Dr. Réthelyi Miklós rector emeritus előadásában Szentágothai János akkori országgyűlési képviselő 1991-es országgyűlési beszédéből idézett, kiemelve, hogy ő maga is igyekezett ilyen alapokon átalakítani az egyetemet:
Lassan ideje volna rájönni, hogy a rendszerváltás addig nem az igazi, míg vérünkké nem válik, hogy a közösséget – a családtól a nemzet egészéig – a bizalom tartja össze, az a hit, hogy a másik is jót akar. Jogi szabályozás és garanciák kellenek, de ezek csak azok elleni védekezésként, akik e tisztességes konszenzuson kívül akarnak működni.
Röviden áttekintette az 1989-es főbb eseményeket az országban, majd bemutatta az egyetem felépítését. Kiemelte, az intézmény élén akkor is a rektor állt, de fontos változásként említette, hogy 1991-től az addigi gyakorlattal ellentétben az egyetem vezetőjét nem kijelölték, hanem megválasztották. Felidézte, hogy az 1991. március 20-i rektorválasztáson négy jelölt közül őt választották meg a pozícióra, mely megbízás akkor még csak két évre szólt. Dr. Réthelyi Miklóst a kétéves ciklus után újraválasztották, így összesen négy évig volt az egyetem rektora 1991 és 1995 között.
További változásként említette, hogy a korábban Egyetemi Tanácsként működő egység Szenátussá alakult, mely nemcsak nevében, de összetételében is megváltozott: 30 százalékban hallgatók is helyet kaptak benne. Létrejött az egyedülállónak számító Egyetemi Parlament, mely azelőtt nem volt egyik felsőoktatási intézményben sem – emelte ki. Míg a Szenátus 28 főből állt, az Egyetemi Parlament majdnem 400 embert foglalt magába, ahol minden terület képviseltette magát, ez a szervezeti egység választotta meg a rektort is. A hallgatók helyzetét stabilizálva megalakult a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), az ő jelöltjeik kerültek be a kari tanácsokba, a Szenátusba és az Egyetemi Parlamentbe is – ismertette. Rektorsága alatt vezették be – a parlament döntése alapján –, hogy a klinikák, intézetek vezetőinek 70 év helyett csak 65 éves korig szól az igazgatói mandátuma. Kitért rá, hogy míg ma már több rektorhelyettes is segíti a rektor munkáját, az ő idejében még csak egy ilyen volt Nemes Attila személyében. Sorra vette az Egyetemi Parlament által megszavazott és létrehozott szervezeti egységeket: 1992. november 27-én alakult meg a Családorvosi Intézet, 1993. februárjában a Magatartástudományi Intézet, 1996. szeptemberében pedig az Egészségügyi Menedzserképző Központ. Felidézte, hogy mivel a felsőoktatási törvény nem fogadott el két vezető testületet egy intézmény élén, ezért az Egyetemi Parlamentet 1993-ban meg kellett szüntetni, a továbbiakban a Szenátus maradhatott meg az egyetem vezető testületeként.
Előadása további részében sorra vette azokat az innovációkat, amiket rektorként ő honosított meg az egyetemen, ilyen volt például az egyetemi Hírlevél, 1991-ben az informatika bevezetése a klinikai munkába, az új igazgatók munkájának kiadványokkal való segítése. Szintén ő vezette be az oktatók pedagógiai képzését, illetve, hogy a professzori teákra meghívta a gazdasági vezetőket is. 1992. óta tartanak egyetemi évnyitó ünnepséget, továbbá az ő kezdeményezésére énekeljünk ma is az ünnepségeken a Himnuszt és a Szózatot. Az egyetem vezetői testületeit és bizottságait bemutató kiadványokat készítettek, valamint dr. Réthelyi Miklós vezette be a karácsonyi vacsorát, eleinte csak azoknak a külföldi hallgatóknak, akik nem tudtak hazamenni az ünnepekre, aztán ez később hagyománnyá és közösségi alkalommá vált – emlékezett vissza. Ekkor szervezték meg először a Semmelweis Tudományos Fórumot, illetve az ő nevéhez fűződik az azóta már hagyományossá vált Semmelweis Szimpózium is. Kiemelte a jubileumi díszoklevelek átadásának különleges ünnepi jellegét, illetve nagy gondot fordított az 1956-os forradalomra történő megemlékezésekre, amelyeken az ünnepi beszédet a forradalom napjaiban közreműködő, valamikori orvostanhallgatók tartották.
Az előadás diasora ide kattintva tekinthető meg, illetve visszanézhető az egyetem Youtube csatornáján.
Dr. Réthelyi Miklós orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 1963-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Diplomájának megszerzése után professzora, dr. Szentágothai János hívására került Budapestre, ahol a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Sz. Anatómiai Intézetének lett előbb gyakornoka, később egyetemi tanársegédje, majd adjunktusa. 1972-től a II. Anatómiai Intézetben oktatott és kutatott, 1986-ban nevezték ki egyetemi tanárnak.1991 és 1995 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora volt, az egyetem egészségügyi menedzserképzésének elindítója. 1994-ben az I. Sz. Anatómiai Intézet (később Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) igazgatójává nevezték ki. E pozícióban tíz évig dolgozott, emellett 1995-ben az egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának megteremtője és igazgatója volt 2000-ig, illetve 1998–1999-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályát vezette. 2002-től 2009-ig az egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának, illetve az anatómiai intézet Szentágothai Jánosról elnevezett laborjának vezetője. 2009-ben professor emeritusi címet kapott. 1970-ben INSERM ösztöndíjjal egy évet kutatott Párizsban. Több alkalommal volt vendégprofesszor az Észak-karolinai Egyetemen. 1999 és 2002 között a Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Kutatási területe a gerincvelő neuronális és szinaptikus szerkezete, a peptid tartalmú idegsejtek és -pályák jellemzése, valamint a szövettani metszetek háromdimenziós rekonstrukciója. Halász Bélával együttműködve a hipotalamusz idegpályáinak és szinapszisainak a vizsgálatait végezte. Több mint nyolcvan tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Jelentős a tankönyvírói tevékenysége, dr. Szentágothai Jánossal közösen írt nyolc kiadásban megjelent anatómia, szövet- és fejlődéstan-tankönyvet. 2010-től 2012-ig az öt ágazatot magába foglaló Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere, 2012-től az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
