Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 28.
350845 Összes oltás
A Frontiers in Neuroscience folyóirat az Editor’s Pick válogatásába azokat az elmúlt két évben megjelent, autonóm idegrendszer működésével foglalkozó közleményeket gyűjtötte össze, amelyet a szerkesztők a legjelentősebbnek ítéltek. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetéhez tartozó Kronofiziológiai Munkacsoport 2019-ben megjelent publikációja is bekerült a válogatásba. A tanulmány, melynek első szerzője Sűdy Ágnes PhD-hallgató, levelező szerzője pedig dr. Káldi Krisztina egyetemi docens a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása közötti kapcsolatot vizsgálta.

2019 szeptemberében jelent meg a Frontiers in Neuroscience-ben a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetéhez tartozó Kronofiziológiai Munkacsoport tudományos közleménye, amelyet a folyóirat most az Editor’s Pick című gyűjteményébe beválogatott. A listába a szerkesztők a lapban az elmúlt két évben megjelent, legjelentősebbnek ítélt cikkeket gyűjtötték össze. Sűdy Ágnes, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatójának, valamint dr. Káldi Krisztina egyetemi docensnek és munkatársaiknak (Ella Krisztina és Bódizs Róbert) cikke a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozását vizsgálja – a válogatásba bekerült összesen 17, kísérletes eredményeket közlő tanulmány közül ez a munka rendelkezik a legnagyobb számú megtekintéssel, jelenleg több mint 8600-zal.

A szociális jetlagen a szabad- és munkanapok alvási időszakának rendszeres eltérését értjük. Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk le és korábban is kelünk, hiszen sokunknak reggel 8-ra be kell érnünk a munkahelyünkre. Szabadnapokon és hétvégén viszont inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat – magyarázta dr. Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense, hozzátéve: a két időablak között több órás eltérés is lehet. Ez a szociális jetlag olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások, és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti.

A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés. Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének –, rosszabb alvásminőségről számoltak be. Az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás az egyes szívverések közötti távolság apró eltéréseit mutatja, az adatokat egy testre szerelhető kis készülékkel lehet regisztrálni. Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – mutatott rá dr. Káldi Krisztina.

A szociális jetlag mértéke csökkenthető lenne rugalmas munkaidővel, vagy például későbbi iskolakezdéssel – a tizenéves gyerekek ugyanis koruknál fogva is többségükben késői típusúak, azaz a biológiai órájuk szerint később feküdnének le aludni és később kelnének. Az egyének is tehetnek azonban azért, hogy a szociális jetlag kevésbé érintse őket: a késői típusúaknak javasolt reggelenként minél többet természetes fényben tartózkodniuk; emellett ma már jól ismert az a tanács, miszerint esténként célszerű csökkenteni az intenzív kék fény expozíciót, hasznos a mobiltelefon, illetve a monitor képernyőjének fényét kék-fény szűrő programmal változtatni – mutatott rá Sűdy Ágnes. Lényeges a tudománynak arra is felhívnia a figyelmet, hogy a nyári időszámítás a belső óránk becsapása révén szintén növeli a szociális jetlag mértékét, így az alapvetően káros az egészségre.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem