A COVID-19 járvány tudományra gyakorolt hatását érzékelteti, hogy az elmúlt két évben több mint 170 ezer publikáció jelent meg a témában, ami nagyságrendileg az asztmáról 1799 óta megjelent összes cikk számához közelít. A poszt-COVID tünetegyüttesről viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, hisz egy relative új problémáról van szó; a PubMed adatbázis alig több mint 8500 bejegyzést tart számon, melyek a koronavírus utóhatásainak különös természetét írják le. A tünetek ugyanis gyakran átfedőek, több szervrendszerre is kiterjedhetnek, időben és intenzitásukban hullámzóak illetve sokszor meg is változhatnak – mondta előadásában dr. Szabó Attila.
“A második illetve harmadik hullám idején sajnos megtanultuk, hogy hiába gyógyulnak fel a betegek egy akut fertőzésből, bizony megjelenhetnek olyan komplikációk, melyek messzemenően kihatással vannak a mindennapjaikra, és rontják az életminőséget”
– fogalmazott a klinikai rektorhelyettes, az egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának vezetője. A WHO állásfoglalása szerint “COVID-19 utáni állapot” olyan betegeknél fordul elő, akik az akut szakaszt követően 3 hónapon belül, és legalább 2 hónapon át tapasztalják a tüneteket. A leggyakoribb panaszok között szerepel a fáradtság, a légszomj, a kognitív diszfunkció, illetve a pszichiátriai problémák. A COVID-19 okozta fertőzés súlyossága és a poszt-COVID tünetegyüttes súlyossága között nincs közvetlen összefüggés. Tehát egy enyhén lezajló betegség után is jelentkezhetnek komoly poszt-COVID tünetek – hangsúlyozta dr. Szabó Attila. A rektorhelyettes elmondta: brit adatok szerint az igazolt fertőzöttek több mint 20 százaléka 30 nappal a tünetek kezdete után poszt-COVID szindrómás tüneteket mutatott, s 13,7 százalékuknál ez még 130 nappal a betegség lezajlása után is fennállt. A gyermekek aránya alacsonyabb, de a 12-16 éves korosztályban már nem ritka, 10-15 százalék körüli; leggyakrabban a 35-70 éves korosztályt érinti, ahol 25 százalékra tehető ez az arány.
A tünetek képe nagyon szerteágazó: a fáradtsághoz gyakran izomgyengeség vagy ízületi fájdalom társul, a légszomj mellett nehézlégzés, folyamatos köhögés illetve oxigénhiány jelentkezik. A pszichiátriai tünetek kapcsán depressziót, alvászavart, esetleg viselkedészavarokat diagnosztizálnak, emellett sokan beszámolnak egyfajta “agyi köd”, vagyis olyan kognitív zavar fellépéséről, amikor a betegnél szó szerint kiesnek bizonyos időközök – mondta dr. Szabó Attila.
A poszt-COVID sajnos a szív- és érrendszert sem kíméli: keringési problémák, szívdobogásérzés, mellkasi fájdalmak léphetnek fel, illetve megnő a trombózis kockázata. Szaglásvesztéssel nemcsak az akut fázisban, hanem a későbbiekben is sokan szembesülnek, de megjelenhet veseelégtelenség, valamint gyomor- és bélrendszeri, a májat esetleg hasnyálmirigyet érintő probléma. Gyakorlatilag nincs olyan szervrendszer, amelyet nem fenyeget a poszt-COVID szindróma – fogalmazott a rektorhelyettes.
A fertőzés szövődményei mellett sajnos előfordulhat az is, hogy a páciens egy meglévő betegsége súlyosbodik – itt elsősorban cukorbetegségre, magas vérnyomásra, iszkémiás szívbetegségre vagy krónikus tüdőbetegségre kell gondolni. Külön problémát jelent az úgynevezett sokszervi gyulladás, amely folyamatosan fennálló lázat, hasi problémákat illetve adott esetben keringési és idegrendszeri tüneteket okoz és elsősorban gyermekeknél fordul elő.
A rektorhelyettes hangsúlyozta: jelenleg sajnos nincs olyan gyógyszer illetve terápia, amely egyértelműen megszüntetné az akut fertőzés után jelentkező tüneteket. Komplex poszt-COVID specifikus kezelés híján tüneti kezelésekre van lehetőség és kiemelten fontos a rehabilitáció. A kezelésről azonban szerencsére a rendelkezésre álló ismeretek közben napról napra gyarapszanak.
“Egyre több szakember foglalkozik poszt-COVID betegekkel. Azt látjuk, hogy döntő többségüknek tudunk segíteni, és ha lassan is, de idővel csökkennek a tüneteik”
– mondta. Mivel az extrém fáradékonyság az egyik leggyakoribb probléma, általános javaslat az, hogy a beteg körültekintően tervezze meg feladatait és pihenjen sokat. Emellett kiemelten fontos a pszichés támogatás, a megfelelő étkezés illetve folyadékbevitel – emlékeztetett dr. Szabó Attila, majd hozzátettre: bár nincs átfogó nemzetközi tanulmány erről, a tapasztalatok alapján a vakcináció a poszt-COVID-ban szenvedő páciensek számára is fontos lehet, mivel az oltás után javulhatnak a tüneteik.
Az esetlegesen fennálló alapbetegségek gondos ellátása mellett az egészségügy szervspecifikus kezelésekkel veszi fel a harcot a poszt-COVID ellen. A Semmelweis Egyetem szinte valamennyi klinikáján indított poszt-COVID ambulanciát, ahol komplex rehabilitációs tréningek várják az érintetteket.
A Pulmonológiai Klinikán február elsején indult poszt-COVID rendelés, és nyár végéig több mint kétszázan kaptak célzott segítséget. A légzésfunkciós vizsgálatok mellett itt azt is letesztelik, hogy mennyire terhelhető illetve fáradékony a beteg. A felépülés szerves részét képezi a légzőtorna, amelynek elsajátítását az egyetem honlapján elérhető kisfilm is segíti.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán egy alapos kivizsgálást követően egyénre szabott terápiát dolgoznak ki a poszt-COVID-ban szenvedő betegeknek, köztük versenysportolóknak is, akiket szintén megvisel a tünetegyüttes.
A Fül-orr-gégészeti Klinika szaglás ambulanciáján már több mint ötszáz beteget láttak el. A szaglóhám regenerációjának elősegítése vitaminokkal és táplálékkiegészítőkkel történik, egy 12-18 hetes szaglástréning mellett. Ez egy elhúzódó folyamat, de az esetek 30 százalékában sikerül szignifikáns javulást elérni – hangsúlyozta dr. Szabó Attila.
A poszt-COVID-ban szenvedő gyermekek kapcsán az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója elmondta: az ambulanciára kerülő kis betegek átlagosan 12 poszt-COVID tünetet mutatnak, és egyértelműen romlik az életminőségük. A családok közti tapasztalatcsere elősegítése érdekben az intézmény létrehozott egy Facebook csoportot “Bókay Longcovid csoport” címmel, ahol a szakemberek minden nap megosztanak egy rövid, hasznos tanácsot a szülőkkel illetve gyerekekkel.
Dr. Szabó Attila azzal a gondolattal zárta előadását, hogy a poszt-COVID szindróma egy új, megismerés alatt lévő állapot, melynek kapcsán még kevés evidencia áll rendelkezésre, így igen nehéz kialakítani egy olyan rendszert, mellyel a legjobb ellátás biztosítható. A rektorhelyettes arra biztatott mindenkit, hogy vegyék fel a harmadik oltást, illetve aki még nem élt a vakcina lehetőségével, tegye ezt meg, hogy elkerülje a fertőződést – s vele a poszt-COVID egészségromboló hatásait.
Az előadás diasora ide kattintva tekinthető meg.
A Szenior Akadémia előadása visszanézhető az egyetem YouTube-csatornáján.
Dr. Szabó Attila 1994-ben végzett az egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd csecsemő- és gyermekgyógyászat, továbbá nefrológia szakvizsgát tett. Huszonhét éve dolgozik az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, 2013 óta mint klinikaigazgató egyetemi tanár. A gyermeknephrológiai és transzplantációs ambulancia vezetője, valamint a gyermek alvásdiagnosztikai és terápiás laboratórium alapítója, vezetője. A magyar, német és angol nyelvű graduális oktatás mellett rendszeresen tart előadásokat a csecsemő- és gyermekgyógyász szak- és továbbképzésben, illetve nephrológiai posztgraduális képzésben. 2018 óta a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, illetve a Klinikai Központ elnöke. Tudományos érdeklődése középpontjában a vesebetegségek progressziójában tetten érhető nemi különbségek, valamint az iszkémia/reperfúziós veseelégtelenség pathomechanizmusának vizsgálata áll. Dr. Szabó Attila 2000-ben vehette át a Semmelweis Egyetem Doktori Oklevelét, 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet és 2010-ben a Semmelweis Egyetem Habilitációs oklevelét. 2001-ben elnyerte a Richter Gedeon Kutatási Díjat. A Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj kétszeres díjazottja (2002, 2006), 2017-ben pedig Mestertanár Aranyérmet vehetett át a TDK hallgatók sikeres felkészítéséért.
Kiss Viktória
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
