Dr. Szijártó Attila, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke megnyitó beszédében elmondta: a Semmelweis Egyetem kiemelten járult hozzá a koronavírus-járvány legyőzéséhez, ráadásul a pandémia alatt az intézményen belül a tudomány sem állt meg. „Sok helyen zajlanak kutatások a fertőzéssel kapcsolatban, és saját TDK-hallgatóink is kimagasló számban folytatnak ide kapcsolódó vizsgálatokat, ezért tartottuk érdemesnek ezek egy csokorba gyűjtését” – mutatott rá az esemény megrendezésének okára.
Ezt követően dr. Merkely Béla tartott előadást „A Semmelweis Egyetem a koronavírus elleni harcban” címmel.
Szívgyógyászként is elmondhatom, hogy az utóbbi időben egyre több COVID-dal kapcsolatos munkát végeztünk és számos publikációt jelentettünk meg, ez pedig jellemző más klinikára és elméleti intézetre is. Mindig a legforróbb, legizgalmasabb témával kell foglalkozni, hiszen ilyenkor ha rövid idő alatt valami újat tudunk mutatni, az nagy visszhanggal járhat és javíthatja nemcsak a saját, de az egyetem reputációját is – sőt, hosszabb távon is gyümölcsöző innovatív eredményeket hozhat magával
– emelte ki a rektor. Kitért arra, hogy az egyetem számos mutatóban a világ legjobbjai közé tartozik: a THE 2021-es University Impact rangsorában az Egészség és jóllét kategóriában például a top 10-ben szerepel az intézmény. „Az egyetem mindig válaszolt a történelem kihívásaira” – hívta fel a figyelmet, példaként hozva az intézmény szerepvállalását az 1848-as szabadságharc, az első világháború vagy épp az 1956-os forradalom idején. Hasonló kihívást jelentett a tavaly kirobbanó világjárvány, amelynek esetszámai az Európai Unión belül elérik a 30 milliót, a halálesetek száma pedig a 713 ezret. Az egyetem hamar bekapcsolódott a fertőzés elleni küzdelemben, már 2020. március 11-én PCR-tesztet tudtunk végezni, március 21-én pedig létrejött a négy egyetem részvételével, a Semmelweis Egyetem vezetésével egy klinikai járványelemző munkacsoport– mondta el a rektor, kiemelve: a teljes esetpozitivitást tekintve a pozitív tesztek aránya az első hullámban 3-4%, a második hullámban 30%, a harmadik hullámban pedig 25% volt. Az egyetem oltási aktivitásával kapcsolatban dr. Merkely Béla elmondta: a Semmelweis Egyetem munkatársai 2020. december 26-tól kezdve oltanak valamennyi itthon engedélyezett oltóanyaggal. A hazai járványhelyzettel kapcsolatban több számot is kiemelt a rektor: a megerősített COVID-19 esetek mozgóátlag-csúcsa az első hullámban 100, a második hullámban 5800 körül volt, a harmadik hullámban pedig meghaladta a 9000-et. A COVID-19 pozitív fekvőbetegek száma a második hullám csúcsán 8018, a harmadik hullám csúcsán pedig 12 438 fő volt; a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullám csúcsán 669, a harmadik hullám csúcsán pedig 1527 volt.
Mindvégig oda kellett figyelnünk a Semmelweis Egyetem hármas küldetésére, arra, hogy az oktatásnak, a kutatásnak és az egészségügyi ellátásnak is folyamatosan működnie kell az adott járványügyi szituációnak megfelelően – emelte ki a rektor, bemutatva miként állt át az oktatás az ún. hibrid formára. Az intézményben zajló kutatásról és innovációról elmondta: számos területen indult kutatásfejlesztési tevékenység a koronavírus elleni harc jegyében, a multidiszciplináris megközelítés figyelembevételével; példaként említette a farmakológiát, az immunológiát, a nanomedicinát, az infektológiát, a genetikát és az olyan klinikai tudományokat, mint a kardiológia és a tüdőgyógyászat. Dr. Merkely Béla bemutatta a Semmelweis Egyetem vezetésével, a négy hazai orvosképző egyetem részvételével 2020 májusban végzett országos koronavírus-szűrővizsgálatot, a H-UNCOVER-t, valamint a koronavírus témájában megszületett tudományos együttműködésekre és publikációkra is hozott példákat. Folyamatosan biztosítottuk a magas szintű betegellátást és aktívan részt vállaltunk a COVID-19 elleni harcban – emelte ki a rektor, ismertetve, hogyan reagált az egyetem a vírushelyzetre a védőfelszerelések gyors beszerzésével vagy a diagnosztikus és terápiás eljárások biztosításával.
Az egyetemen alkalmazták a legtöbb remdesivir készítményt, itt zajlott a legmagasabb számban ECMO-kezelés, az itthon elvégzett több mint 5 millió 750 ezer PCR-teszt 6%-át, körülbelül 310 ezer tesztet a Semmelweis Egyetem hallgatói hajtották végre. Az egyetemen közel 6 ezer koronavírus-fertőzöttet kezeltek, a harmadik hullám csúcsán egy időben 720 beteg feküdt az intézmény COVID-ellátóhelyein. Mindemellett az egyetem 14 nemzetközi sportesemény, köztük a Forma-1 Magyar Nagydíj és az International Swimming League 2020-as szezonjának járványügyi biztosításáért felelt az általa megalkotott buborékmodell segítségével – emelte ki a rektor.
Dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup társalapítója és vezetője „Egy régi gyógyszer új szerepben: fluvoxamin a koronavírus szövődményeinek gyógyításában” címmel tartott előadást. A COVID-19 nem csak akut gyulladást és légúti szövődményeket okoz, de a poszt-COVID betegség részeként a tüdő hegesedésével is járhat – mutatott rá, bemutatva a fibrotikus betegségeket, melyek számos szervet érintenek, világszerte pedig az összmortalitás 45%-át okozzák. A dr. Fekete Andrea vezette transzlációs kutatócsoport elsősorban a szemre, a tüdőre és a vesére fókuszálva vizsgálja a fibrózis kialakulását – vizsgálataik során bebizonyosodott, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkentheti ennek lehetőségét. Kutatásaik során rájöttek arra, hogy fluvoxamin nevű antidepresszánssal aktiválható a Sigma-1 receptor. Az ezirányú vizsgálataikat publikációkban közölték és szabadalmi oltalmat is nyertek: ötletük szerint ugyanis a Sigma-1 receptor agonista fluvoxaminnal csökkenthető a SARS-CoV-2 tüdőgyulladás és fibrózis. Dr. Fekete Andrea bemutatta a kutatás menetét és a témában eddig megjelent nemzetközi publikációkat is. 2020 novemberében elkezdődhetett a fázis II-es klinikai vizsgálat, melynek elsődleges végpontja az akut klinikai javulás, a másodlagos pedig a tüdőfibrózis kialakulása.
Az esemény további részében hallgatók mutatták be a koronavírussal kapcsolatos kutatásaikat. Sárközi Miklós Domonkos az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikán végzett munkájával kapcsolatban a gyulladásos bélbetegségben szenvedők viszonyáról és tájékozódási módszereiről beszélt a hazai COVID-19 pandémia első hulláma idején. A Traumatológiai Tanszéken TDK munkát folytató Süvegh Dávid a SARS-CoV-2 pandémia hatásáról tartott előadást a neurotraumatológiai esetek számának alakulásával kapcsolatban. A Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán kutató Meznerics Fanni témája a teledermatológia széles körben való alkalmazása volt a COVID-19 járvány első hulláma során, valamint az az onkodermatológiai prevencióban rejlő új lehetőségek. Vatamány-Einbeck Adrienn TDK-ját az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán írja a koronavírus-járvány első hullámának hatásáról az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek anyagcsereegyensúlyával kapcsolatban. Fogarasi Csenge Emese, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika TDK-zója „Lezajlott SARS-CoV-2 fertőzés myocardialis érintettségének tanulmányozása szív mágneses rezonancia vizsgálattal élsportolók körében” címmel tartott előadást. Bokor Laura szintén a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán folytat kutatást, témája a pandémia első hullámának másodlagos hatása és következményei a miokardiális infarktus ellátásában. Petrik Borisz Rabán a Belgyógyászati és Hematológiai Klinikán végzett munkájának témája a favipiravir szerepe középsúlyos és súlyos COVID-19-ben szenvedő felnőtt betegek kezelésében. Gáspár Zsófia az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban folytat vizsgálatokat, előadása tocilizumab alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról szólt a SARS-CoV-2 vírusfertőzéshez társuló citokinvihar szindrómában.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, illusztráció: Pinterest
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
