Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. október 19.
404713 Összes oltás
A modellváltást követően az egyetem már nem köteles központosított közbeszerzési eljárás keretében lebonyolítani a kiemelt – eddig központosított eljárási körbe vont – termékek beszerzését, ugyanakkor önkéntes módon ez a lehetőség továbbra is megmaradt. A változás hatásairól és előnyeiről dr. Pavlik Lívia kancellár és dr. Farkas Dénes beszerzési igazgató beszélt honlapunknak. Mint elmondták: a modellváltás számos könnyítést és lehetőséget hozott az intézmény számára, melyekkel ha sikerül élni, a beszerzések olcsóbbá, jobbá vagy épp gyorsabbá válhatnak.

A Semmelweis Egyetem 2021. augusztus 1-jét követően állami felsőoktatási intézményi szervezeti forma helyett közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működik tovább, ez pedig a beszerzési folyamatokban is változásokat hozott. Bár a modellváltást követően az egyetem már nem köteles központosított közbeszerzési eljárás keretében lebonyolítani a beszerzéseket, továbbra is a közbeszerzési törvény hatálya alatt maradt – emelte ki dr. Farkas Dénes, a Beszerzési Igazgatóság igazgatója, hozzátéve: eddig azért vonatkozott az intézményre ez a szabályozás, mert költségvetési szerv volt, a modellváltást követően pedig a finanszírozás formája miatt.

A Semmelweis Egyetemen folyó oktatás, gyógyítás és kutatás-innováció ugyanis döntő részben, 50%-ot meghaladó mértékben állami finanszírozásból valósul meg a modellváltás után is, ezért az intézmény egésze közbeszerzés-köteles maradt, hiszen közpénzt elkölteni csak a közbeszerzési törvény keretei között lehet. Változás ugyanakkor, hogy dönthetünk arról, egyetemi szinten saját hatáskörben bonyolítjuk le az ún. kiemelt termékek beszerzését, vagy az erre szakosodott központi beszerző szervezeteket vesszük igénybe. Költségvetési szervként utóbbi opció kötelező volt, most csak egyfajta lehetőség – hívta fel a figyelmet dr. Pavlik Lívia.

A kancellár rámutatott: a Semmelweis Egyetem jogszabályi környezettől függetlenül egy nagy és bonyolult szervezet, ez pedig önmagában meghatározza nemcsak a beszerzési, de az ügyintézési folyamatokat is. „Egy összetett intézmény vagyunk, amelyben a különböző területek felelős vezetői relatíve nagy felhatalmazással rendelkeznek, és ez nem véletlen” – emelte ki. Az egyetem decentralizált működése lehetővé teszi, hogy a döntések ott szülessenek meg, ahol ehhez a legtöbb információ áll a rendelkezésre, így a szervezeti egységeknek viszonylag nagy mozgástérük van a beszerzés tekintetében is. Ugyanakkor minden szakterületről nem állhatnak rendelkezésre információk a szervezeti egységeknél, ezért ennek az átfogó szakmai tudásnak centralizáltan, a központi szakigazgatóságoknál kell jelen lenniük – mondta el dr. Pavlik Lívia. „A modellváltás könnyítéseket és számos lehetőséget is hozott számunkra, amelyekkel élhetünk, de nem szabad kidobni a fürdővízzel együtt a gyereket is. Vannak ugyanis olyan jól bejáratott beszerzési módozatok, amelyeket akkor sem szabad pályán kívülre helyezni, ha már nem szorítanak rá minket kötelező jelleggel ezek alkalmazására” – magyarázta. A modellváltással nem borultak fel a beszerzési folyamatok, nem arról van szó, hogy ami eddig fekete volt, az ezután fehér lesz és fordítva. Egyszerűen több dologban érvényesülhetnek a megfontolásaink, a döntési lehetőségekben sokkal inkább előtérbe kerülhetnek a saját szempontjaink – tette hozzá. A jogszabályi környezet változásával ugyanis az egyetem már nem köteles a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) rendszereivel együttműködni, azonban lehetőség van önként csatlakozóként igénybe venni ezeket az országos szinten központosított beszerző szerveket és azok szolgáltatásait.

Dr. Pavlik Lívia szerint például az egyetem könnyebben tud majd saját maga számára testreszabott kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatásokat beszerezni így, hogy már nem köteles a Nemzeti Kommunikációs Hivatalhoz (NKOH) fordulni ezekkel kapcsolatban, amelynek amellett, hogy hosszú volt az időigénye, szakmai hozzáadott értéket nem hozott az egyetem számára.

Ami a beruházásokat illeti, korábban minden 700 millió forint feletti infrastruktúrához kapcsolódó magasépítési beruházás esetén a Beruházási Ügynökséggel (BMSK Zrt.) kellett az egyetemnek együttműködni: ők beszerzési és bizonyos műszaki feladatokat is elláttak. A jövőben rájuk ugyanolyan lehetséges partnerként tekintünk, mint bármely más piaci szereplőre, és ha úgy gondoljuk, hogy náluk van meg a szükséges szakmai kompetencia, vagy bizonyos munkálatokban ők segíthetnék a legjobban az infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő beszerzési tevékenységünket, akkor hozzájuk fordulunk majd – mondta el a kancellár.

Lehetőség nyílt az egyetem számára, hogy szabadabban döntsön arról, hogy a beszerzéseit milyen módon valósítsa meg – tette hozzá dr. Farkas Dénes. A központosított közbeszerzések területén az informatikai eszközök és szolgáltatások beszerzése a DKÜ hatáskörébe tartozik, míg a KEF-hez köthetőek többek között az orvostechnikai eszközök, a gyógyszerek, a bútorok, a gépjárművek, valamint az üzemanyag beszerzése – ezekkel kapcsolatban augusztus 1-jétől az egyetem szervezeti egységei dönthetik el, élnek-e a KEF szolgáltatásaival, és a KEF-en rendelkezésre álló keretszerződésekből lehívható, viszonylag rövid idő alatt megvalósuló központosított közbeszerzéssel, vagy azon kívül szeretnék egyetem által lebonyolítandó saját határkörű (köz)beszerzési eljárásban beszerezni a termékeket és szolgáltatásokat. Utóbbi esetében az egybeszámítási szabályok alkalmazása dönti el hogy a rövidebb idő alatt megvalósuló egyszerű beszerzési eljárás keretében, vagy a hosszabb időtartamú hagyományos közbeszerzés keretében valósulhat meg a tranzakció: azaz az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló beszerzési tárgyak becsült értéke a beszerzési eljárásrendtől függetlenül egybeszámítandó, és az egyedi értéktől függetlenül ennek a kumulált értéknek a nagysága dönti el, hogy adott beszerzés egyszerű, vagy közbeszerzés keretében valósítható-e meg.

A beszerzési igazgató szerint a központosított közbeszerzés akkor előnyösebb, ha fontos a beszerzés gyorsasága, illetve ha az adott szervezeti egység számára megfelelnek az így elérhető korlátozottabb, de még így is széles körű „étlapok”, míg a saját hatáskörben megvalósuló beszerzés mellett a saját igényre szabott műszaki specifikációk szólhatnak, amelyek beszerzése azonban hosszabb időt is igénybe vehet.

Természetesen minden beszerzés ellenőrzött körülmények között kell történjen: a Beszerzési Igazgatóságnál van a kontroll az eljárási szabályok és az egybeszámítási szempont mérlegelésével, míg a szakmai szempontokat az illetékes szakigazgatóság gyakorolja – fejtette ki dr. Farkas Dénes, külön kiemelve az Informatikai Igazgatóságot az informatikai eszközök és szolgáltatások, valamint az Egészségügyi Hálózatirányítási Igazgatóságot az orvostechnikai eszközök esetében, ez a két termékkör fedi le ugyanis a a központosított közbeszerzési körbe tartozó beszerzési igények döntő százalékát. A Beszerzési Igazgatóság tehát arról dönt, hogy eljárásrendi szempontból valóban lefolytatható-e egy egyszerű beszerzés, vagy az egybeszámítás miatt egy akár alacsonyabb összegű tranzakciót is közbeszerzésként kell lefolytatni, míg a szakigazgatóságok szakmai tanácsokkal tudják segíteni a szervezeti egységeket, illetve nyilatkoznak a beszerezni kívánt eszköz, szolgáltatás műszaki megfelelőségéről.

A beszerzési igazgató szerint a modellváltással emellett egyszerűsödtek is a beszerzési folyamatok: a beszerzést kezdeményező szervezeti egységeknek immár nem szükséges minden esetben papíralapon, a beszerzés minősítő űrlappal (BML) elindítani a folyamatot, ez a lépés – meghatározott esetekben – elektronikusan, e-maillel is kiváltható. Dr. Farkas Dénes kiemelte: a megváltozott beszerzési szabályokról jelenleg a Gazdasági Főigazgatóság, valamint a Beszerzési Igazgatóság oldaláról tájékozódhatnak az érdeklődők. Dr. Pavlik Lívia hozzátette: a szervezeti egységek munkáját igyekszenek majd azzal is segíteni, hogy a közeljövőben ajánlásokat fogalmaznak meg számukra, az eddigi tapasztalatok szerint mikor melyik beszerzési formát érdemes alkalmazni.

A kancellár kiemelte: a beszerzési folyamatok átalakulásával még fontosabbá válik a szervezeti egységek közötti együttműködés, valamint a szakmai közreműködés, az egyetem ugyanis folyamatosan nagy összegű, összetett beszerzéseket folytat le. Egészségügyi intézményként minden apró részletnek jelentősége van, ezért különösen nagy a felelősségünk, ráadásul a tranzakciók során olyan dolgokra is oda kell figyelnünk, mint például a betegadatok védelme – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a beszerzési folyamatok feletti kontroll legalább annyira védi a páciensek, mint az egyetem dolgozóinak érdekeit. Egy bonyolult szervezeten belül csak úgy valósítható meg az egyéni igényeket is kielégítő beszerzési eljárás, ha az abban résztvevő szereplők együttműködnek egymással. – mutatott rá. A változástól azt várjuk, hogy bizonyos beszerzések olcsóbban valósulhatnak meg, míg más esetekben valamilyen paramétert tekintve jobb, előnyösebb terméket vagy szolgáltatást szerezhetünk be, esetleg mindezt rövidebb idő alatt bonyolíthatjuk le – összegezte dr. Farkas Dénes.

Szabó Ádám
Fotó: Ancsin Gábor

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.