Nagy örömre szolgál a rendezvénysorozat védnökeként útjára indítanom a Semmelweis Üzleti Fórumot, amely reményeim szerint nem csak a Semmelweis Egyetem számára lesz nagyon hasznos, hanem a körülütte lévő tágabb ökoszisztémának is, melybe beletartoznak azok az ipari szereplők, vállalkozások, startup cégek és tudásközpontok, akik együttműködésük révén elő tudják segíteni, hogy az egyetem elérje egyik fő célját, a világ top 100 egyeteme közé kerülni – mondta az eseményt megnyitó beszédében Orbán Gábor, az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Beszédében rámutatott, hogy az első este tematikája, az adathasznosítás, nagyon jó kezdőpont az ipari szereplők és az egyetemi kutatók, tudósok, klinikusok közötti párbeszédre. Elmondta, hogy az orvostudományban a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok által gyűjtött valódi, empirikus adatok lehetővé teszik a bizonyíték alapú orvoslást. Napjainkban már sokkal több adattal rendelkezünk, mint korábban – digitális biomarkerek, genetikai információk, betegnyilvántartások – de ahhoz, hogy kiszűrjük a sok „zajt”, statisztikai és gépi tanulási megoldásokat kell használnunk, valamint integrálnunk kell a különböző adathalmazokat. Ezért is van szükség több együttműködésre a szektor szereplői között, melyre remélhetőleg jó alkalmat ad a mostani esemény is – emelte ki Orbán Gábor.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes prezentációjában a Semmelweis Egyetem kutásfejlesztési és innovációs (KFI) szervezetében végrehajtott, illetve tervezett változásokat mutatta be. Az egyetem stratégiai célkitűzései közé tartozik a tudományos publikációk, a PhD-hallgatók számának növelése, a támogatások hatékonyabb felhasználása, ami miatt szükségessé vált egy új KFI támogató rendszer létrehozása. „Szerencsére, ami ahhoz szükséges, hogy előrébb kerüljünk a nemzetközi rangsorokon az teljesen egybe esik azzal, ami stabil pénzügyi hátteret biztosít a további fejlesztésekhez is” – mutatott rá a rektorhelyettes. Négy tevékenységi területet azonosítottak az egyetemen belül (nem klinikai kutatások, állatkísérletek, kutatói kezdeményezésű, valamint szponzorált klinikai kutatások), amelyeknek központosított támogatást fognak nyújtani az új rendszerben, olyan területeken mint pl. minőségbiztosítás, biostatisztika, adatbázis menedzsment, vagy üzletfejlesztési tanácsadás. A végleges rendszer jelenleg tervezés alatt áll, többek között várjuk külső partnereink véleményét is, ez a mai fórum is ezt szolgálja – mutatott rá dr. Ferdinandy Péter. Kiemelte még a Science Parkot, mint a KFI tevékenységének zászlóshajó-projektjét, amelynek célja, hogy az egész régió egészségügyi iparának egyik kulcsszereplőjévé váljon, elősegítve egyetemi spinoff cégek létrejöttét.
Az egyetem újonnan létrehozott KFI Üzletfejlesztési Központjának célkitűzéseiről és tervezett felépítéséről beszélt előadásában dr. Szabó István igazgató. Elmondta, hogy az új egység feladata az egyetem KFI termék- és szolgáltatás portfóliójának összeállítása, valamint együttműködési, értékesítési szerződések kezdeményezése és megkötése. Emellett felkutatja a portfólió iránt érdeklődő ipari szereplőket és befektetőket, valamint versenypiaci elemzések és pénzügyi modellezések készítésével támogatja az egyetem többi egységét. Idén az egység központi szervezetének tervezése és kialakítása folyik, az operatív tevékenység pedig jövőre kezdődik.
Stratégiai tervünk mintegy 100 spinoff cég alapítása és támogatása 2030-ig, az én szerepem egyszerűen megfogalmazva pedig a kiválóságunk értékesítése
– emelte ki dr. Szabó István. Beszámolt az Üzleti Fórum sorozat jövőbeni terveiről is, miszerint negyedévente kerülne sor a rendezvényekre: februárban a biobank lesz a fő téma, áprilisban a KFI központi tevékenysége, jövő ősszel pedig várhatóan a Science Park beruházás.
A Business Forum második részében az IQVIA, a legnagyobb, egészségügyre szakosodott adattudományi cég regionális igazgatója osztotta meg gondolatait az adathasznosítás jövőjéről. Luka Chichov szerint a kormányszervek rengeteg információt birtokolnak, ez azonban többnyire strukturálatlan, hozzáférhetetlen, illetve nem egységes. Az érdekelt feleknek felismerésekké kell alakítaniuk ezt az adattömeget. “Az egészségügy fejlődése érdekében úgy kell kiaknáznunk az adatokat és a technológiát, hogy az információk gyorsan és olcsón kezelhetővé, elemezhetővé váljanak” – mondta. Az igazgató hozzátette, a tudomány fejlődése megfizethető árakat teremt a genomikus adatok terén, ezért ezek jelentősége illetve felhasználása is nő, ami a klinikai kutatások és az egészségügyi ellátás átalakításának hajtóereje lehet.
Somogyi-Rózner Judit, az IQVIA üzletfejlesztési vezetője a jelenlegi projekteket értékelve emlékeztetett arra, hogy az információs tőke létrehozásához közösségi rendszerben működni képes, szabványos és összehangolt adatokra van szükség. “Egy jobb egészségügy csak a vonatkozó adatok feltárásának és elemzésének új paradigmáján keresztül valósulhat meg” – mondta. Elismeréssel szólt a nemzetközi OHDSI programról, amely átfogó elemzések révén növeli az egészségügyi adatok értékét, már több mint 70 országban (köztük hazánkban is). Ennek része a Semmelweis Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet magába foglaló EHDEN, amelynek célja egy egészségügyi adattudományi hálózat létrehozása Európában.
Galéria
Dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi Iroda vezetője egyetértett kollégájával az adattranszformáció és -integráció fontosságában. A Semmelweis Egyetem adatbázisa erős bástya, amely lehetővé teszi célzott transzlációs kutatások lebonyolítását illetve virtuális klinikai vizsgálatok bővítését, a rendszernek ugyanakkor vannak gyengeségei is, mint például az adatbeviteli platformok és szoftverek eltérései, vagy egy adatbázis-kezelő központ hiánya – jegyezte meg. Ami a jelenlegi projekteket illeti, a hivatalvezető a COVIDATA-S-t emelte ki, amely figyelemreméltó adattömeget jelent. Három forrást integrálnak ide: az eMedSol, a papíralapú betegnyilvántartások, valamint a NEAK szűrt adatbázisának információit. A projekt a megvalósításának félidejében jár; a közeljövő tervezett lépései közé tartozik a Biobank Hálózat adatbázis fejlesztése, egy felelős szervezet kijelölése, illetve a lehető legkorszerűbb Kórházi Információs Rendszer (HIS) kialakítása itt az egyetemen – mondta a hivatalvezető.
Az utolsó előadó a személyes adatok kezelésének jogi problémáit járta körül. Halász Bálint, a Bird & Bird Ügyvédi Iroda partnere szerint az abszolút névtelenség többé már nem lehetséges. Abban a pillanatban, amikor egy adat azonosíthatóvá válik, személyes adatként kell kezelni, így a GDPR hatálya alá esik. “Ez a rendelkezés lassan szinte mindenre kiterjed, vagyis jószándékú, de a gyakorlatban betarthatatlan szabályozásról beszélünk” – mondta Halász Bálint. A beazonosíthatóság küszöbét ugyanakkor ‘mozgó célpontnak’ nevezte a szakember, ami teret adhat alternatív megközelítéseknek a fogyasztóvédelmi jog, a versenyjog vagy a polgári jog terén.
Deme Tamás, Kiss Viktória
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
