Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. október 18.
404045 Összes oltás
Többek között az érelmeszesedés kialakulásának okait és a betegség lefolyását meghatározó tényezőket mutatták be a „Fókuszban az atherosclerosis: Új terápiás célpontok és gyógyszerjelöltek azonosítása” című projektzáró hibrid konferencia előadásai. Az Elméleti Orvostudományi Központban megrendezett és online is közvetített esemény a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program NVKP_16-1-2016-0039 azonosító számú hároméves pályázatát zárta le. A projektben a Semmelweis Egyetem, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet (NAIK-MBK) és az Immugenes Kft. által alkotott konzorcium vett részt.

A Fókuszban az atherosclerosis: Új terápiás célpontok és gyógyszerjelöltek azonosítása című projektzáró hibrid konferencia a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program NVKP_16-1-2016-0039 azonosító számú pályázatát zárta le, melyben a Semmelweis Egyetem Élettani Intézete és Angiológiai Tanszéki Csoportja, a NAIK-MBK, valamint az Immunogenes Kft. által alkotott konzorcium vett részt. Az atherosclerosis (érelmeszesedés) egy népbetegség, amely rendkívül széles körben nagyon sok embert érint. Amint a pályázat oldalán olvasható, az elmúlt 60 év tudományos eredményei és gyógyszerfejlesztései ellenére évtizedek óta világszerte az atherosclerosis okozta megbetegedések vezetik a haláloki statisztikákat. Ennek oka, hogy az érelmeszesedés kialakulásának okairól, a betegség lefolyását meghatározó tényezőkről még sok mindent nem tudunk. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásának segítségével kialakított konzorcium azt tűzte ki céljául, hogy innovatív, molekuláris biológiai, immunológiai és géntechnológiai módszereket alkalmazó kutatással, páciensektől származó minták analízisével, valamint a kutatási eredmények transzlációjával közelebb jusson az atherosclerosis hátterében álló folyamatok megismeréséhez és gyógyszeres befolyásolásához.

A konzorcium megszületését az inspirálta, hogy a különböző irányokból érkező tudást összeadva a betegség jövőbeni terápiája szempontjából új gondolatok és megközelítések születhessenek – emelte ki a június 21-i eseményt megnyitó beszédében dr. Hunyady László egyetemi tanár, a konzorcium vezetője, aki ezt követően röviden bemutatta a projekt résztvevőit és összefoglalta, milyen előadásokra kerül sor az Elméleti Orvostudományi Központban megrendezett és online is közvetített esemény során.

A pályázat eredményeképpen eddig négy specifikus monoklonális ellenanyagot és két szabadalmaztatható kináz-gátló szert fejlesztettek, valamint új szolgáltatásokat is kialakítottak: az Élettani Intézetben transzlációs állatmodellekből származó minták komplex szövettani vizsgálata zajlik, a NAIK-ban pedig genetikai szolgáltatásokat nyújtanak kísérleti állatmodelleken. Egy hazai iparjogvédelmi bejelentés született, további kettő pedig folyamatban van. Emellett a projekt során számos tudományos publikáció jelent meg jelentős szaklapokban – ilyen például a Nature Communications folyóiratban publikált kutatás, mely azt mutatja be, miként serkenthető a nyirokérnövekedés a vakcinákhoz használt mRNS technológia segítségével. A pályázat támogatásával eddig négy hallgató szerezte meg PhD-fokozatát, számos egyéb közlemény és PhD-munka pedig továbbra is folyamatban van, a projekt nagyban hozzájárult tapasztalt kutatók megtartásához és két új, fiatal kutatócsoport létrejöttéhez.

Ezt követően a konzorcium tagjai tartottak rövid előadásokat. A Semmelweis Egyetem részéről dr. Mócsai Attila, az Élettani Intézet egyetemi tanára, július 12-től kinevezett mb. igazgatója tartott először prezentációt, amelyben többek között részletezte a benyújtott szabadalmak szakmai előkészületeit, valamint beszélt az atherosclerosis részfolyamataival (gyulladás, ektópiás kalcifikáció) kapcsolatos kutatásban elért eredményekről, és a felhasznált modellrendszerekről. Bemutatta az újonnan beszerzett nagyműszer segítségével beállított és publikált kísérleti rendszert a mieloid sejtek fejlődésének vizsgálatára.

Dr. Geiszt Miklós, az Élettani Intézet egyetemi tanára a NOX5 NADPH oxidáz atherosclerosis kialakulásában játszott szerepéről beszélt, külön kitérve a NOX enzimekre, a NOX5 KO nyúlmodell létrehozására és az ennek vizsgálatával elért eredményekre.

Dr. Jakus Zoltán egyetemi docens előadásának címe „A nyirokerek és a nyirokérnövekedési jelpályák szervspecifikus funkcióinak vizsgálata fiziológiás és patológiás körülmények között” volt, ebben szót ejtett többek között egy nukleozid módosított mRNS alapú rendszer kifejlesztéséről a szervspecifikus nyirokérnövekedés serkentésére, a nyirokérnövekedési jelpályák szerepének vizsgálatára a placenta vérereiben, valamint a nyirokerek szerepének jellemzésére a nagyerekben és az atherosclerosisban.

Dr. Balla András egyetemi docens bemutatta, miként vizsgálták meg, hogy a patkány vaszkuláris simaizomsejtjeiben mely gének expressziója változik AT1-receptor agonista kezelés hatására, és ezek közül melyek játszhatnak szerepet az atherosclerosis kialakulásában.

A NAIK – mely 2021. februárjától a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (MATE) tartozik – részéről dr. Hiripi László csoportvezető, tudományos tanácsadó ismertette, miként hoztak létre és jellemeztek CRISPR-Cas9 genom szerkesztéssel NOX5 illetve NOX4 génkiütött nyúlvonalakat.

Az Immunogenes Kft. eredményeit dr. Kacskovics Imre ügyvezető nevében dr. Geiszt Miklós professzor ismertette az érdeklődőkkel. A cég nemzetközileg egyedülálló antitest előállító technológiával rendelkezik. Az Immonogenes-t az ELTE és a NAIK-MBK tudományos eredményein alapuló új, szabadalmaztatott innovatív technológia hasznosítására alapították.

A kutatási eredményeket bemutató előadások után poszterséta következett, mely során a szerzők bemutatták a 18 magyar és angol nyelvű tudományos posztert, a posztersétát követően pedig élénk szakmai diskurzus alakult ki a résztvevők között.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.