Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. június 11.
298615 Összes oltás
A Semmelweis Egyetem Szent Rókus Klinikai Tömbjének három részlege vesz részt a COVID-ellátásban: a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, valamint a kardiológiai és a mozgásszervi rehabilitációs osztályok. A tömbben olyan koronavírusos betegeket kezeltek, illetve szükség esetén kezelnek most is, akik nem igényelnek intenzíves hátteret. Emellett itt működik az egyetem egyik oltópontja is. A járvány alatti tapasztalatokról dr. Göböl Zsolt orvos-főigazgatót, rektori biztost, dr. Somogyi Péter osztályvezetőt, továbbá a három koronavírusos betegek ellátásában érintett osztály vezető ápolóját, Virág Andreát, Kocsisné Nyakas Noémit és Mészáros Tibort kérdeztük. A járvány csúcsán több mint 100 koronavírusos beteget kezeltek a tömbben, ez a szám az interjú május eleji időpontjára kevesebb mint tizedére csökkent a járvány enyhülésével.

„Felemelő volt látni, hogy milyen gyorsan megtalálta mindenki a helyét”

Dr. Göböl Zsolt orvos-főigazgató, rektori biztos

A Szent Rókus Klinikai Tömb mióta vesz részt a COVID-ellátásban? Emlékszik-e az első esetre?

A tömbben folyó ellátást alapvetően befolyásolja, hogy a Szent Rókus Kórház egy ápolási, rehabilitációs profilú, intenzív osztállyal nem rendelkező intézményként csatlakozott a Semmelweis Egyetemhez 2020. június 1-jén (további részletek erről keretes írásunkban a cikk végén). Az első hullám alatt, 2020 tavaszán már elindult az integráció folyamata, így a járvány kapcsán is megkezdődött az együttműködés az egyetemmel. Az első eset különösen emlékezetes számunkra: a járvány hazai kezdete után körülbelül egy hónappal egy krónikus betegünk tesztje pozitív lett. Az egyetem vezetőinek és szakembereinek gyors és hatékony segítségével megakadályoztuk, hogy elterjedjen a fertőzés, ami tekintve az itt ápolt betegek állapotát, korát igen komoly veszélyekkel járt volna. Az egyetem dolgozói megszűrték a bent fekvő több száz beteget és a kórházi dolgozókat is – szerencsére csak néhány fertőzöttet találtunk, akiket elkülönítettünk a szintén a mozgásszervi rehabilitációs osztályon kialakított COVID-részlegen, a súlyosabb eseteket pedig átvette a Pulmonológiai Klinika.

Mi a feladatkörük a COVID-19 betegek ellátása terén, és ez miként változott a különböző hullámok során?

Az első és a második hullám alatt nagyon hasonló tevékenységet folytattunk. 2020 tavaszán első lépésként egy egyetemi munkatársak számára a mozgásszervi rehabilitációs osztályon kialakított karanténnal vettük ki a részünket a járvány elleni küzdelemben. Azoknak a COVID-pozitív egyetemi dolgozóknak biztosítottunk helyet, akik nem szorultak kórházi ellátásra, de nem volt lehetőségük otthonukban karanténba vonulni. Ezen kívül a Rókus vette át az egyetemi klinikákról azokat, akik a COVID-19-ből ugyan kigyógyultak, de az alapbetegségük miatt még kórházi ápolásra volt szükségük. A harmadik hullámban az esetszámok emelkedése miatt nálunk is COVID-osztályok alakultak, először a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ harminc ágyán indult el az ellátás, majd bekapcsolódott a kardiológiai rehabilitációs osztály 30 ágyon, majd a mozgásszervi osztály 33 ággyal. Továbbra is az egyetemen belülről érkeztek hozzánk a betegek, az ápolás-rehabilitációs profilunk miatt természetesen olyanok kerültek hozzánk, akik nem igényeltek intenzív terápiás ellátást. Mindezzel párhuzamosan folytattuk a nem COVID-os krónikus és ápolási ellátást is a pandémia teljes ideje alatt, hiszen az érintett betegeink folyamatos kórházi ápolásra szorulnak.

Mennyire volt szükség a munka átszervezésére?

Az egész ház életét átszerveztük, összességében minden munkatársunk részt vett a COVID-ellátásban, illetve az oltóponton folyó munkában. A szükségletekhez és a feladatokhoz igazítottuk a munkatársak beosztását, az egynapos sebészeti ellátás például a pandémia alatt minimálisra csökkent, ezért az itt dolgozók szinte teljesen beforogtak a COVID-osztályok és a január közepétől megnyitott oltópont munkájába – utóbbi helyszínen is fontos volt a segítség, hiszen naponta kétezernél is több oltást adunk be (az interjú másnapján beadott oltások száma például meghaladta a 3600-at). Felemelő volt látni, hogy milyen gyorsan megtalálta mindenki a helyét és milyen jó csapat kovácsolódott össze a különböző osztályok munkatársaiból.

Milyen fontos tanulságokkal, később is használható tapasztalatokkal szolgál ez a jelenlegi helyzet?

A járvány gyönyörű példája lett házon belüli és a többi egyetemi klinikával való együttműködésnek, az egyetemmel való integráció nagyon pozitívan vizsgázott. A munkatársaink bebizonyították az összefogás erejét és hogy számukra a betegek a legfontosabbak.

COVID-ellátás osztályvezetői szemmel

A tömb három COVID-ellátásban érintett egységének vezetője dr. Gadó Klára (Geriátriai és Ápolástudományi Központ), dr. Papp András (kardiológiai rehabilitációs osztály) és dr. Somogyi Péter (mozgásszervi rehabilitációs osztály). Dr. Somogyi Péter honlapunknak kiemelte az egyetem háttértámogatásának szerepét. „Sosem volt hiány védőeszközökből, gyógyszerekből, nagyon kiszámítható módon biztosította az egyetem ezeket a betegbiztonság szempontjából is fontos eszközöket. Az egyetemi klinikákról többször érkeztek orvosok a segítségünkre, a szakdolgozóinkat pedig házon belül csoportosítottuk át a feladatok szerint. Nagyon jó, baráti csapat állt össze, a dolgozók szó nélkül mentek be a vörös zónába, és vették ki a részüket a járvány elleni küzdelemben” – fogalmazott, hangsúlyozva az ápolók szerepét, akik a legtöbb időt töltötték a frontvonalban. Dr. Somogyi Péter kitért arra is, hogy mivel a Rókusban egy tömbön belül, egymáshoz közel találhatók az egységek, így nagyon gyorsan tudtak alkalmazkodni mindig az aktuális helyzethez. Szükség esetén az orvos-főigazgató és az osztályvezetők egy gyors egyeztetéssel át tudták szervezni az ellátást a szükségletek szerint.

Galéria

3kép

Virág Andrea, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ klinikai vezető ápolója:

„A járvány második hullámának csúcsán a vörös zónában 60, az intermedier részlegen 40 ágyon láttuk el a koronavírusos betegeket, majd 2021 februárjában 30 vörös zónás ágy üzemeltetését átvette a kardiológiai rehabilitációs osztály, később pedig – az első hullám után ismét – becsatlakozott a mozgásszervi rehabilitációs osztály is. A COVID-ellátás teljesen új helyzet és kihívás volt mindannyiunk számára; a védőeszközök viselésével is most találkoztunk először, így meg kellett tanulni azok helyes, biztonságos használatát, a szakszerű ki- és beöltözést. Aki bemegy a vörös zónába, az 3-4 órát bent tölt teljes védőfelszerelésben, ami számos kényelmetlenséget okoz, de például a vénát sem egyszerű megtalálni a többrétegű gumikesztyűben. A munkaszervezéssel arra törekedtünk, hogy pontosan átgondoljuk, hogy az adott idő alatt milyen tevékenységeket, milyen sorrendben lehet elvégezni. A betegellátási, ápolási feladat ugyanakkor nem volt jelentősen eltérő a megszokottól, mivel mi egyébként is idős, legyengült állapotú betegek kezelésére vagyunk felkészülve. Amit pozitívumként emelnék ki, hogy a különböző osztályokról érkező ápolók nagyon könnyen megtalálták a közös hangot. Mikor nálunk elindult a COVID-ellátás, csatlakoztak segítségként a Minimál Invazív és Egynapos Sebészeti Klinika és Szakrendelő ápolói és műtősei, akik pillanatok alatt csapattaggá váltak.”

Kocsisné Nyakas Noémi, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikához tartozó kardiológiai rehabilitációs osztály vezető főnővére:

„Mi békeidőben átlagosan 40-50 év közötti, infarktuson átesett betegek rehabilitációjával foglalkozunk, így számunkra a COVID-ellátásban való részvétel egy teljesen új betegtípus megjelenését vonta maga után. A megszokottnál sokkal idősebb és elesettebb betegeket kellett kezelnünk, így az ápolási feladatok, a betegek alapvető szükségleteinek kielégítése nagyobb hangsúlyt kapott. Nagyon jó érzés volt látni, hogy a nővérek pillanatokon belül át tudtak állni a szükséges új munkafolyamatokra, hiszen tanulták, tudják ezt is, valamint a gyógytornászok és a masszőrök is bekapcsolódtak a betegellátásba, ha kellett ők is bementek a vörös zónába. Az osztályunkhoz tartozó két szint egyikén alakítottunk ki 30 ágyas COVID-osztályt, amely a járvány tetőpontján folyamatosan teljes kapacitással működött. Ez a kihívás összekovácsolta a csapatot, hiszen egymás nézéséből meg kellett tudnunk, mit szeretne a másik.”

Mészáros Tibor, az Ortopédiai Klinikához tartozó mozgásszervi rehabilitációs osztály vezető ápolója:

„Az első hullám alatt a tömbön belül csak nálunk működött COVID-osztály, majd a harmadik hullámban ismét bekapcsolódtunk a COVID-ellátásba egy 32 ágyas részleget működtetve. Egy további egységet is kialakítottunk 21 ágyon, de a járvány enyhülésének köszönhetően ezt már nem kellett igénybe venni. Az osztály életét teljesen megváltoztatta a járvány elleni küzdelemben való részvétel, a kezdetben napok alatt kellett megtartani az oktatásokat a védőfelszerelés használatáról és kialakítani a megfelelő hátteret. Úgy szerveztük a munkát, hogy a vörös zónába minél kevesebb időt kelljen eltölteniük ápolóinknak, átalakítottuk például az infúziók és az oxigén tárolását is, hogy minél kevesebb „menetidővel” elérjék ezeket. A többi osztály vezető ápolójával közösen számos iránymutatást, eljárásrendet készítettünk a nemzetközi, országos és egyetemi irányelvek alapján és függesztettünk ki a különböző tevékenységekre vonatkozóan (pl. antibiotikum, vérhígító adása), annak érdekében, hogy ezek mindig kéznél legyenek az olyan rendkívüli ellátási környezetben is mint a vörös zóna, ahova nem lehet bevinni a betegdokumentációt. Számomra a pozitív tanulsága a járványnak, hogy egy csapatként tudtunk működni, amelyben a diplomás szakemberek (pl. gyógytornászok) is szó nélkül végeztek szükség esetén segédápolói feladatokat a közös ügy, a betegek minél magasabb szintű ellátása érdekében.”

A Szent Rókus Klinikai Tömb

A 223 éves Szent Rókus Kórház, Semmelweis Ignác egykori munkahelye, Európa második legidősebb kórháza, amely ma is az egészségügyi ellátást szolgálja. A 2007. április 1-je óta ápolási és rehabilitációs profillal működik az intézmény: az aktív ellátás megszűntetését követően kardiológiai rehabilitáció, gasztoenterológiai rehabilitáció, mozgásszervi rehabilitáció, valamint az ország legnagyobb multidiszciplináris egynapos sebészete jött létre, megtartva a széles körű diagnosztikai osztályokat és szakrendeléseket is. A kórház 2020. június 1-jétől a Semmelweis Egyetem részeként, annak Szent Rókus Klinikai Tömbjeként működik. A tömbben 2 önálló klinika van: a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, valamint a Minimál Invazív és Egynapos Sebészeti Klinika és Szakrendelő. A többi egység, így a rehabilitációs osztályok, a Semmelweis Egyetem különböző klinikáinak osztályaiként működik.

Dobozi Pálma

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.