd az egészség- és gyógyszeriparban jelentős tapasztalatot szerzett dr. Szabó István, aki június óta vezeti az új, központi szervezeti egységként létrehozott KFI Üzletfejlesztési Központot.

A központ – az intézményi innovációs ökoszisztéma szerves részeként – az egyetemen született KFI (kutatás-fejlesztés, innováció) termékek és szolgáltatások piaci értékesítését hangolja össze, vagyis azt segíti, hogy a kutatásokból származó termékek és szolgáltatások, piaci partnerek és befektetők bevonásával hasznosuljanak. A feladatok közé tartozik a Semmelweis Egyetem KFI termék- és szolgáltatás portfóliójának összeállítása, az ez iránt érdeklődő ipari szereplők, pénzügyi befektetők felkutatása, az értékesítési lehetőségek megalapozása, kulcs KFI üzletágak kialakítása, fejlesztése.

Felderítem, kiszámolom, helyzetbe hozom, forrást teremtek, és ha szükséges, értékesítem. Az üzletfejlesztés feladata, hogy pénzt és partnereket szerezzen, majd piaci termékké gyúrja az ötletet, fejlesztést, szolgáltatást – fogalja össze röviden az Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített feladatokat. Az egyetemen jelenleg is elérhető szolgáltatás az Innovációs Központon és az Egyetemi Innovációs Bizottságon keresztül a kutatói ötletek, fejlesztések “inkubálása”, a szabadalomig való eljutás támogatása. Az inkubációs folyamat átlagosan 2-3 évig tart, és már ez idő alatt folyamatosan szervezzük a jövendő szabadalom hasznosítását. Az általam irányított szervezet önálló szerepe igazából ott kezdődik, amikor már van egy mintadarab vagy dobozos termék, ekkor tudjuk az üzleti tervet véglegesíteni – a KFI Üzletfejlesztési Igazgatóság a gyártástól akár egy vállalat felépítésééig, szükség esetén annak értékesítéséig el kívánja vinni a folyamatot. A vezető úgy véli, bár az egyetem kiválósága hazai és nemzetközi szinten is jól ismert, nem feltétlen vagyunk tudatában annak, hogy üzletfejlesztési szempontból milyen értékek között járunk.

Biztos vagyok benne, hogy sokkal több hasznosítható érték, ötlet van, mint ami jelenleg eljut hozzánk, képletesen egy aranybányánk van, de nem tudjuk, hol van benne az arany, ezért át kell mosni az egészet

– szemlélteti. Éppen ezért egy olyan üzletfejlesztési indukciós hálózat jön létre az egyetemen, amelynek kari szinten is lesznek referensei, akik első körben egyfajta mentorként terelgetik a tehetségeket, majd szűrőként ellenőrzik, hogy egy-egy ötlet megfelel-e a feltételeknek, kellően üzletre hangolt-e, az elgondolás találkozik-e valós piaci igénnyel. Az ideális üzletfejlesztési referens felgyorsítja az innovációs folyamatot, növeli a termék értékét, megkönnyíti annak a piacra kerülését. Várom a jelentkezőket, akiket érdekel ez a világ, hiszen most építjük saját erőforrásainkból, saját magunknak a jövő sikerembereit – fogalmazott.

A központ a szellemi tulajdon hasznosításán túl, az egyetemi tudományos infrastruktúra (core facility) hatékony használatára is üzleti tervet fog kidolgozni, hiszen a belső használat mellett itt is nagy lehetőségek vannak a szolgáltatásként való értékesítésre. Ennek az infrastruktúrának a részei a nagy értékű eszközök mellett többek között a biobankok is, amelyek egységes rendszerben való működtetése ezért is jelentős. Dr. Szabó István felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból kiváló tesztkörnyezetet tud biztosítani egyes termékek fejlesztéséhez. – Olyan Semmelweis márkanév alatt futó termékcsaládokat szeretnénk, amelynek fejlesztésében, tesztelésében részt vett az egyetem – mutatott rá. A KFI Üzletfejlesztési Központ vezetőjének célja, hogy 2030-ra mintegy 100 egyetem közeli spinoff cég működjön, amelyek egyetemi szabadalmakra, fejlesztésekre épülnek.

Dr. Szabó István 1996-ban végzett Szegeden általános orvosként. Mint meséli, felmenői több generációig visszavezethetően klinikusok, azon belül is többségében belgyógyászok, így ő is a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán kezdte pályáját. A családi hagyomány ellenére ugyanakkor a kezdetektől vonzotta a kutatás, azon belül is a molekuláris medicina. Első lépésként egy saját szabadalomra épített termékcsaládot és klinikai laborhálózatot alakított ki, sikeres piacot építve, majd később a gyógyszeriparban dolgozott egyebek mellett az EGIS-nél, Hexalnál, és a Sandoznál, majd az Beaufour Ipsennél. Az állami vezetői pozíciókba is belekóstolt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél, valamint a korábbi Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnél (GYEMSZI), 2021 márciusáig pedig a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) ügyvezető igazgatója volt.

“Mindig is klasszikus startupper voltam, kezembe adtak egy új ötletet, portfóliót, amit elkezdtünk építeni hárman, öten, majd két év után körülnéztem és egy prosperáló cégnél ültünk” – mondja dr. Szabó István, megjegyezve, hogy ehhez a kiváló munkatársak kiválasztása, a dinamikus döntéshozatal és a csapatjáték volt a kulcs. Mint rámutatott: szeretné az egyetemi alapokon egy újfajta vállalati kultúra alapjait felépíteni, segíteni, így az egyetemi kiválóság egyfajta producereként tekint magára, aki a termékportfolió építéséért, hasznosulásáért felelős.

Dobozi Pálma
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikk a Semmelweis Egyetem újság októberi számában megjelent anyag szerkesztett változata.  

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.